Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-11-09 / 44. szám
RÁKOS VIDÉKE olvasónak kellemes, soha nem unalmas társalgója, szórakoztatója, tanácsadója és nagy helyismereti! kalauza. A könyv jövőre angol és német nyelven is megjelenik. A bolti ára 5 korona. A kik a Keszthelyi Hírlapnál már most megrendelik, 3 kor. 70 fillér beküldése után bérmentve kapják. GAZDASÁG ÉS KERTESZET. A cserép-növények buja kinézését tartósan növeli, ha az öntöző vízhez literenkint egy gyüszünyi borszeszt adunk. Az első, második használat után az eredmény szembetűnően észlelhető. - -— TÁRSASÁGBÓL. Nehéz kérdés. Érzem valaki hiányát; Hiába, ez így nem élet! Hozni kell a házhoz egy szép, Takaros kis feleséget. Hogy ne legyek ily egyedül Gondoskodnom kéne róla, Hejh, csak az az asszonykérdés Oly nagyon nehéz ne véna! Házasodni én úgy félek, Maradjak-e agglegénynek? ! Egérkárok elleni védelem. Egy kertész azt a felfedezést tette, hogy az egerek a fodormenta szagot nem tűrik. Az olcsó növény száraz ágainak a lyukak közelébe való elhelyezése, vagy fodormenta-olajjal való bekenése által, a kellemetlen vendégek könnyen távol tarthatók. A gyümölcs téli eltartása. A sok gyümölcseltartási módok közölt első helyet érdemel a tőzegporban való eltartási mód. Veszünk ugyanis egy 1/„ köbméter űrtartalommal bíró ládát és ennek fenekére mintegy ujjnyi vastagon tőzegport hintünk és az első réteg gyümölcsöt szorosan egymás mellé, szárral lefelé fordítva rakjuk be. Az első rétegre ismét egy réteg tőzegpor jön, azután gyümölcs és így tovább, míg a láda megtelt, az utolsó gyümölcs-réteget pedig egy vastagabb réteg tőzegporral fedjük be. A gyümölcs ily módon kezelve, megtartja teljes frisseségét és hosszú ideig eláll. A rózsák őszi betakarításáról. Olyan rózsatelepeken, hol magas törzsű rózsák alacsony rózsákkal keverten vannak ültetve, a földdel való betakarás majdnem lehetetlen, annál kevésbbé, mert az alacsony rózsák többnyire igen erősek és sűrűn bokrosak. Legjobb tehát őszszel az alacsony rózsák fejét földdel betakarni, azután a karók kivétele után úgy az alacsony, mint a magas törzsű rózsákat lassan a földre fektetjük, — ha lehet legjobb egy halomba - és azután kukoricaszárral befödjük. A kukoricaszár igen jó és olcsó fedőanyag és ha több éven keresztül használni akarjuk, tavaszszal a ki fedés után meg- szárogatjuk és csomagokba kötve, újra felhasználjuk, később pedig tüzelőnek lehet elhasználni. A mint tavaszszal a melegebb idők beállanak, a tengeriszár egy részét letakarítjuk később pedig az egész takarót eltávolítjuk. — A gyom ölesfaültetésre alkalmas talaj. A ki valamely területet gyümölcsfával akar beültetni, az először vizsgálja meg az altalajt. A feltalaj ismerete nem elégséges, 60—100 cm. mélységig, sőt lehetőleg még mélyebbre olyannak kell lenni a talajnak, hogy a gyökerek kellőleg fejlődhessenek. Azon általános adatok, hogy az altalaj áteresztő vagy középkötött stb., nem elegendő. A talajt több helyütt kell megvizsgálni, mert az altalaj különböző minőségű lehet. Az altalaj legyen középkötött, meleg, elegendő vízfoghatóságú és tápdús; legjobb a homokos vályog. A nedves, hideg, túlkötött vagy kavicsos altalaj nem megfelelő. A téli arany parmén-alma mikor éri el érettségének legjobb fokát? Ez már gyakran képezte kérdés tárgyát. Az élvezetre alkalmas érettsége, Lucas szerint, novembertől februárig tart. Engelbrecht szerint november hó végétől március elejéig. Helyes eltai tas mellett csakugyan eláll ily soká, de nem mint asztali alma. Azt a. bizonyos nemes arany parmén-izét, mely a. némileg kevés ievéért kárpótol bennünket, éppen csak novem- ber—decemberben tartja meg. Karácsony előtt el kell fogyasztani, újév után nálunk már csak úgy ízlik, mint a közönséges gazdasági alma. Hgyanezert ajánlom, hogy a. faárjegyzékekben hozzá tennék: „Újév után csak mint gazdasági alma tekintendő“. Nagy dolog ez! — Nem is tudom A nehézség benne hogy mi, De azt mégis be kell látnom, Hogy nem könnyű hozzáfogni! Mert hiába szánva — bánva A legénykort visszavágynom, Ha lemondok végkép rólad Szép, aranyos ifjúságom. Házasodni hejh, de félek Maradjak-e agglegénynek? ! Az igaz, hogy a ki célt ért, Az volna a dolga végre: Hogy szert tegyen egy hűséges, Tűzről pattant feleségre. De hát hogyan! mikor a lány Ma oly puccos, ledér, csalfa. S ha férjhez megy, akkor boldog: Ha az urát jól megcsalja. Házasodni hejh. de félek, Maradjak-e agglegénynek ? ! Szép leányok, nem mondom, hogy Közöttetek nincs kivétel, Hiszen . . . hiszen a sózásban Sem egyforma ám az — étel! De ha mégis megszámláljuk Sokat csettenik az olló, Alig-alig akad ma már Egy-két tiszta fehér holló. Házasodni hejh. de félek. Maradjak-e agglegénynek?! Nehéz . . . nehéz, nagyon nehéz A házasság problémája, Pedig az én kicsi tanyám, Kis udvarom alig várja. Akármerre járok-kelek Mintha minden összesúgna: Jó az Isten, — csak ne késsen, S ne hajtsam a fejem búra. Házasodni hejh, de félek, Maradjak-e agglegénynek? ! Hát hiszen azt jól tudom én, Hogy hiányos így az élet, Hozni kéne a házhoz egy Takaros kis feleséget; Hogy ne legyek ily egyedül Gondoskodnom kéne róla, Hejh, csak az az asszonykérdés Oly nagyon nehéz ne véna ! Házasodni ón úgy félek, Maradjak-e agglegénynek ? Tuba Károly.
