Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-10-26 / 42. szám

6 RÁKOS VIDÉKE 42. szám. képezve, a bogarak kimászását megakadályozta. Ezenkívül a közelálló fák ágainak szögleteibe vászondarabok lettek fektetve, a mely alá a világosság elől elbuvó bogarak pár nap alatt ezer­számra gyűltek össze és forró vízben megölettek. A hangyák, mint kerti rendőrök. Az ember és állatok ellen a sövények elég biztosítékot nyújtanak a kertben, de a sok pusztító rovar ellen legalább nálunk még eddig megbízható védekezési mód nincs. — A kínaiak már e tekintetben szeren­csésebbek, a kiknek a vörös és sárga hangyák szolgálnak a kártékony rovarok kiirtásánál. — Mac Gowan utazó elbeszé­lése szerint Kanton kínai tartományban a lakosság a hegyekből szállítja a hangyafészkeket kertjeikbe és ott a narancsfákra helyezi azokat. A hangyák azonnal elkezdik pusztító munkájukat s tíízzel-vassal irtják az ültetvények rovarellenségeit. Hogy a hangyák munkája meg legyen könnyítve, a fák ágait bambus- nádból késztett hidacskákkal kötik össze, hogy azok egyik fáról a másikra könnyebben és gyorsabban átvándorolhassanak. A kínaiak a hangyákat e célra már régi időtől fogva alkalmaz­zák. Ceylon szigetén is már több év óta vörös hangyákat alkal­maznak a kávé ültetvényekben és pedig jó sikerrel, azonban a munkásokat is annyira üldözték a hangyák, hogy kénytelen­kelletlen a hangyahadat ki kellett pusztítani. Dél-Franciaországban vannak vidékek, a hol órák hosz- szat csupa liliom között jár az ember. Ott parfümöt préselnek belőle. Japánban is hatalmas táblák fölött leng a liliom illata, de még a hires kaliforniai liliomos kertek se vetekednek nagy­ságban, díszben a Bermuda-szigeteket valósággal elborító vi­rággal. Tömérdek a rózsa is, de még sem annyi, mint a liliom. A kiima enyhe, szelíd, a gazdag amerikánusok és kanadaiak téli tartózkodásra, mind nagyobb számban vonulnak a liliomok hazájába. A lakosság legnagyobb részének a virág adja meg a kenyeret. Egész csomó hajó viszi tavaszszal Newyorkba a virág­hagymát és a virágot. A „liliom király“ Mr. Auterbridge. Har­minc hold föld termi neki a liliomot. Tavaszszal illatos, fehér áradat borítja el a birodalmat, egy mosolygás az egész birtok. — míg le nem tarolják. A maga nemében páratlan kertet ren­geteg sűrű erdőség öleli körül. A kerti munkára a "tulajdonosok csupa négert alkalmaznak, mert a fekete ember állítólag jobban tud bánni a virággal, mint a fehér. Jól is fizetik őket. A hagy­mákat őszszel ültetik, a szüret hónapja március, a mikor egész hajóraj indul el Newyork felé — tele virággal. A liliom éven­ként félmillió koronát hajt a szigetcsoport lakosságánál-e. Meg lehet hát élni — virágból is. A gipsz mint trágya. Általánosan ösmert dolog, hogy a gipsz a lóherések és lucernásokra termésfokozólag hat s ezért általánosan használtatik is a lucernások és lóherések meg­javítására. -— E műtrágya hatását illetőleg azonban a legtöbb gazda mind e mai napig téves nézetet vall, a mennyiben azt hiszi, hogy ez a növény által directe felhasználható tápláló anyagokkal bír, holott ez éppenséggel nem áll. A gipsznek hatása egyrészt abban áll, hogy- a talajban lévő tápláló anyagokat oldhatóvá s így a növények által felszív- hatóvá teszi, másrészt pedig a levegőben lévő ammoniakot meg­köti s azt a. növények által felszívhatóvá teszi. Ebből kifolyólag tehát a gipsz igazán feltűnőbb hatást csak olyan talajokon fejt­het ki, a melyekben legalább fel nem oldott tápláló anyag nagy mennyiségben van jelen, de tekintve ammoniak-lekotö képessé­gét, nem is annyira a lucernások és lólierésekre válhatik hasz­nossá, mert ezek amúgy is bírnak ammoniak-lekötő képességgel, mint inkább olyan növényekre nézve, melyek ammoniak-lekötő képességgel nem bírnak. Másrészt pedig, hogy a gipsz az eddig fel nem oldott talajsók oldatba hozatalát kellő eredménynyel végezhesse, túl­ságos rövid az az idő, mely a tavaszi kiszórás után rendelke­zésére áll, annyival is inkább, mert lóherés és lucernásokra fej - trágyául használtatik s így bőséges csapadékra van szükség, hogy. leioldhatóvá váljon s a talaj mélyebb rétegeibe mosassák, a hol azután hatását kifejthesse, a, mihez szintén idő szükségel­tetik. Tavaszi kiszórás