Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-11-02 / 43. szám
43. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 mondhatta, hogy — tekintettel az akkor lehetséges olcsó építkezésre — a templom építéséhez hozzáfog és az építkezéssel összefüggő munkálatok vezetésére egy kisebb bizottságot küld ki, a melybe a tisztikaron kívül, a mely Kratochvill József, Otte Albertné és Regele János elnökökből Zsolnay Károly és Demlcó Géza alelnökökből, Kreuter Menyhért és Radomszky Mihály jegyzőkből, Way and Károly és Asmus József ellenőrökből és Otte Albert pénztárosokból állott, Farkas Ignác, Módi Lajos, Müller Antal, Pdlfi János, Pártényi József, Scheer Ferenc és Urbányi János tagokat választotta bele. Ugyanekkor kimondta a gyűlés határozatilag, hogy a templom terveit pályázat útján kívánja beszerezni. A pályázat váratlanul nagy sikerrel járt. Tizenhat, többé-kevésbbé jó pályaterv érkezett a bizottsághoz a kitűzött időre, a melyekről bírálatot azután a bizottság felkérésére egy, a Magyar Mérnök és Építész Egylet részéről kiküldött Báthory István, Petz Samu és Schoclitsch Lajos építészekből álló bizottság mondott. A szakérték az első díjat egyhangúlag Melczer Károly szentmihályi fiatal építész „Szent-Mihály ' jeligéjű, tervének ítélte oda, a melynek rajzát lapunk március 30. számában közöltük; a másodikat az „Igaz Istennek“ jeligéjű pályaterv nyerte, míg a Gardovszky Róbert tervét és az „Egyszerű“ jeligéjű pályamunkát, valamint Módi Lajos tervét dicsérettel tüntették ki. Utólag a második helyen díjazott terv plágiumnak bizonyult és a bizottság a második díjat a szintén Módi Lajos által tervezett „Egyszerű“ jeligéjű pályatervnek adta. A szentmihályi gyűlés azután 1902 március 22-én elhatározta, hogy az első és a második díjat az Építészegylet javaslata értelmében adja ki, de kivitelre a második helyen díjazott, Egyszerű jeligéjű tervet fogadja el. A kivitelre vonatkozó pályázatot ugyanakkor ki is írták. Ugyanekkor Yác-egyházmegye kitűnő, fiatal püspöke fényes ajánlattal lepte meg a szentmihályiakat, hatezer koronát ajánlva fel e nemes célra. a melyben a karosszékek, a pamlagok szövete gobelin, a melyhez a rajzok most készültek La Fontaine meséi illusztrátorának, Dórénak rajzai után. A pamlag ülésének és háttámlájának csak a gobelinje 480 dollárba kerül. De van itt pénz bőven s a milliomosok nemcsak lóra meg kártyára költenek, hanem lakásuk berendezésére is, a miből megint munkásoknak van hasznunk. Egy asztalossegédnek a napidija 3 dollár, vagyis 16 korona 80 fillér. A napszámos embereknek is másfél dollár a napi fizetésük. Ez az oka a kivándorlásnak és ez ellen semmiféle kormány gátat emelni nem tud. Talán renegátnak tartasz, a miért így írok. Pedig én nem magamról beszélek. Nekem volt alkalmam keserű napokat átélni, csak ecseteltem az amerikai munkás helyzetét, a ki vasárnap a legelegánsabb helyre is eljár és nem válik ki a finomabb társaságból, mert fellépését biztossá teszik a zsebében meglapuló dollárok ............ . ... A leveleddel együtt érkezett Rákos Vidéke két száma nagyon meglepett és meglepetésem örömre változott, a mikor a felelős szerkesztő és laptulajdonos nevét olvastam. Tudom, nem kis küzdelmedbe kerülhetett a dolog, de azért gratutálok a megkezdett tövises hírlapírói pályához és Innentől fogva rohamos lépésekben haladt előre a templomópítés ügye a megvalósulás felé. Az építőmunkák kivitelével négy ajánlattevő közül Paulheim Ferencet bízták meg, a ki nagy áldozatkészséggel kötelezte magát, hogy a templom építését akkor is befejezi, ha a bizottság elegendő pénzzel nem rendelkeznék. A vállalkozó a kivitelhez április végén hozzá is fogott és az építkezés serényen haladt előre, úgy hogy június 8-án meg lehetett tartani az alapkőletétel ünnepét, a mely nagy ünnepek keretében folyt le Szent-Mihály egész közönségének és a környék érdeklődőinek élénk részvételével. A többi, ezután történt dolog jórészt ismeretes mindnyájunk előtt lapunk részletes tudósításaiból. A templom fölépült mindnyájunk igaz örömére és október 5-én, a szentmihályi búcsú napján a váci püspök megbízottja megáldotta és azóta folynak benne az istentiszteletek napról-napra. Egy dolog zavarja csak a szentmihályiak nagy örömét. Az építkezés 45,000 koronába került és ebből még 8—10,000 koronára nincsen födözet. Kérik azért mindazokat, a kik jó lélekkel vannak hozzájok és áldozhatnak, hogy őket kegyes adományaikkal fölkeressék és nagy örömüket ekként egészen zavartalanná tegyék. *g* g* g* g* g* g* g* g* g* g* ig* g* g* *$** gf* g* *g* SZÍNHÁZ. Operaház. A magyar királyi Operaház újdonsággal, a Weiss Károly Lengyel zsidójával kedveskedett közönségének. A bemutatott dalmű nagyon mérsékelt sikert aratott, csak Takács Mihálynak, ennek a vérbeli nagy művésznek adott alkalmat arra, hogy bennünket egy újabb, remek alakításával gyönyörködtessen. Eseményszámba ment a Hunyadi László vasárnapi előadása is Krammer Terézzel, Szoyer Ilonkával és Pichler Elemérrel. Krcimmer Teréz, a csömöri társaságnak kitűnő tagja, a ki a budapesti közönség szeretetét úgyszólván egy csapásra megnyerte, új szerepében is kiválót nyújtott. A La Grange-ária után a tetszésnek valóságos vihara zúgott végig az utolsó helyig sikert kívánok neked, a mely kárpótoljon téged az átélt küzdelmekért. A lap tartalmát olvasva, annak hazafias szelleme nem lepett meg, mert a hogy én téged ismerlek, te csak ebben a szellemben vagy képes lapodat vezetni. Ünnepi számokat küldtél a Kossuth-ünnepek napjairól és evvel talán mintegy válaszolsz utolsó levelemre, a melyben az itteni financiális viszonyokról írtam. Én az amerikai viszonyokról írva nem magamat és egynéhány embert tekintettem. Mert ha nem is lenne betevő falatom, abban is meg kellene nyugodnom, mindamellett el kellene ismernem az itteni munkásosztálynak, ha nem is fényes, de mégis kedvező helyzetét, a melyhez sem a magyarországi, sem általában az európai viszonyok nem hasonlíthatók. Itt, nálunk a „Freedom“, a szabad gondolkozás és az eszmék szabad nyilvánítása nincs korlátozva Kossuth Lajos Amerikába érkeztekor tartott angol beszédét így kezdette : „Szabadság, népek, nemzetek vezércsillaga, melyet az amerikai népek tartanak magasra“. És a szabadság itt igazán nem amerikai humbug .... .... Azt nevezem igazi szabadságnak, hogy ha én nem tudom a kenyeremet megkeresni mint rajzoló, elfogadhatok bármilyen foglalkozást s ezt nem vetik sohasem a
