Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-06-29 / 25. szám

4

RÁKOS VIDÉKE

25. szám

Férfirendezöség: Ács Károly, Adámy Béla, Aczél Lajos, Arbanáz Zoltán, b. Axmann Gyula, Bayer József, ifj. Bayer László, Besze Antal, Bentsik József dr., Bihari-Lewicki Béla, Binder Lajos Árpád, Biró Géza dr., Biró László, Borhy Gyula, Boross László, Bogoevics György, Bradách Antal dr., Brauch János, Brauch Károly, Brestyánszky Lajos, Brückner Károly, Budai Emil dr.. Bugyi Ferenc József, Cristofoli Ovino, Csapodi István dr., Cseh Béla, Cselkó Jenó', ifj. Cserepess Gyula, Cserna Oszkár, Cservenka Sándor, Csomay Aladár, Csőregh Gyula, Czigler István, Czimeg Henrik, Daffinger Lajos, Danes Béla, Davida Lajos dr., Devecis Károly, Dingha Árpád, Dittrich Nándor, Dratsay Gyula, Drozdik Jenő, Domcsák Gusztáv, Drumár Alajos, Egerzeiger Gyula, Ember Károly, Emmerling Lajos, Evva Vilmos, Fadgyas Kálmán, Farkas Géza dr., Farnady László, Faubel Gusztáv, Fazekas Alajos, Fent Nándor, Ferber Lajos, Feszeli Béla, Filek József, Fridländer Manó dr., Funk Ede, Gabányi Lajos, Goda Jenő, Gőbel Antal, Gróf Ignác, Guttmann Alfréd, Gyenge József, Győrffy Károly, Gyulai József, Gyürke Béla, Halász Ferenc, Halász János Péter, Halmay Zoltán, Hajdú Rezső, Hantos József, Haris Ödön, Harth Gusztáv, Harsády József, Hrabál Ágoston, ifj. Hrabál Ágoston, Hrabál Gyula, Hauser Ferenc, Hámory Zoltán, Hickisch [Rezső, Himmel Miklós, Hittig Gyula, Hlavay Kálmán, Heverdle Béla, Horváth Andor, Horváth Ferenc Incze Kálmán, Jaminszky] László, Jankó Béla, Kada Árpád, Kaletzky Géza, Kapeller Dezső, Kávetzky Árpád, Kellner Gyula, pázmándi Kempelen István, Kernstock Nándor, Kesztler Árpád, Kiss Ferenc, Kiss Pongrác, ifj. Kiszer Nándor, Klein Gusztáv, Kneif Árpád, Koleszár János, Kornai István, Kozáky Gyula, Komáromy Dezső, Korán Vince, kecskeméti Kormoss Kálm., ifj. Kovách Gyula, Kovács Imre, Kőhalmy Árpád, ifj. Kraicsovits Ignác, Kreuter Menyhért, Kühnel- Kürtös Károly, Ladányi Andor, Ledniczky Lajos, Lehel Imre, Leipold János, Lenkei Géza, ifj. Lingel Károly, Lingel János, Lobmayer Jenő dr. Lux Mihály, Maácz János, Madaras József, Magyar Miklós, kismagyari Magyary Korn., Majthényi László, ifj. Makay László, Malaky János, Malaky Mihály, Mátray Antal, Meduna Károly, Melkó Bertalan, Mészáros Kálmán, Molnár János, Molnár Kálmán, Mosdóssy Andor, Müller Antal, Nagy Dénes, Nagy Ferenc, Nagy Gyula, szombathelyi Nagy Jenő, ifj. Némedy Jenő, Németh Zsigmond, Némethy Aladár, Némethy Ödön, Nyiry Zsigmond, Ocker Gyula, Ódry Zuárd, Ohmüller Imre, Olbrich Lőrinc, Öllé Gyula, Opitz Flórián, Orsay Kálmán, Ott Ödön, Pálinkás György, Pap Béla, Papp Zoltán, Pató Bálint, Paulay Pál, Paulheim Ferenc Paulik Imre, Pejtsik Károly, Pékár Mihály dr., Peller László, Pogány Károly, Poppel Miklós, Radomszky Mihály, Radványi Vilmos, Ramaszeder István, Rajháthy Győző, Raskó Lőrinc, Rauszek E. Béla, Reintz Ödön, Reiszberger Nándor dr., Reisz Ferenc, Rieder Ottó, Riskó Géza, Rotha- ridesz Endre, Röhl Károly, Rusz István, Rusz János, Sass István, Seban a marokszedő asszonyok és leányok járnak, a kik közül nem egy dndolja hamiskásan:

Kaszás csillag van az égen,

Kaszál a rózsám a réten;

Ha ö kaszál, én meg gyűjtök,

Úgy is rajta könyörülök.

Gyorsan verik a markot s iparkodnak • kötélbe rakni a gabonát, bogy mire emberük levágta a porcióját, akadály nélkül köthesse a kévéket. A jókedvű serény munkának gazd’nram latja legnagyobb hasznát, mert a fekete földben termett jó búza az ilyen munka mellett hamar pajtába kerül.

Esti 10—11 óra előtt az aratók nem igen pihennek le, mert estebéd után még kötelet kell hányni, hogy hajnalig megereszkedjék a harmaton. Csak igy lehet a kévét becsületesen összeszorítani.

Az aratás idejét megérzik a városi gazdasszonyok is; mar tudniillik azok, a kiknek falusi cselédjük van. Nincs az a bér, melyért a telivér falusi lány ilyenkor szolgálatban maradna, s mikor otthon a legények a kaszafenéshez fognak, ók is visszavágyódnak a búzaföldre markot szedni, tarlózni, sarlózni, —- már a milyen munka vár reájuk. Ember legyen

bestyén Kálmán, Scher Ferenc, Schiller Frigyes, Schmidlechner Nándor, Schmelhegger Árpád dr., Schramek Emil, Sohr Manó, Schwarcz Károly, Skrabák István, Spanraft Ágoston, Speisegger Ernő, Steiner Hugó, Stelly Lajos, Strinovich Ferenc, Stobbe Kálmán, Stojanovits Szilárd, Strausz Gyula, Strausz István, Spalt Ferenc, id. Spalt Mátyás, Spalt Mátyás, Spalt Ottó, Staub Elemér, Szakái Géza, Szánthó István, Szedaglovics Adolf, Szedlazek Richárd, Szemethy Gyula, Szepessy Victor, Szilágyi Ferenc, Szlavnits Lajos dr., Simoray Lajos, Szvoboda József, Tamásy Károly, Timár József, Theodorovics János, Tott Imre, Töreky Gábor, Turchányi Endre, Udvardy Béla, Mr. Ujváry Ignác, Ullár Gyula, Vadász Gábor, Vadkerty Gyula, Vampetics Imre, Vargha Sándor, Vaszy György, Vedrődy Viktor, Végh Gyula, Világhy Káról}'’ dr., Vietórisz Lajos, Voigt Vilmos, Wayand Károly, Wallishausen Henrik, Walthern Béla, Weiss Frigyes, Wiederspann Károly dr., Zelky Endre, Zoltán Menyhért dr., Zombory Károly, Zsolnay Károly.

Versenyszabályok. A „Rákos-Szent-Miliályi Sporttelep“ 1902. évi július hó 6-án d. u. 4 órakor rendezi saját, pályáján országos atlétikai tornaversenyeit, melynek föltételei a következők :

I. 100 yardos síkfutás handicap.

II. Versenytornázás a korláton. Két szabadon választott gyakorlat, melynek egyikének erő, másikának ügyességi gyakorlatnak kell lennie.

III. Magas ugrás juniorok részére.

IV. 400 méteres síkfutás handicap.

V. Verseny tornázás a nyújtón. Szabadon választott, két gyakorlat, melynek egyikének erő, másikának ügyességi gyakorlatnak kell lennie.

VI. Akadályverseny 400 méterre, különböző humoros akadályokkal.

Általános feltételek.

1. Tét: az egyes versenyszámokban 1 korona.

2. Nevezési határnap: 1902 július 3-án csütörtök este 8 óra.

4. A nevezések a sporttelep művezetőjéhez (Klimkó László, VI., Király-utca 102.) intézendők.

5. A versenyekben bármely amateur indulhat.

6. Tét nélküli nevezések nem vétetnek figyelembe.

7. Nevezések indokolás nélkül visszautasithatók.

az a kacskaringós bajszú huszárgyerek, a ki ilyenkor nem hiába énekli:

Ne menj rózsám a tarlóra,

Gyönge vagy még a sarlóra.

Ha elvágod kis kezedet,

Ki süt nékem lágy kenyeret ?

Bánja is a falusi lány, hogy ki süt a huszárnak kenyeret? 0 bizony nem marad aratás idején a téli gavallér kedvéért a városban, mikor otthon az igazi várja, a ki talán nem ért ahhoz, hogy szép szóval forgassa ki babája eszét, de beköti a fejét, mihelyest lesz mit aprítani a tejbe . . .

Egy pár heti izzasztó munka után megszűnik a kaszapengés,

Lekaszálták már a rétet,

Nem hagytak rajt' virágot . . .

A tarló túlsó szélén hozzáfogtak már a gyűjtéshez, kazal rakáshoz, betakarításhoz.

A cséplőgép zakatolása elől ijedten repdes tova a kopasz tarlón a puha fészkéből kizavart pacsirta; meleg