Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-26 / 5. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 5. szám. január hó 23-án délelőtt 10 orakor fogadja a depu- tációt. Herczeg József Rákos-Szent-Mihály lakosságának kilencven százaléka — a munkás osztály nevében mond köszönetét azoknak, kik a népgyűlést összehívták. így kellett volna már hat ev előtt tenni, de a népet, a szegényebb osztályt azelőtt soha sem vették figyelembe, nem értesítették . . . Bicskey Gyula csömöri jegyző, kit Kcipczy Vilmos főszolgabíró maga helyett kiküldött, fölszólította Farkas Ignác elnököt, hogy Herczeg Józseftől vonja el a szót, mert eltér a napirendtől. A népgyűlés eddig a legsimább hangulatban folyt le, de a hatósági közegnek ez a közbelépése némileg fölkorbácsolta a szenvedélyeket. Ellenszenves kifakadásokat lehetett hallani, és j már-már attól lehetett tartani, hogy a népgyülés i fiaskóval fog végződni, azonban Farkas Ignác elnöknek tapintatos föllépésével sikerült a gyűlést újból rendes medrébe terelni. Herczeg József újból kijelenti, hogy ő megbízatásnak tett eleget, mikor a gyűlés összehívóinak köszönetét mondott és a mikor ezt a köszönetét indokolni akarta. Nem tért ezzel el a napirendtől, de meghajlik a hatósági kiküldött közbelépése előtt és a további felszólalástól eláll. (Fölkiáltások: éljen Herczeg, halljuk Herczeget!) Farkas Ignác Herczegnek azt válaszolta, hogy tudomása szerint a múltban is értesítették a polgárságot minden közügyről, hirdetményileg és kidobol- tatás útján. Bicskey Gyula csömöri jegyző kijelenti, hogy Herczeg József fölszólalásának hangját alkalmasnak találta a kedélyek fölizgatására, azért kívánta tőle a szó megvonását. Kijelenti továbbá, hogy osztálykülönbség nélkül mindenkor mindenki részt vehetett a közügyekről tartott tanácskozásokban. Kovács József, mint egyszerű ember Ítéli meg a kérdést s azt látja, hogy a községesítés ügyének ellenzői vannak, pedig a közügyek szolgálatában ily ellenteleknek nem volna szabad lenniök. Kívánatosnak tartaná, ha ebben a kérdésben a legteljesebb összetartás nyilatkoznék meg. Chrapek János sok mindenfélét hallott, a mi nem e tárgyhoz tartozik. Maradjunk a tárgynál és válaszszuk meg a küldöttséget. Szomor József azt kívánja, hogy minél nagyobb számú küldöttséget válaszszon a népgyűlés. Kökény Gábor, Farkas Ignác, Pár tény i József felszólalásai után a népgyűlés kimondotta, hogy küldöttség útján kéri töl az alispánt Rákos-Szent- Mihály községesítésének a legközelebbi közgyűlés napirendjére leendő kitűzésére. A küldöttséget jelentkezés alapján állították össze. Farkas Ignác köszönetét mondva a népgyűlés tagjainak higgadt magatartásukért, a gyűlést berekesztette. •iCsütörtökön délelőtt fogadta Beniczky Lajos alispán Rákos-Szent-Mihály polgárságának küldöttségét, Az ötven főből álló deputációt dr. Bencsilc József ügyvéd, a közbirtokosság elnöke vezette az alispán elé. A küldöttség szónoka minden részletre kiterjeszkedve, az ügy beható ösmeretéről tanúskodó alapossággal adta elő és indokolta Rákos-Szent-Mihály polgárságának kérelmét. Meggyőző erővel bizonyította, hogy Rákos-Szent-Mihály polgársága a közigazgatás legelemibb áldásaiban sem részesülhet, éppen a nagy széttagoltságnál, az anyaközségtől való nagy távolságnál fogva. Számadatokkal bizonyította, hogy különválás esetén úgy az anyaközség, mint Rákos- Szent-Mihály sokkal olcsóbban és főleg jobban lesz adminisztrálható. Végre arra kérte az alispánt, hogy mint a megye első tisztviselője, az új kormányzati szellemnek megfelelően vegye hathatós pártfogásába egy nagy intelligens polgárságnak jogos kérelmét, hasson közre, hogy a vármegye pártolólag terjeszsze a rákosszentmihályiaknak községesítés iránti kérvényét, — mely ez idő szerint a vármegyénél van — a belügyminiszterhez. Beniczky Lajos alispán kijelentette, hogy nem ösmeretlen előtte a rákosszentmihályiak kívánsága, és ő méltányolja azokat az érdekeket, a melyek e kívánság teljesítése által fognak kielégíttetni. Volt alkalma már évek előtt e kérdéssel foglalkozni ; akkor azonban olyanok voltak a viszonyok, hogy nem lehetett meggyőződve arról, hogy Rákos- Szent-Mihály polgárságára anyagilag előnyös leend-e a különválás. A viszonyok, a mint a küldöttség szónoka meggyőzően előadta, azóta lényegesen megváltoztak és ma már neki is az a meggyőződése, hogy Rákos- Szent-Mihály r a életkérdés az önálló községgé alakulás. Szívesen eláll hát évek előtti nézetétől és kész örömmel támogatja a kérelmet, mert meg van arról is győződve, hogy Rákos-Szent-Mihály képes lesz önön magát föntartani, előrehaladni a kultúra minden ágában oly erővel, a minővel a főváros környékének lakosságától jogosan elvárható. Egyet azonban figyelmébe ajánl a küldöttségnek: Ne iparkodjanak berendezkedésekkel egyszerre a fejlődés legmagasabb fokát elérni, mert ez aSpolgárok adóteherviselésének fokozásával a fi,atal község eladósodásával jár. Legyenek a fokozatos fejlődés hívei és akkor minden rázkódtatás nélkül fogják elérhetni céljukat, a melynek elérésében a hatóság kötelesség szerűen fogja őket támogatni. Meg van arról is győződve, hogy a két községnek különválása Csömör községre nézve is előnyös lesz, mert az anyaközségnek is érdeke, hogy a pótadó a különválás következtében leszállíttassék. Szívesen oda fog tehát hatni, hogy a küldöttség szónoka által előadott kívánságot a vármegyei hatóság teljesítse. A maga részéről csak személyi ígéretet tehet, csak közvetítő lehet a polgárság és a törvényhatóság között, de iparkodni fog, hogy
