Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-02-09 / 7. szám
6 RÁKOS VIDÉKE 7. szám. (csömöri), Morvái Lajos (budapesti), Oláh Pál, Sasinszky Benedek (isaszegi), Tóth István, Fischer Mór, Csömör József, Kakucska András, Mester József, Nagy Sándor, Német István, Szécsényi István (valkói), Kérésük Lajos (bagi), Legény János, Szabó István (péceli), Molnár Mihály (túrái) illetőségű ismeretlen tartózkodásé védkötelesek. Nagykáta kontra Máv. Hire járt annak, hogy a kereskedelemügyi miniszter a személyforgalmat Czegléd leié akarja terelni, minélfogva Szolnok—Ujszász—Budapest között csak egy omnibusz- j vonat járna. Ez a nagykátaiakra igen kellemetlen volna, de azért kifognak a „Máv. “-on, mert már is van egy vállalkozó, a ki — ha a miniszter szándékát beváltja — automobiljáratot létesít | Nagykáta—Budapest között. A vállalkozó nem is számít igen rosszul, mert ha kétszer megjárja naponta Budapestet egy 16 személyre berendezett motorkocsival, akkor 1 — 1 személyért 1 frt fuvardíjat számítva — naponként 64 forint lenne a bevétele s így a kocsi ára — körülbelül 8000 frt — 125 nap alatt ki ! lenne űzetve. A kivándorlás emelkedése. Hogy milyen ijesztő mérveket ölt a kivándorlás hazánkból, azt legjobban a legutóbb megjelent félhivatalos közleményből látni, mely a következő adatokat közli: Hamburgon át múlt év novemberben 7943 egyén (1900. évi novemberben csak 4147 egyén) vándorolt ki, ezek közt 2725 osztrák és magyar alattvaló. Hamburgból mentek az Egyesült- Államokba 6307 kivándorló, Afrikába 228, Argentiniába 170, Braziliába 163, Angolországba 959. Az 1901. év első tizenegy hónapjában Hamburgon át i 86,016 ember vándorolt ki (1900-ban 84,527). A brémai kikötőből januártól november végéig 1901-ben 104,981 ember, 1900-ban 88,729 ember vándorolt ki. Még megdöbbentőbbé lesz az a szomorú tény, ha szem j előtt tartjuk, hogy ebben a kimutatásban azoknak a kivándorlók- j nak a száma nincs benfoglalva, kik hazánkat más európai ki- kötőkből indulva hagyták el. 5859. sz. tk. 1901. Árverési hirdetményi kivonat. A gödöllői kir. j bíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az Aszódi takarékpénztár végrehajtatnak Szabó Balázs végrehajtást szenvedő elleni 3000 kor. tőke- követelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék (a gödöllői kir. jbiróság) területén lévő Lécei községben fekvő, a péceli 696. sz. tkvi betétben Szabó Balázs nevén álló A i 1 sor 1869 7. hrsz. alatt foglalt ingatlanra és az azon épült, de telekkönyvileg még 04 nem tüntetett házra 1642 kor.-ban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1902. évi február hó 26-ik napján' d. e. 10 órakor Lécei községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. •Ij. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. La. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a biróság- n.il előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Gödöllőn. 1901. évi december hó 6-án. A gödöllői kir. jbiróság mint tkvi hatóság (P- H.) ' Stróbl s. k. kir. alj. bíró. 6492. sz. tk. 1901 Érk. szept. 12. Árverési hirdetményi kivonat. . jAl gödöllői kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi hogy Belesik Antal végre hajtató nak Lukácsi József V égi óhajtást szenvedő elleni 76 K. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a gödöllői kir. jbiróság területén lévő Pécel község határában fekvő s a péceli 714. sz. betétben ATI sor 794. hrsz. a. foglalt Lukácsi József és neje szül. Budár Julianna nevén álló, azonban az 1881. LX. t.-c. 156. §-a alapján egészben elárverezendő házra és beltelekre a 18/1886. tkvi végzéssel C 1 alatt özv. Kis Andrásné szül. Dobos Judit javára bekebelezett haszon- élvezeti jog fentartásával 855 kor.-ban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1902. évi március hó 21. napján délelőtti 10 órakor Pécel községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becs- árnak 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. LX t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. nov. 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. ig.-min. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 17- §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Gödöllőn, a kir. jbir. mint tkvi hat. 1901. december 24-ik napján. (P. H.) Stróbl s. k. kir. alj. biró. «Sg* «g»’ ♦g* int* ♦g*' KÖZGAZDASÁG A tízforintos bankjegyek bevonása tárgyában a főváros tanácsa újból figyelmeztetést bocsátott ki, mely az összes törvényes tényezők közös megállapodásán alapszik és melynek tartalma a következő : A jelenleg forgalomban levő, 1880. évi május hó l-éről keltezett, ausztriai értékű 10 forintos bankjegyeket az Osztrák- Magyar Bank fő- és fiókintézetei 1903. évi február hó 28-áig fizetéskép és átváltás végett fogadják el. 1903. évi március hó 1-től augusztus hó 31-éig ezeket a bankjegyeket az Osztrák- Magyar Bank budapesti és bécsi főintézetei még fizetéskép és átváltás végett, a többi bankintézetek azonban már csak átváltás végett fogadják el. 1903. évi szeptember hó 1 -étöl kezdve a behívott, 1880. évi május hó 1-ről keltezett, ausztriai értékű 10 forintos bankjegyeket az Osztrák-Magyar Bank többé fizetéskép nem fogadja el, úgy hogy 1903. évi augusztus hó 31-én a bankjegyek bevonásának utolsó határideje lejár. Ettől az időponttól kezdve e behívott bankjegyeket már csak az Osztrák- Magyar Bank budapesti és bécsi főintézetei átváltás végett fogadják el. A fiókintézetek 1903. évi szeptember hó 1-től kezdve ily bankjegyeket csakis külön kérelemre, az Osztrák-Magyar Bank főtanácsának engedélye folytán térítik meg. Ezen-engedély kieszközlése végett a megtérítendő jegyek a fiókintézeteknél jegyzékkel nyújtandók be. 1909. évi augusztus hó 31-ike után az Osztrák-Magyar Bank többé nem köteles (alapszabályok 89. cikke) a behívott, 1880. évi május hó Léről keltezett, ausztriai értékű 10 forintos bankjegyet beváltani vagy felcserélni. Vetőmag a gazdáknak. A földmivelésügyi kormány minden esztendőben olyan ipari növények magvait, melyek termelése kívánatos, vagy a melyek elfajulásra hajlandók és fölújításra szorulnak, főleg a kisgazdáknak szokott szétosztani. A vetőmag kiosztása az 11)02. gazdasági évre tetemesen növekedett, tekintettel a vidékenként mutatkozó kedvezőtlen termésre és a termés minőségére, mely miatt a gazdáknak sok helyen alkalmas vetőmagot kellett beszerezniük A földmivelésügyi miniszter rendeletére a kisbéri, bábolnai, mezőhegyes! fogarasi ménesbirtok és a gödöllői koronauradalom bocsátotta vetőmagnak alkalmas termését a gazdák rendelkezésére. Az intézkedés a gazdák tudomására jutván, nagy számban szerezte^ be e helyekről vetőmag szükségleteiket és pedig főleg a kisgazdák, mert a miniszter akként rendelkezett, hogy a jelzett állami uradalmak vetőmagkészlete kisgazdáknak jusson. Így őszi búza 9027, rozs 540, tavaszi árpa 416 mázsa osztatott ki vetőmagul. Tetemes a. vetőmagnak kiosztott bükköny 536 és a takarmányrépa-mag 134 mázsa.
