Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-09-07 / 35. szám
II. évfolyam. Budapest, 1902. vasárnap, szeptember 7. 35. szám. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP BUDAPEST X. KERÜLETI RÁKOSI KÖZMŰVELODESI ES JOTEKONYSAOI ÉS A RÁKOSSZENT MIHÁLYI SPORTTELEP HIVATALOS LAPJA EGYESÜLET Szerkesztőség és kiadóhivatal :- Budapest, Vili., József-utca 72. — Telefon: 57—64. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadó- hivatal címére küldendők. EGJELENIK MINDEN VASARNAP FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: FARKAS ELEK Előfizetési ár: Egész évre................. 8'— korona Fél évre ................. 4'— » N egyed évre ............. 2 — » E gyes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal Egy egyhasábos petitsor ára 10 fillér. Zászlója meggy a 1 ázásával egyetlen nemzetet sem szégyenítenek meg annyiszor, mint a magyart. Minden lépten-nyomon arcunkba szökik a vér, a szégyen pírja, olvasván, hogy hitvány, söpredék nép hogyan tépte le s tiporta meg a magyar szabadság szent jelvényét, a magyar birodalom szimbólumát, a háromszinü lobogót, ezt a dicsőséges szent zászlót, mely alatt századokon át vérzett a hős és nagylelkű magyar nép. Vérzett az emberszeretet s a szabad eszmék vallásáért: a keresztény hitért, a nyűgöt előrehaladt műveltségéért és a polgári szabadságért, mesébe illő hősi küzdelemmel. Ez a szent lobogó mindig ott lengett, a hol a népszabadságért és műveltségért csattogtak a fegyverek, és sohasem ott, a hol a népek elnyomásáért vagy a vallási fanatizmus nevében ontottak vért! A mi lobogónkat még ellenségeinknek is tisztelni kellene, annálinkább nemzetiségeinknek, a kikkel e zászló alatt szerzett jogainkat az egyenlőség és testvériség nevében megosztottuk. És éppen ők támadnak rá! Mi ennek az oka? — Nem ismerik e zászló jelentőségét! Az izgatok és demagóg országkáborítók magyarázatából nem látnak benne egyebet, mint nemzetiségük fenyegetőjét! De hol is tanulják meg tisztelni? Hisz még a magyar templomokban sem bírt helyet kapni a háromszinü zászló, pedig a legdicsőbbnek, a kihez minden keresztény nép könyörög, a nőiség és az anyaság megistenülésének: szűz Máriának a képe díszíti. Minden szín helyet talált a magyar templomokban, a francia, a római birodalmi, a szerb, a román, még a fekete-sárga is, csak a magyar trikolor nem! Katonaviselt apák nem tanulták meg nemzeti zászlónk tiszteletét, hisz más színű lobogó alatt esküdtek hűséget. Nemzeti zászlók alatt küzdő nemzeti hadseregünk nincsen! Az a hőskor pedig, midőn a mi lobogónk alatt diadalról diadalra rohant a honvéd, lassankint elvész a múlt idők homályába. Ünneplés alkalmakkor kitűzik a magyar lobogót a hivatalos épületekre s a végeken itt-ott le is tépi azt egy-egy nemzetiségi agitátor többnyire meg- torlatlanul, mert a nép, a mely testével megvédje s a gyalázatot megtorolja, nincs jelen, vagy egészen közömbös. Félszázados alkotmányos nemzeti életünk alatt alig egy-két esetben kelt védelmére egy pár bátor ifjú a mi nemzeti zászlónknak. Ezt a néptanítónak tétlenül eltűrnie nem szabad; mert az iskolának, a nép szellemi vezetőjének kötelessége a nemzeti lobogó iránti tiszteletet a tanulóifjúság és a nép körében fölkelteni és nagyra növelni. A zászló ismertetése, jelentőségének magyarázata, a magyar nép dicsőséges múltjának, hősies vitézségének, önfeláldozásának s a legszebb erénye, a hazaszeretetnek a zászlóhoz, mint nemzeti önállóságunk jelvényéhez való hozzáfűzése által a nemzeti lobogót a nép és fiai lelkében mithoszszerü tisztelet tárgyává tenni s nemzeti öntudatukban magasra, az oltárra emelni: az iskola feladata. És ebben a feladatban a hazafias egyesületek s a művelt polgárság támogatására mindenkor számíthat derék tanítói karunk. E célból kitűnő alkuimul kínálkoznak a hazafias nemzeti ünnepek, a milyen például a Kossuth- iinnep lesz. Az új Magyarország megteremtőjének óriási történelmi alakját látható szimbólum nélkül nehéz az ifjúság elé állítani. Az ő nagy emlékét, mely a független, szabad magyar állam emléke, hozzá kell kötni a legdicsőbb látható jelvényhez: a nemzeti lobogóhoz, a melyet az ő karja emelt dicsőséges magasságba s a melynek most is ő az igaz géniusza. E célból a rákosi közművelődési egyesület és a rákosi iskola a szeptember 20-ikán, vasárnap délelőtt 10 órakor tartandó Kossutk-ünnepet zdszló- tiszteléssel köti össze. Felhívja mindazokat az iskolákat, melyek a Rákosmező szent földjén terjesztik a magyar műveltséget és gyújtják a gyermeki szivekben a hazaKOSSUTH-ÜNNEP ÉS A NEMZETI ZÁSZLÓ.
