Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-10-19 / 41. szám

4 RÁKOS VIDÉKE 41. szám. a mely közönség (úgy látszik) mégis csak fogékony még a klasszikus szépségek iránt. A mulatságos Mátyás diák szinte hihetetlen jókedvet árasztott a nézőtérre, míg a Mátyás király lesz felvonulásaival, csoportozataival és hazafias pátoszával hatott. Népszínház. A pótolhatatlan, a nagy Blaháné bucsúz- kodása a Népszínház hálás közönségétől a mi szemünkben sokkal nagyobb esemény, mint a női test árnyékát mutogató „eredeti“ magyar újdonság, Faragó és Barna karmester Kazanovája. A magyar operettnek nem ez a kívánatos iránya, a magyar közönséget nem errefelé kellene előre vinni. A Magyar Színház francia darabot ad, franciákra ké­szül, azokból sem elsőrangúnkra, inkább csak „slágerekre“. Csak a neve magyar színház. Vígszínház. A lipótvárosi színház egyidöre elvetette a francia műsort és elővett egy magyar darabot, a Szigligeti „Csókon szerzett vőlegény “-ét. De szegény Szigligeti darabjának csak egyes jeleneteire ösmerne rá, mert egy jórészét Molnár Ferenc „modernizálta" Fedők Sári kedvéért. Ezekben az angolos részekben azután jó is volt Fedők Sári, de annál gyöngébb a Szigligeti eredeti formájában megírt részekben. Nagy kérdés azonban, hogy jogosult-e egy meglévő magyar darab ilyetén ki­forgatása és nem volna,-e helyesebb, fia a primadonna a Szig­ligeti darabját nem tudja eljátszani, hogy akkor inkább Molnár Ferenccel Íratna egy egészen új darabot, egészen nekivalót. Az előadás legnagyobb sikere Hegedűs, Szerény és Nikó Lina kiváló jó, tökéletesnek mondható komédiás-hármasa volt, a minél különbet akármelyik más színházunk is alig tudna felmutatni. A darab sikerét az ő művészetüknek köszönheti a színház. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ «J** HÍREK. Fényes adomány* A múltkoriban emlékeztünk csak meg Weisz Gyulának, Szent-Mihály egyik derék polgárá­nak kétszáz koronás adományáról, a melyet a szentmihályi templom harangjának a költségeire szánt és íme ma már Kiragadtam magam azok kezei közül, kik visszatar­tani iparkodtak és a gyár irodájába rohantam. Mily látvány tárult szemeim elé! A szoba közepén a főnök állt, előtte Emilia térdelt és könyhullatva könyör­gő tt kegyelemért. Egy szökkenéssel a főnök oldalán termettem, torkon ragadtam a gazembert és fülébe kiáltám: vagy nőül ve­szed Emíliát vagy meghalsz ! A főnök menekülni iparkodott. — Gondolja meg, mit cselekszik, hebegé.- Nem tréfálok. Istenemre mondom, válaszsz ! Tet­szésedre bízom a választást. Válaszsz, a míg tízet olvasok. A vendégek és a lelkészek az alatt szintén az iro­dába értek. Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolcz — Fölhúztam a sárkányt. — Kilenc — — Megállj! — kiáltá a nyomorult — Emíliát vá­lasztom. Kértem a lelkészt, hogy lépjen elő. Ö Emíliát kicsi kora óta ismerte s most szívesen teljesítő kivánatomat. Emilia egész testében remegett, midőn fölkelt. Pisztolyomat a gazemberre tartám irányozva.- Ne merjen visszalépni, ha kedves az élete. újabb, nagyobb adományairól adhatunk számot. A tem­plom megáldása alkalmából ugyanis a templomépítő bizott­sághoz az ő részéről a következő templomfölszerelési tár gyak érkeztek Weisz Gyulának és nejének a neve alatt: 1 oltárlámpa kina-ezüstből 6 gyertyatartó bronzból 4 ministráns-ruha vörös posztóból 4 ministráns-ruha fekete posztóból 4 ministráns-ruha kék posztóból 1 oltárkereszt 2 ámpolna kina-ezüstből 1 ámpolna-tálca kina-ezüstből 1 valódi kazula ezüst szövet arany hímzéssel 4 ministráns ing 1 sekrestyés ruha vörös posztóból 1 sekrestyés ruhái fekete posztóból 1 sekrestyés ruha kék posztóból 1 lámpa-zsinór A nagyértékű adomány a szentmihályi hívők között hálás örömet keltett. Itt említjük meg, hogy a szentmihályi és budapesti hölgyek részéről eddig bejelentett fölszerelési tárgyak bár­melyikét szives örömmel fogadja a templomépítő-bizottság és hogy ezek az adományok — mennyiben eddig be nem érkeztek volna — legcélszerűbben a templomba külden­dők, Szent-Mihályra. A rákosszentmihályi templomnak- és építésének leírá­sát helyszűke miatt csak lapunk jövő heti számában közölhetjük. Kapczy főszolgabíró kitüntetése. IV. Ferdinánd toszkánai herceg királyunk névnapja alkalmával Kapczy Vilmost, járásunk nagyérdemű főszolgabiráját a toszkánai Lipótrend keresztjével tüntette ki. A vármegye közigazgatási bizottságának 1902. okt. 9-én tartott ülésén a kir. pénzügyigazgató a szeptember havá­ban befolyt adók dolgában a következő bejelentést tette. Egye­nes adóban a múlt hónapban befolyt 773,578 korona 03 fillér, a mely az előző évnek ugyanebben a szakában befizetett ösz- szeggel szemben 106,679 korona 48 fillér emelkedést mutat. A lelkész megkezdé az esketést. — Húzza le az ujjúról e gyűrűt, — mondám a fő­nöknek s egy gyémántgyűrűre mutatók. Főnököm engedelmeskedett. Gyűrűjét Emilia ujjúra húzta.- A mit pedig Isten összefűzött, azt ember el ne választhassa — végző a lelkész. A mi azóta történt, azt nem tudom. Sok, igen sok évnek kellett ezen esemény óta el­múlnia, mert hajam már őszbe vegyült és szememre ho­mály ereszkedett. A gépet nem készítem el, hisz Emilia most gazdag és nem szorult pénzemre. Belefájdul a fejem, ha múltamra gondolok vissza. Az emberek azt mondták, hogy én őrült vagyok és egy nagy házba zártak, melynek magas tornyai vannak. Ama szép, gyászba öltözött hölgy pedig, ki naponta megláto­gat és csemegét és virágot hoz számomra és hajamat simogatja és kényével hűsíti homlokomat, az azt mondja, hogy én nem őrültem meg. Hiszek is neki, hisz annyira hasonlít — Emíliámhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom