Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-11-09 / 44. szám
44. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 Bihari Béla színművészi jubileumán is nagyszámmal vett részt a Sporttelep s közadakozásból nemzeti és zöld- sárga színű babérkoszorút nyújtott fel az ünnepelt Bánk, bánnak. Bihari Leviczky Béla szintén levélben mondott hálás köszönetét a Sporttelep lelkes támogatásáért s élete egyik legboldogabb pillanatának jelzi azt, midőn a Sporttelep babérkoszorúját szivére szoríthatta. Mindezekre vonatkozó bejelentéseket a választmány jóváhagyólag tudomásul vette. A Sporttelep pénztára e pillanatban csaknem száz korona felesleget mutat, sajnálatos jelenség azonban, hogy körülbelül ötvennégy tag az ez évi tagsági díjakkal még mindig hátralékban van. Különösen bámulatos az, hogy a hátralékos tagok között számos olyan van, ki az egész évad alatt agilis részt vett a Sporttelep működésében. A választmány megbízta a titkárt, hogy a hátralékos tagokat a tartozásaik kiegyenlítésére erélyesen szólítsa fel, az eredményről pedig mielőbb részletes jelentést vár. Vita tárgya lett az a körülmény is, hogy a Sporttelep pénztárát a tenniszpályák fentartása és felszerelése állandóan aránytalan mértékben megterheli, holott ezzel szemben a tagok részéről megfelelő ellenszolgáltatásban nem részesül. Nincs a világnak még egy klubja, hol a tagok 6 korona évi tagsági díjért teljes felszerelést, labdákat és ütőket díjtalanul kapnának. A választmány elhatározta, hogy a tagsági díjak megváltoztatását ezúttal sem javasolja, azonban azokra a tagokra, a kik a tenniszjáték- ban részt vesznek, — a mennyiben saját eszközeiket (rákét) használják, évi 2 korona, ha pedig egyesületi szereket használnak, évi 5 korona külön tenniszdíjat vet ki, a melynek lerovása adja meg csupán a jogot, hogy az illető tag a Sporttelep teniszpályáit használhassa. Ä játékdíjak a régiek maradnak, csak a tagok vendégei lesznek kötelesek játékonként 20 fillér díjat fizetni. Elhatározta a választmány, hogy a tél folyamán a tagok számára egyik előkelőbb fővárosi táncmesternél külön tánctanfolyamot rendez. A részleteket legközelebb állapítják meg. Előzetes jelentkezéseket már most elfogad a Sporttelep titkára. A Sporttelep továbbá a téli szezon folyamán több mulatságot rendez, melyeket december 31-én a Bürgermeister- féle helyiségekben tervezett Szilveszter-estély nyit meg. E családias jellegű mulatság előkészítésén már most fáradozik a Sporttelep. Különösen a kint lakó családok részvételét akarja biztosítani. E mulatság tárgyában jövő szerdán, november 12-én este 7 órakor újabb választmányi ülést tartanak ugyancsak a Bürgermeister-féle helyiségben. Tárgyalás alá került a választmány előtt a szent- mihályi kaszinó régen vajúdó kérdése is. A ítákosszent- mihályi Sporttelep már a múlt évben, midőn társadalmi tevékenységi keretének megállapításán fáradozott, egyik legkomolyabb célul tűzte maga elé, hogy a társadalmi élet eme legelső alapfeltételének létrehozására minden igyekezetét harcba viszi. A legutóbbi közgyűlésen elhangzott titkári jelentés különösen kiemelte ezt a kérdést, mint a legközelebbi jövő egyik legsarkalatosabb feladatát. Kétszeres örömmel konstatálta teliát ezúttal a Sporttelep vezérlő testületé, hogy Szent-Mihály társadalma a kérdést maga is érettnek találta s más oldalról is mozgalmat indított a nélkülözött kaszinó megteremtése érdekében, úgyszintén dicsérő szó esett a Rákos Vidéke törekvéseiről is, melylyel az erők összevonásán fáradozik. A választmány elhatározta, hogy az e hét szombatjára összehívott értekezleten részt vesz s ott a kérdés minél helyesebb mederbe terelése mellett fáradozik. Egyelőre csak annyit határoztak el, hogy a lehető nagyszabású megoldás mellett foglalnak állást s minden oly törekvés meggátolására igyekeznek, mely valamely kisszerű döntéssel a valódi cél érdekét veszélyeztethetné. Végül közérdekű felszólalás történt még az ülésen a szentmihályi lóvasút ügyében is. A Sporttelep több tagja ugyanis panaszolja, hogy a zárt kocsik nem közlekednek teljes számban, hanem a vasút igazgatósága kellemetlen időben is puszta kényelemből nyitott kocsikat járat.-A választmány elhatározta, hogy a felszólalást, mint közérdekűt magáévá teszi és rövid úton felkéri a vasút igazgatóságát, hogy a panaszolt állapoton segítsen. Ezután több kisebb tárgy elintézése rekesztette be az érdekes tárgyalást. SZÍNHÁZ. Nemzeti Színház. A Nemzeti Színház e heti műsorában két igazán klasszikus darab is sorra került — egy estén. Plautus Bögréjének és Molier Fösvényének jutott osztályi’észeül az a nyikkan; régen, nagyon régen csukhatták már azt be. Végre mégis kinyílik. Leoldja és az árkon át befelé vonszolja a csolnakot. . . . Állj meg, ember! mit akarsz ? Csak nem akarod a Balaton áldozatainak számát szaporítani? Nem látod, mily őrült táncot járnak a tajtékzó hullámok? porrá zúznak. Ne menj, ne menj ! . . . — Isten segíts! — s eltaszítá a csolnakot a parttól. A kis csolnak nagyot szökkent, majd ismét meglapult egy- egy hullámvölgyben. Csak a felében legyek — sóhajtá, — akkor túl vagyok minden veszélyen. . . Teréz, Teréz ! nem is gondolod, mily közel van a viszontlátás órája . . . A Balaton rémes játékot vitt véghez a kis járművel; majd a hátára emelte egy hullám, majd meg hirtelen, mint a szilaj paripa lovasát, ledobta magáról. A férfi azonban már mindezt megszokhatta, mert bámulatos könnyűséggel vezette kis lélekvesztőjét a dühöngő elemen. — Csak már a felében volnék. igaza is volt, mert a zalai parton soha sincsenek oly hullámverések, mint a somogyi oldalon. Emberfeletti erővel hajtotta kis járművét s a legnagyobb könnyűséggel vezette a tajtékzó habokon. Távolban már látszott a zalai oldal fehérre meszelt csinos kis házikóival. — Ott ... ott ... az az én ... a mi házunk . . .- Óh, Teréz! Még csak egy félóra és keblemre szoríthatom azt, a kit oly rég nem láttam, a kiért annyi vészt és vihart állottam ki a tengeren. A kis csolnak mind közelebb-közelebb ért a parthoz ; még csak néhány evező csapás és az idegen szerencsésen kikötött, csolnakját visszataszítván a habokra. A hullámok dühösen tomboltak; a távolban feltűnt egy tüzes ökröktől vont lángoló eke, a melylyel viharos időben egy öreg asszony szántja a Balatont keresztül- kasul. A tó mélyéből rémes mormogás, elfojtott kacaj vagy szitok hallatszott... az áldozat megmenekült . . . Az idegen nagy, magas alak volt. Napbarnított arcához jól állott a tengerészruha, a melyet elrongyolt köpeny borított. Izgatott léptekkel ment egy, a parthoz közel álló kis házikó felé, a melynek ablakából még most is mécsvilág
