Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-23 / 13. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 13. szám. során fölmerülhet a kérdés, hogy mit fog a főváros csinálni, ha a közbirtokosság ezt az utat, mely mellé időközben a főváros a pénzügyőri kirendeltség részére egy házat építtetett, — tehát a magánterületnek közút- jellegét demonstrálta, — a közlekedés elől elzáratja, a mihez mint tulajdonosnak minden valószínűség szerint joga van. Ebben az esetben nem maradna más hátra, mint hogy a főváros a pénzügyőri kirendeltség épületéhez egy új hozzávezető utat épít nagy költséggel, vagy pedig méltányos áron megveszi a rákosszent- mihályi közbirtokosságtól a körülbelül 1200 négyszögöl területet. Akárhogy dűljön is el a dolog, elérkezett a kérdés rendezésének ideje; a mint értesülünk, a közbirtokosság jelenlegi ügybuzgó elnöke, Bentsik József dr. már lépéseket is tett az iránt, hogy a tárgyalások ez ügyben új alapon megindíttassanak. Reméljük, hogy a változott viszonyoknak megfelelően a kérdés minden irányban kibékítőleg fog megoldatni. «y* iy*- «y*- <*y*- «y*- «y* *y> «y^ «y» *y* «y* »y> »y> <y*Mátyásföld halad. Ámbár a mátyásföldi telkek nem igen kelnek, a mátyásföldi egyesület tagjai összeállónak magántársaságba és uszodát építnek. A vizet hozzá fúrt kútból szerzik be, melyet esetleg 250 méterre is fúrnak, részint, hogy a felső talajvizet, a melyből a közönséges kutak táplálkoznak, ne zavarják, részint mert a nagy mélységből tisztább, egészségesebb, sőt talán melegebb vizet remélnek kapni. Az úszó medencét 20 méter hosszúra és 10 méter szélesre tervezik 40 öltöző kabinnal. Az építkezésbe már a napokban bele fognak, hogy már az idén élvezhessék. Rég érzett szükséget fog ez a fürdő kielégíteni, mert hát egy nyaraló-telep fürdő nélkül tökéletesnek nem mondható; ez valószínűleg nagyobb közönséget is fog a telepre vonzani. A fürdő az erdőben, vagyis a telep középpontját alkotó Erzsébet-ligetben lesz, tehát a legalkalmasab és legkellemesebb ponton. Még egy másik nagyobb építkezés is folyik Mátyás- földön, t. i. a vendéglőnek a régi roskadt középső részét lebontották és helyébe szilárd épületet emelnek, a mely a mai már modern két szárnyépületnek méltó középpontját lógja alkotni; ez a 40,000 koronába kerülő építmény is kész lesz júniusban; lesz benne földszint, 2 nagyobb terem, az emeleten pedig hotelszerű hónapos szobák. A magánépítkezés sem akadt meg, mert a tavaszkor öt nyaralót építenek, a melyek mind díszére válnak a különben is csinos telepnek.-v’ ,4* !•* *%* ^ <y*; «g*- *y» »y*- *y* *y> *.»»♦ »y» *y* A Tarnay-féle pör. A következő levél közzétételére kérettünk föl: Kőbánya, 1902. március 13. Tekintetes Pártényi József úrnak, mint a „Rákos Vidéke“ szerkesztőjének. Az e hó 9-én megjelent 11. sz. becses lapjában közölve lett a Rakosszentmihalyi közbirtokosság közgyűlésének a tárgysorozata, ezen jelentésben a többek' között említés tétetik a Tarnay Lipóttal az iskolatelek-ügyből megindított perről, és ebben csekélységem oly színben van feltüntetve, mint ha az én elnökségem alatt történt volna a telekcsere, mely cserénél a közbirtokosság 172 Lj-öl telekrészszel meg lenne károsítva. Annak idejében a közgyűlésen tudni fogom kötelességemet, és már a személyemet gyanúsító állításokat tényekkel fogom megcáfolni, addig is azonban kérem, hogy mivel a dolog újságban lett közölve, és igy többen lesznek olyanok, kik a lapot olvassák, de a közgyűléstől távol maradnak, tehát a személyemet meggyanúsító közleményre ugyanazon az úton, melyen a közlemény napvilágot látott, kötelességemnek ösmerem nyilatkozni és az alábbi nyilatkozatomat becses lapjában közölni: Nyilatkozat. A „Rákos Vidéké“-nek ez évi március 9-iki 11. sz. lapjában a f. évi március 23-án tartandó közbirtokossági közgyűlési jelentésre vonatkozó közleményre kijelentem, hogy a Tarnay Lipóttal az iskolaépületnéli telekcserére és vételre vonatkozó jelentés a valóságnak nem felel meg, mert először is a kérdéses telekcsere nem az én elnökségem ideje alatt történt, hanem a megboldogult Kokesch Sándor elnöksége alatt, s így ez utóbbi eszközölte az egyezséget, melyhez nekem semmi befolyásom nem volt, mivel azt az elnök s az akkori ügyész, dr. Sámuel Lázár volt országos képviselő úrral együtt végezték el. Másodszor nem felel meg a valóságnak azon állítás sem, mint ha a csere folytán a közbirtokosság 172 [E-öl terjedelmű telekkel kevesebbet kapott volna, hanem mivel az iskolával szomszédos telektulajdonos, Tarnay Lipót a 8 hold nagyságú földjét parcellázta egy. út lett nyitva, mely úthoz az akkori elnökkel történt megegyezés folytán az iskola mentén levő részből 172 QJ-öl utca nyitásra lett átengedve, a térkép szerint ez újonnan nyitott út 703 |~|-öl, s így az 531 Q-öl többletet az úthoz Tarnay adta. Azt tudni kell mindenkinek, hogy ha egy új utca nyitta- tik bárhol is, a nyitandó utcához a teiúiletrészt közösen szokás adni, mivel mindkét fél csak nyer az által, ha telkének egy hosszú sor i'észe előrészt kap, így volt ez a jelen esetben és pedig a közbirtokosságnak nagy előnyére. Kár tehát az elnökségnek a nagy közönséget ámítani s a kezelésük alatt létrejött deficitet holmi állításokkal palástolni. A Tarnay ellen indított és elvesztett indokolatlan pörnél fölmerült és kidobott tetemes összeget pedig az elnökséggel kellene megfizettetni, mivel arra igen is reászolgáltak. Tisztelettel Balogh Aliin, pusztaszentmihályi közbirtokos. tp tp ^ Ül «P m ^ ^ HZ t't «P «Z Sport. A „Rákosszentmihályi Sporttelepéről. I. Bajnoki mérkőzés. A Sporttelep ez évi első bajnoki mérkőzése í. hó 9-én a csömöri-úti millennáris versenypályán folyt le. Ezúttal a ,,Magyar Testgyakorlók Köre“ volt az ellenfél. A két egyesület megállapodása az volt, hogy d. e. 11 órakor kezdik a versenyt; a szövetség által kiküldött biró azonban mintegy x/2 órával előbb elkezdette a játékot, s mivel a szentmihályi csapat ekkor még nem volt teljes, s a kapitány is távol volt, a jelenlévő játékosok kénytelenek voltak néhány ifjúsági tagot is beállítani, csakhogy a csapat legalább számra teljes legyen.
