Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-08-31 / 34. szám

34. szám. RÁKOS VIDÉKE 5 tanuk előtt, fényes nappal fognak ki- és besétálni a há­zakba a betörők a nélkül, hogy a csendőrség tudomást veíme róluk. Ifjúsági szini-előadás. Egy nappal a búcsú napja előtt, folyó hó 23-án, szépen sikerült szini-előadást rende­zett a templomalap javára Mátyásföld ifjúsága. Az előadás nagyon látogatott volt és igaz élvezetet szerzett az ösme- rősökből és rokonokból alakult szép közönségnek. Színre került a Mátyásföldön nyaraló Ehrlich Sándornak varázs- , regéje, a Varázs-síp, a melynek előadásához a jelmezeket és díszleteket Feld Zsigmond, a Városligeti Színkör igaz­gatója szívességből engedte át. A darabban, a mely az előadással együtt osztatlan tetszést aratott, a következők vettek részt: Bernhardt Henriette, Demjanovich Edit, Dem- janovich Kornél, Brandstädter Jetta, Ehrlich Sándor, Ehr­lich Károly, Ehrlich Sárika, Fehérvári) Magda, Grünfeld Tibor, Eudetz János, Hudetz Józsi, Kurzveil Margit, Ko- mássy Juliska. Komássy Edus, Komássy Géza, Kurzveil Ernő, Papék Vilma, Pichler Elza, Paulheim Etuska, Paul- heim Pista, Paulheim Józsi, Paulheim Mancika, Paulheim Gyula, Paulheim Irénke, Papek Józsi, Szentesy Géza és Vásárhelyi Sárika. Iskolai értesítés. A rákosszentmihályi állami nép­iskola gondnoksága közhírré teszi, hogy az 1902/3. tanévi beiratások szeptember 1-én kezdődnek s bezárólag 10-ig tartatnak, a mely napon „veni sancte“-val megkezdődik a tanítás. Ügy a mindennapi- (6—11 éves), mint a gazdasági ismétlő-iskolába a beiratkozások fönti időközben minden hétköznapon d. e. 8—12-ig tartatnak az I. sz. (Almásy- telepi) iskolában. A mindennapi iskolai tanulókért fizetendő 3 korona tandíj, 80 fillér beiratási díj és 30 fillér orsz. tanítói nyugdíj­járulék. A gazdasági ismétlőbe a felvétel egészen díjmen­tes. Ezen iskolába, mely a téli idényben (nov. 1-től ápr. 1-ig) heti 5, és a nyáriban 2 órában lesz megtartva, az összes 12—15 éves tankötelesek köteleztetnek beiratkozni. Nyilvántartás és a mulasztási birságolás kimutatásának elkerü­lése céljából, tehát saját érdekükben figyelmeztetnek azon szü­lök, kik tanköteles korban (6 — 14. év) levő gyermekeiket a főváros valamely tanintézetébe Íratják be, hogy ezt fel­vételi bárcával ezen iskola igazgatójánál bejelentsék. Az élet útjai. Ezen a címen negyedévenként meg­jelenő kötetekben adja ki Áczél Lajos, a székesfehérvári egyházmegye áldozó papja szépirodalmi dolgozatait. Ezek­ről a munkákról sok írnivalónk nincsen, mert hiszen na­gyobb részt ösmerik a Rákos Vidéke olvasói úgy az első kötetben megjelent műveket a mi lapunkból, mint szerzőt a mi vidékünkről. Ösmerik jó tulajdonságait az író ember­nek a ki szeretettel belemerül a tárgyba, a melyről írni akar és megírja a hazafias, vallásos témát gondosan szé­pen, a hogyan manapság, a vázlatok világában mindig kevesebben írnak. Ide adja nekünk most szellemének szép termékeit szép kiállításban, olcsón, negyedévenként meg­jelenő vaskos kötetekben egy-egy koronáért. Hiszsziik, hogy olvasóink pártolni fogják közös ösmerősünknek, hosz- szú időn át a szentmihályiak áldozatra kész lelkipásztorá­nak szép munkáját, a mely hogy vallásos, keresztény szellemben íródott és így —- távol a divatos íróktól bárkinek a kezébe adható, az írónak társadalmi hivatása után is önként értetődik. Az előjegyzésre szóló felhívás különben így szól kivonatosan : Nagyságos Asszonyom! A családi fészekből az utcára száműzni az asszonybitvest: förtelmes feladat; de az üzleti kapzsiságnak nincs erkölcsi ízlése; annak csak egy jó és szép : a haszon ; és üdvös neki minden, a mi pénzhez juttat; a szépirodalom csak azért jó, a költészet csak azért szép, az írótoll csak azért vonzó a szeme előtt, mert busás hasznot hajt, bőven ontja a pénzt; s ha az az irány fizet legjobban, a mely a