Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-10-12 / 40. szám
6 40. szám. RÁKOS VIDÉKE lóvonati kocsikon iparkodott hazafelé a szentmihályi közönség és egy lóvasúti kocsi is haladt a jelzett helyen. A második kocsin lévő utasokat egyszerre zökkenés és sikoltás zavarta meg: egy asszonyon mentek át a lóvasút első kerekei. A szerencsétlennek mind a két lábát elvágták a lóvasút kerekei. Az elgázolt tökéletesen ittas állapotban volt és valószínűleg a sínek mellett hevervén, az első kocsi zajára fölébredt és kábult állapotban a lóvasút sínéire gurult, mert a baleset alkalmával jelenlévők közül őt menni senki sem látta. A súlyosan sebesültet a budapesti Rókus-kórházba szállították, a hol másnap reggelre meghalt. Neve Plich Mária; 36 éves, hajadon volt és Budapesten, VIII., Conti-utca 36. szám alatt lakott. Hitelszövetkezet Nagytarcsán. Nagytarcsán f. hó 21-ikén tartotta alakuló közgyűlését az újonnan alakult hitelszövetkezet, a melynek alapvető munkálatait Fáy Aladár községi jegyző végezte. Az új szövetkezet működési köre Kistarcsa községre is kiterjed. A közgyűlés elnökké Partos Istvánt, pénztárossá Sztancsilc Jánost és könyvelővé Fáy Aladárt választotta. Közegészségügy. Szeptember 22 töl szeptember 29-ig a Rákos vidékének vármegyei részén a következő fertőző megbetegedések fordultak elő : hökhurut Isaszegen egy esetben, trahoma Csömörön egy esetben. kát és a mag elvetése után tovább fejlődve a termést kétségessé teszik. A legújabb vizsgálódások szerint a borsó unott- ságát az Ascoschyta-félék idézik' elő, melyek a magot támadva meg, a csírázáskor' a gyökérre is átterjed a rothadás, minek következtében a növények kipusztulnak. Itt a növények változásával segíthetünk a bajon és pár évig egy és ugyanazon földben borsót ne termeljünk. Az ibolya szobában hajtatása. A ki szobában akar ibolyát tenyészteni, az leghelyesebben cselekszik, ha maga neveli az ültetendő növényeket és nem hozatja máshonnét, mert úgy biztosabban számíthat eredményre. E célból legjobb tavaszszal a kertben az ibolyát elültetni, egy nem igen napos száraz helyre. Az ibolya szereti ugyan az árnyékos helyet, de szabad fekvés mellett jobb és érettebb hajtásokat hoz, feltéve, ha a talaj nem szárad ki erősen. Hol a talaj nyáron át igen ki szokott száradni, ott inkább árnyékos helyet választunk. Lehet nyáron át az ibolyavetést trágyalével is öntözni, ez azonban elmaradhat, ha csak ültetni való palántákat akarunk nyerni. Az ibolyaágyakat nyáron át gyomoktól tisztán kell tartani, mert misem hátrányosabb a növénykékre nézve, mint a gyom. A cserepekbe való ültetés őszszel történik, a mikor a szabad földből a földgombbal kivetett növények tápdús földdel megtöltött tágas cserepekbe ültettetnek, azután a cserepek szélükig földbe mélyeszÁ!lategészségügy. A ragadós állati betegségek állása 1902. október 3-ikán a következő volt: Veszettség: Rákos- Szent-Mihály, Gödöllő, Pécel. Sertésvész: Pécel, Isaszeg, Rákospalota 1-—1 udvar, Kerepes 4, Pécel 2, Cinkota 8 udvar. GAZDASÁG ÉS KERTÉSZET. Megeszi-e a fecske a méhet, vagy csak a herét eszi-e? Sokat írtak már erről a méhészek, a nélkül azonban, hogy dűlőre tudtak volna a kérdéssel jutni. Berlepsch szerint a fecske igenis megeszi a méhet és ő talált is méheket, azaz hogy olyan rovarrészeket a lelőtt fecskék gyomrában, a melyekről kitűnt, hogy méhtől valók. De ez nem bizonyos, mert fulánkot még nem ta. Iáit senki a fecskék gyomrában s így az, a mit Berlepsch és mások is a fecskék gyomrában találtak, herétől is származhatott. A „Rheinische Bienenzeitung “-ban egy eddigi méhész a következőket írja: „A fecskék rendesen déltájt repülnek méheseim körül, mikor a herék is röpülnek. A fecskék mindig néhányszor körben körülrepdesik a méhest és jobbra-balra széttekintenek, mielőtt zsákmány után kapkodnának. Ha a fecske méheket fog- dosna, akkor minderre nem volna szüksége, hanem a sűrűn repdesö méhek közül az elsőt, a melylyel találkozik, bekapná. Láttam azt is, hogy a fecske már az első körülszállingózás után megfutamodott és hogy néhány méh üldözőbe vette és ezek ellen feltűnő szárnycsapkodással védekezett, lfogy egészen biztos legyek a dologban, elfogattam az anyafecskét, mikor fiókáit etette és ekkor kitűnt, hogy a csőrében levő rovar méhhere volt. 1 eh át ezek szerint azt vélem föltehetőnek, hogy a fecske csupán a herét fogdossa. Borsó unottság a talajnál. A hüvelyesek növekedése bizonyos mikrobák jelenléte- és tulajdonságaitól függ, mi okból a borsó unottságat is bizonyos apróbb szervezetek elszaporodása idézi elő, melyek már az előző évi termésbe vették be magutetnek és időközönkint öntözve lesz. A cserepek mindaddig, míg a szobába nem vitetnek, vagyis a szabadban földbe ásva maradnak, télen falevéllel betakartatnak. Igen hideg időjárás mellett ablak vagy deszkákkal is befedhetök, de a mint az idő enged, szellőztetni kell. A cserepek egymásután hordandók a szobába és az ablakokba állítandó. Kezdetben csak gyengén kell öntözni, de később bővebben öntözhetünk. Az elvirágzott növények a szobából ismét visszakerülnek az előbbeni helyre. A választandó fajtákat illetőleg elmondhatjuk, hogy a szimpla virágú ibolyák kivétel nélkül alkalmasabb a szobában való behajtásra, sőt a dupla virágnak is, de ezek nem virágzanak ott oly gazdagon, mint a szabadban.
