Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-08-03 / 30. szám
30. szára. RÁKOS VIDÉKE 3 állapotoknak vége vettessék s a közutak és terek rendeltetésüknek átadhatók legyenek. Az utcán heverő anyagok tulajdonosa hordássá a köveket telkére, a hol ellene senki kifogást nem emelhet. Ezzel összefüggésben föl kell hogy említsük a gyalogjáróknak végtelenül elhanyagolt voltát egész Szent-Mihályon. Ha már a község — nem állván rendelkezésére kellő anyagi erő — nem képes az utak kellő karbantartásáról gondoskodni, talán csak van rá mód, hogy hanyag telek- tulajdonosokat gyalogjáróik rendbentartására szoríthassunk? Vagy hihető-e, hogy bármely terület is — különösen, ha nyaraló-telepnek szeretne feltűnni — lakókat fog vonzani magához, ha gyalogjárói járhatatlanok, kocsiutai pedig el vannak foglalva. A fáink innen-onnan úgyis kipusztulnak és akkor azután a kiváncsiaknak, a lakóhelyet keresőknek ugyan milyen lesz az első benyomásuk, a mikor Szent-Mihályra beteszik a lábukat? Ne romoljanak az állapotaink a múlthoz képest, ha már javítani nem tudunk rajtuk. Ne hanyagoljuk el azt, a mit küzdelmes évek alatt félig-meddig rendbe tudtunk hozni. Az építő- és szépítő-bizottság ne ismerjen személyi tekinteteket senkivel szemben sem, hanem juttassa érvényre a szabályokat az egész vonalon és mindenki tapsolni fog neki. Ha pedig az volna az egész dolognak az oka, hogy szabályaink ugyan vannak, de nincsen azoknak megfelelő büntető záradékuk és ez teszi hatástalanná a hatóságok intézkedését: úgy azt a büntető záradékot minél előbb meg kell alkotni, hogy a hatóságok nevetségessé ne válhassanak alkalmazhatatlan szabályok révén. Mert bizony-bizony a kis gyermek is hamar megszűnik félni a mumustól, ha mindig csak zörög, mindig csak ijesztgeti őt, de soha semminemű rosszalkodásáért meg nem bünteti. És hatóságainknak nem szabad a mumusnak sorsára jutni, a melynek a rossz gyerekek szarvát letörik, vörös nyelvét kitépik, szakállát megszaggatják bün- tetetlenül. —s —k. Hét óra harminc perc volt, mikor Mátyásföldre érkeztem. Micsoda asszonysereg várta a vonatot, le nem írhatom. Ennyi szép asszony egy%akáson talán Marienbad- ban sincs. Nem csodáltam volna egy parányit sem, ha a vonat bámulatában összeroskad mint egykor Jerikó falai és hódolatában apró lábaik elé veti magát. Ott láttam Guszti bácsit is. Képzeld csak mennyire megváltozott. Köszöntésemre kalapja peremét két ujjal érintette, pedig jól ismered, rendes körülmények között csak mutató ujját szokta ilyen alkalommal mozgásba hozni. De most áttérek ennek a kedves helynek leírására. Tudom, hogy gyenge vagyok hozzá, de megpróbálom. Alig pár percre a vonattól egy kedves park terül el, melynek közepén Mátyásnak az igazságosnak mellszobra áll s mintegy elégedetten tekint az érkezők felé. Az egésznek pedig pompás háttérül szolgál egy nagyszabású vendéglő, mit különben az ansichton láthattál. A parktól jobbra, balra pompás árnyas utcákban vannak az igazi műízlésről tanúskodó villák. Mindegyik gazdája jólétét és boldogságát hirdeti. Mikor úgy végig sétálok ezeken az utcákon kedves húgom, minőig eszembe jut, mit mondottam én folyton a kutyabagosiaknak „tartsunk össze“. A rákosi közművelődési egyesület eladó képeinek jegyzéke. Egerváry P. A.: Rákospalotai részlet. 30 K. Pállya Carolus: Alkony. 20 K. U. az: Dömösi részlet I. 20 K. U. az: Dömösi részlet II. 40 K. Egervárig P. A.: Vasárnap délután. 40 K. Bruch H.: Hajdinakászálás. 40 K U. az: Idill 50 K. U. az: Semmerringi részlet. 50 K. U. az: A mezőn. 50 K. Egerváry P. A.: Nyári est. 40 K. Bruch H.: A bánat I. 25 K. ÍJ. .az: Virágok. 50 K. U. az: Tájkép. 40 K. U. az: Domboldal. 40 K. U. az: Budavár távlatban. 30 K. U. az: Hűvösvölgy. 25 K. U. az: Margitszigeti részlet. 25 K. U. az: A parkban. 25 K. U. az: A kert végében. 30 K. ü. az: Árnyasát. 40 K. U. az: Erdő víz alatt. 40 K. U. az: Margitszigetről. 40 K. ü’. az: Kertrészlet. 30 K. Egerváry P. A.: Vadász csendélet. 40 K. U. az: Konyha csendélet 40 K. Beniczhy K.: Ibolyák. 20 K. Pálly a István: Tengeri tájkép. 20 K. U. az: Genuai világító-torony. 20 K. Pállya Carolus: Esti hangulat. 25 K. Egerváry P. A.: A dalmát partokról. 20 K. Háry Gyula: Hegyi út. 20 K. Gyöngyvirági E.: Lóusztató 30 K Nemes Elisa grófné: Faluszépe. 35 K. Kolozsvárig L.: Csata után. 30 K. Thül Sarolta: Idyll. 40 K. K. Kovács István: Vízimalom. 20 K. Angyal Béla: Hegy szakadék. 40 K. Moréin Dezső: Tájkép. 15 K. S. Vörös Erzsi: Alpári Tiszaág. 20 K. Andráshovics T.: Pulykapásztor. 15 K. Angyal Béla: Tájkép. 25 K. Ifj. Storno Ferenc: Sz.-Erzsébet. 30 K. Háry Gyula: Gödöllő. 30 K. Gerhárdt Alajosné: A koma. 25 K. Kinyi Ede: A huszár. 15 K. Kegyes József: A bérmálandó. 30 K. Dux S.: A lábadozó 30 K. Jászai József: Allegória. 20 K. Brand Gusztáv: Gyermekek őrangyala. 20 K. Tarnóczi Berta: A kikötő. 20 K. Nagy Lajos: Munkács. 15 K. IÁnhárd Vilmos: Jótékonyság 15 K. Gy öröh Leó: Bárka 15 K .Angyal Béta: Hegyszakadék. 15. K. U. az: Lótuszok. 15 K. U. az.: Falusi ház. 15 K. Stark Teréz: Tanulmányfő. 30 K. Mahay Phi- lomen: Tájkép 40 K. Karvaly József: Ballerina 30 K. Mahay Philomen: Bakács Tamás. 15 K. Poll Hugó: Tengerpart. 20 K. Pálfy József: Az árva. 40 K. Strobenz Frigyes : A konyha fejedelme. 15 K. Csányi Gizella: HartHa rám hallgattak volna, na meg aztán ha nekünk is volna egy Paulheim Józsi bátyánk, biz’ Isten kétszer se mondom, hogy Kutyabagos volna Mátyásföld, Matyiföld pedig talán ott veszett volna a homokbuczkákon. De jól tudod, nem fogadták el tanácsomat, sőt a kisbiró meg a kántor meg akartak kövezni; hát most ők lássák. Egészben igen kellemes benyomást tesz az emberre, ez a kedves kis hely, melynek minden szögét, zugát érdemes volna vászonra vetni, hogy emléke soli’se haljon ki emlékezetünkből. De majd elfeledkeztem a fürdőről, pedig kár lett volna elhallgatni. Soha ily kellemesen nem fürödtem még mint itt és tudod édes húgom, hogy mi benne a különös? Hogy artézi forrás, de nem meleg, kútból pumpolják s mégsem hideg. S tudod, hogy én egész komolyan mondva gyógyerőt tulajdonítok e víznek. Kérlek csak pár fürdő vétele után úgy érzem magam, mintha ifjú volnék. Csak a szivem marad a régi. Találkoztam Lexivel is. A kópé Szentmihályon nyaral, így hát értem múltkori társalgását Mátyásföldről. A napokban meglátogatom, majd leírom neked nyaraló, vagy telelő-e Szentmihály. Az ansichtek után nekem nagyon tetszik — remélem, neked is. Vagy már nem gyűjtőd? Pál Üdvözöl bátyád Jtusi.