családi szentélyből az utcára taszítja ki az aprószentek őrangyalát, hát egész tudásával, ügyességével, müértelmével és müérzékével azt az irányt szolgálja; egy hűsé­ges hitvest, egy szerető anyát taszít ki az utcára egy elő­fizetőért ! . . . Az volt eddig a derék asszony, a takaros menyecske, a kit szigorú asszonyos erkölcse, példás hitvesi hűsége vértezett, díszített; ám az irodalmi kapzsiság gyávaságnak jellemezte az asszonyszüzességet, a hitveshűséget; derék dolog az utcára vetni magát; gyávaság a hűtlenségre képtelennek lenni! S a manap kacérkodó ledérség a legjobb pénzszerző esz­köze az irodalmi üzleti kapzsiságnak, a mely immár addig fa­jult az eszeveszett verseny hevében, hogy a családi szentélyből, az aprószentek kisded seregéből ki az utcára terelgeti a hitvest és anyát, csakhogy könnyű szerrel megfoghassa — előfize­tőnek ! . . . Ez az irodalmi irány száz meg száz család hírnevét és becsületét, nyugalmát és boldogságát teszi pénzzé tollával; ez az irány családi fészkeket rombol szét, vagy tesz kietlenné, kiállhatatlanná; ez az irány rokonérzésü társaságokat tesz bizal­matlanná egymás iránt; ez az irány ártalmassá teszi a tudo­mányt, utálatossá a művészétét, barbárrá az államot, mely ezt az irányt szolgáló közintézeteivel a leggyöngédebb és legszen­tebb emberi érzelmeken gázol; ez az irodalmi irány a legna­gyobb galádság, a mit az emberi szellemi erő írótollal csak elkövethet; ez ellen sorompóba kell lépni mindazoknak a toll­forgató mestereknek, a kik a költészet, az elbeszélő irodalom, a színmű és ezek révén a társadalom és a család nagy és nemes czéljaiért, szent és üdvös javaiért hevülnek ! . . . A mai világban az immár erősen hódítóvá és fojtogatóvá vált szellemi, erkölcsi légkört hadd tisztítsa meg, üdítse föl az Élet Könyve tiszta, édes illatával s nagy nemes hitvesanyák gondos kezéből bájos lelkű leányaik szorgos kezébe fűződjék az, hogy a keresztény Helikonról fakadó romlatlan erkölcsi nek­tárral megerősítse bennük a szigorú nőiséget, ezt az egyedül igaz, igazán megigéző és lebilincselő asszonybátorságot! . . . . Az Élet Könyve érdekes és erősen meggyőző, megkapó életképekkel és megrázó életigazságokkal meglepően színezett elbeszélésekben a kristálytiszta vallásos és erkölcsös irányt fogja szolgálni, finoman beleszőve azokba a kátét és a bibliát. Manapság az a fökelléke az irodalmi műfajnak, hogy legyen — iránya, meg hogy — mondjon valamit. Nohát az Élet Könyvének oly erős és tiszta iránya van, mint a napsugárnak és töméntelen oly mondanivalója, a miről a találékony íróelme bizony-bizony édes-keveset beszélt eddig. Az Élet Könyve 1902. október 1-töl kezdve negyedéven­ként 6—8 íves kötetben jelenik meg s egy kötet ára egy kor. A könyv írója vajmi kevés anyagi hasznát látja majd nagy gonddal megírt munkáinak s a kiadással járó' áldozatai­nak, fáradozásainak. Nem is a maga anyagi .javáért, hanem az asszonyok erkölcsi javára indul meg ez az irodalmi vállalata. Adja hát a jó Isten, hogy sok erkölcsi hasznát lássák ez iro­dalmi különlegességnek! Aczél Lajos, hitoktató. A bemutató kötet megjelent már s azonnal megkapható az Élet Könyve szerkesztősége- és kiadóhivatalában, Budapest, V. kér. Vadász-utca 42. sz. Ára egy korona. Felülfizetések. A Zsolnay Károly rendezte, folyó hó 14-én tartott hangverseny és táncmulatság, melyen Berkes Bélának, a kitűnő prímásnak a zenekara működött közre, a templomalap javára — mint értesülünk nyolc­van koronát jövedelmezett. A szép célra a következők ál­doztak felülfizetéssel: Strassenreiter Ignác 20 kor., Thury János 10 kor., Both Manó 6 kor., Fischer Győző 4 kor., Weisz Miksa, Molnár Endre, Goldfinger Gábor és Rosuer- család 2—2 kor., Pete Dani, Koncselc István, Major János és Tóbiás Ádám 1—1 koronával. A felülfizetések összege 52 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom