Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-02 / 10. szám
10. szám. RÁKOS VIDÉKE 16. Jelige: „Egyszerűség“. Alaprendezése, tekintetbe véve a templom rendeltetését, sikerült ugyan, helytelen azonban a szentély nyílásának pillérekkel való elzárása és az épenséggel nem indokolt kettős T alakú támpillérek alkalmazása. A szentélynél elhelyezett támpillérek nincsenek a szögfelezők vonalaiban és igy nem esnek a boltozat nyomási eredőjének irányába. A sekrestyénél alkalmazott zugtámpilléreket magasabbra kellett volna venni. A boltívek megoldása sem helyes, különben is az egész felső rész teljesen sötét, miután az ablakok igen mélyen vannak elhelyezve. A külső nyugtalan, egyes részeiben aránytalan. * Az elösoroltakat tekintetbe véve a bíráló bizottság az első díjat egyhangúlag a „Szent Mihály“ jeligéjű tervezetnek. ítéli oda, miután az a templom rendeltetését és annak jellegét leghelyesebben fogta fel, és oldotta meg. A terv különben az előírt költségből létesíthető is. A második díjat egyhangúlag „Az igaz Istennek“ jeligéjű tervezetnek ítéli oda, mint a mely mű hibái mellett határozott művészi tehetség jeleit viseli magán, és tervezője a legnagyobb gyakorlottságot és formaérzéket tanúsította. A bíráló bizottság a díjazott terveken kívül a Gar- dovszky Róbert tervét, az „Egyszerű“ jeligés tervet és Modi Lajos tervét véli dicséretre méltóknak. Budapest, 1902. február 23. Schoditsch Lajos s. k. Pecz Samu s. k. Báthory István s. k. *í Csak utólag, már bírálatunk befejezte utáii jutott tudomásunkra, és győződtünk meg arról, hogy „Az igaz Istennek“ jeligéjű .tervezet, melynek mi a második díjat adtuk ki, már megjelent 1888. évben az „Architektonische Rundschau“-ban 81. lap (Kirche zu Allagen bei Soest erbaut v. Architekt L. Schupmaun in Berlin) és az előbb említett tervezet ennek szóról-szóra való másolata lényegtelen kis eltéréssel. így természetesen nem ajánlhatjuk ezen tervezetnek a díj kiadását, miután az egyházközség nem volna abban a helyzetben, hogy a templomot ezen terv szerint felépíthesse. Ennek következtében a második díjat az „Egyszerű11 jeligés tervezetnek ítéljük oda, mint a következő legjobbnak. Budapest, 1902. február 24-én. Báthory István s. k. Pecz Samu s. k. Schoditsch Lajos s. k. A mátyásföldiek közgyűlése. A mátyásföldi nyaraló-tulajdonosok egyesülete a múlt vasárnap délután tartotta meg rendes közgyűlését. Meixner Emil elnöki megnyitója után a jegyzőkönyv hitelesítésére Vajdafy Béla és PolesznáJc János egyesületi tagokat kérte föl. A választmány évi jelentését tudomásul vették, a számvizsgáló-bizottság jelentésével, valamint a zárszámadással együtt, és a fölmentvényt megadták. A vendéglő-épület középső részének újjáépítése keltett nagyobb vitát. Az ügy előzményeit Palágyi Kálmán választmányi tag ösmertette. Paulheim József t. elnök ösmertette ezután azt az új épület tervét, mely szerint az újjáépítendő traktus egy emeletes lenne. Mihályfy József kétemeletes épület mellett szólalt föl és azt indítványozta, hogy a választmány ezen kérdés tanulmányozására utasíttassék. Lauffer Lajos dr. a Paulheim-féle terv elfogadását javasolja, melyet Móczár Gyula elvben szintén elfogad, de a részletes költségvetés és jövedelmezőségi kimutatás beterjesztését kívánja. Perjátl Márton helyesnek tartja Mihály fi József javaslatát ; minthogy azonban az annak keresztülvitelére szükséges eszközökkel az egyesület nem rendelkezik, a Paulheim-féle tervet fogadja el. Meixner Emil elnök fölvilágosításai után a közgyűlés 3 szavazat ellenében elfogadta a Paulheim-féle tervet, és fölhatalmazta a választmányt, hogy az építkezésre 40,000 korona amortizációs kölcsönt vegyen föl, és ebből a Beniczky- féle kölcsönt törleszsze. A Paulheim-féle 80,000 koronás kölcsön második helyre tábláztatik be. Paulheim József t. elnök biztosítja a közgyűlést, hogy az egyesület az építési kölcsönt meg fogja kapni. Nemleges esetben ő maga fogja a szükséges összeget az egyesületnek rendelkezésére b o csátan i. Az építkezéshez a kedvező idő beálltával azonnal hozzáfognak. Palágyi Kálmán ezután az uszoda létesítésére vonatkozó javaslatot terjesztette be. Paulheim József az ügy ösmertetése mellett bemutatja az uszoda tervét és annak kivitelére az erdőből 300 öl terület átengedését kéri. Mihályfi József hozzájárul a tervhez, ellenben Kaczvinszky Andor ellenzi az erdő kikezdését és jogi nehézségekre hivatkozik. Szécskay István pártolja az indítványt. Meixner Emil elnök fölvilágosításai és Palágyi Kálmán fölszólalása után a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy az erdőből 300 négyszögöl telket 50 évi használatra átenged a fürdő építésére alakítandó részvénytársaságnak. A fürdőnek 5%-ot meghaladó jövedelme a részvények kisorsolására fordítandó és a mennyiben az összes részvények visszasorsoltattak, — de legkésőbb 50 év múlva, — a fürdő az egylet tulajdonába megy át. A jövő évi költségvetést egyhangúlag elfogadták. A választmányba újból beválasztották : Fehérváry József, Irsai Ignác, Kertscher István, Perjátl Márton, Mihályfi József, Wilcek Gusztáv rendes, Paidheim János és Zenthbauer Gyula póttagokat. Bodnár Dezső, Pozsgay Tivadar és Zettner Vilmos számvizsgálókat is újból megválasztottákA társadalom, mint nevelő. A felületesen gondolkozó emberek akárhányszor vagy a szülei házat, vagy az iskolát okolják azért, hogy egyikmásik fiatal ember nem tölti be hivatását, vagy letér a becsület útjáról. Pedig hát legtöbb esetben sem az egyik, sem a másik nem oka, hanem igenis a társadalom, melyben a fiatal ember élt s melynek csábítása erősebb volt, mint az ő akarata. Igaz, a szülei szeretet a maga túlzásaiban gyakran ferde irányba és helyzetbe hozza a fiatal embert. Az iskola, ha csak tanít és nem egyúttal nevel is, szintén nem szilárdítja meg a tanuló karakterét annyira, hogy midőn a rideg életbe lép, föl tudná fogni a körülötte összehalmozódó veszélyeket és ellen tudna állani a csábításoknak. Az ilyen hosszabb-rövidebb ideig tartó tévelygés után vagy elbukik, vagy kiábrándul nagy erkölcsi károk árán. De sokszor olyan ifjakat is látunk elbukni, a kiket a leggondosabb szülei kezek vezettek és a kik az iskolában példái voltak a becsületes, előretörő tanulóknak. A kikhez