esetén, tehát a nedvkeringés megindul- tával, semmi esetre sem áll még a növény rendelkezésére azon nagyobb mennyiségű tápláló anyag, a melynek létesítését a gipszezéssel elérni kívánjuk, holott éppen az volna kívánatos, hogy a fejlődés legkezdetibb stádiumában álljon bőséges tápláló anyagmennyiség a növény rendelkezésére. — Azért is újabb időben a gipszet kezdik őszszel alkalmazni, hogy így a téli bő csapadék feloldja s a talaj mélyebb rétegeibe mossa, mert csak így állhat a nagyobb mennyiségben feloldott tápláló anyag a nedvkeringés megindulásával a növények rendelkezésére. S a kísérletezők csakugyan azt tapasztalták, hogy őszszel való alkal­mazásával sokkal jobb terméseredményeket értek el, mint tavaszi alkalmazásával. Újabban a szőlők trágyázására is kezdenek gipszet hasz­nálni, s nem eredménytelenül, ott a hol a talaj oldhatóvá tehető tápanyagokban nem szegény. Kitűnő eredményeket lehet használásával szőlőkben is elérni az esetben, ha a szőlő nem kizárólagosan gipszszel, hanem egyéb műtrágyákkal is lesz trá­gyázva. Legcélirányosabb tavaszszal a műtrágyákat, nevezetesen a foszforsavat és kálisókat kihinteni, őszszel pedig a gipszet, a mely kettős trágyázási eljárással nagyszerűen lehet a szőlő termő­képességét fokozni, a nélkül, hogy istállótrágyával kellene azt ellátnunk, a melynek kihordása nemcsak nehézkes, de sok ősei­ben lehetetlen is. Az öreg fák átültetése. Az öreg fák átültetése szüksé­gessé válhatik némely esetekben, így például akkor, ha építkezés esetén a fát ki kellene vágni és sajnáljuk azt, mert jó gyümölcs- termő. Ily esetekben az átültetésre legkedvezőbb az őszi vagy kora tavaszi időszak, s az átültetés akkor lehet eredményes, ha a fa törzsének vastagsága 25 cm.-nél nem nagyobb. Ha egy 25 cm. átmérőjű fatörzszsel bíró fát át akarunk ültetni, akkor a fa koronájának terebélyessége szerint 2 5, egész 3'5 méterre a fa törzsétől körárkot húzunk és azt olyan mélyre ássuk, hogy a feneke a fa gyökerei alá jusson. Az árok szélessége termé­szetesen olyan legyen, hogy egy ember kényelmesen dolgoz­hasson benne és valamennyi az ásásnál megsérült gyökér végét simára le kell faragni, hogy annak roncsolt részei ne romoljanak. Mikor a gyökerek már ki vannak szabaditva és a fa egy földtömbbel gyökerei között oldalt szabadon áll, addig kell alá­aknázni, míg egy oldalra eldől. Ezután kézzel vagy alkalmas fadarabokkal el kell távolítani a gyökerek közül a földet úgy, hogy csak a vékonyabb gyökerekre tapadjon föld. Vigyázni kell ezen eljárásnál arra, hogy a hajszálgyökerek lehetőleg ne sér­tessenek meg, ha pedig egyik-másik megsérül, akkor a sérült rész fölött éles ollóval elvágandó úgy, hogy a metszési felület ferde és lapjával lefelé legyen. Mielőtt a fa teljesen kiemeltetnék, azon helyen, hová ülte­tendő, gyökérkoronájának megfelelő kerületű gödröt kell ásatni és annak fenekére — a fa jobb megeredésének elősegítésére — jóminőségü komposztot kell rakni. A gödör mélységének meg­állapításánál arra is kell vigyázni, hogy a fa a föld felszíne fölött az előbbinél magasabban álljon, mert az ültetés után a talaj ülepedésével mélyebbre süpped a fa is. A fa kiemelése igás állatok segélyével úgy történik, hogy szekér elejéhez kötve, régi álláshelyéről kihúzatik és azután két tengelyen átvitetik az új álláshelyére. Miután az átültetendő fa az újonnan megásott gödör köze­pébe beállíttatott, oldalt kell hajlítani, hogy porhanyó földet lehessen gyökerei közé tömni. Ezután egyenesre állítandó és valamennyi gyökere jó kerti földdel befödendő, azután az egész gödör betömendő, a fa koronaalja érett istálló trágyával hor­dandó meg és a fa töve alaposan megöntözendő. Hogy az átültetett fát az erős szelek fel ne döntsék, négy oldalról erős kötéllel vagy sodronynyal földbe vert cövekhez erősítendő a törzs, hogy pedig a főágak azon helye, hová a sodrony erösittetik, a sodrony alatt bőrrel vagy rongygyal borí­tandó be, nehogy a fa kérge megsérüljön. Az átültetett tát csak mérsékelten szabad megmetszeni és csakis a fölösleges vagy elhalt ágakat szabad teljesen elvágni, mert minél több levelet hoz tavaszszal a fa, annál erőteljesebb lesz a gyökérzet fejlődése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom