Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1902-06-22 / 24. szám

24. szám. RÁKOS VIDÉKE Eltévedt kitüntetés cím alatt olvastuk az „Esti Újság“ június 17-iki számában a következő mulatságos dolgot: Tomcsányi Husi kisasszony, a Magyar Színház tagja kis cso­magot kapott Parisból. Három érem volt a csomagban, a melyet a siketnémák és hebegők oktatásának fejlesztésére alakult egyesület küldött Budapestre, nyilvánvalóan hibás címre. A kisasszony elküldte a három érmet a szerkesztőségünkbe. Az az intézet, vagy úr, a kit megilletnek, a déli órákban átveheti. Az érmek Bruckner Katalin, Csikós Gyula és Nemes József névre szólnak. Az érmek odisszeájának az a története, hogy asiketnémák és hebegő koptatásának fejlesztésére alakult párisi egyesület a fonomimika terjesztését is föladatai közé sorozta és a fono- mimikai tanmódszer érdemes művelőit kitüntetésekkel buz­dítja. Hazánkban a fonomimikának leglelkesebb úttörője Tomcsányiné Czukrász Róza úrnő, a mátyásföldi elemi iskola derék igazgatójának nagyműveltségű felesége. A párisi egyesület Tomcsányiné úrnő útján szokta kitüntéseit az arra érdemes tanerőkhöz eljuttatni. így volt ez a mostani esetben is, csakhogy téves címzés folytán Tomcsányi Róza úrnő helyett Tomcsányi Rusi k. a, a Magyar Színház tagja kapta a három, érmet. A szélvész — mint adóleengedési ok. Egy felette fontos döntvényt hozott a napokban a p. ii. közigazgatási biró- vág. Kimondotta ugyanis, hogy a szél által okozott károk is slemi csapásnak tekintendők s ezekre hivatkozva a gazdának eránylagos adó elengedéshez van jogos igénye, Ezen gazdáin- [ aat közelről érdeklő döntvény kimondja még azt is, hogy a partikulárisán szenvedett károk is esetről esetre figyelembe veendők, ha azokat a gazda idejében bejelenti. A kereszt címmel egy barátunktól rövid elmélkdést közlünk lapunk más helyén. A kis cikkely íróját, mint levelében mondja, az a brutálítás háborította föl, melylyel a „Rákos Vidéke“ elhalálozásáról világgá bocsátott gálád gyászjelentés névtelen hőse nem átallotta idétlen sületlen­sége fölé a kereszt jelét tenni. A magunk részéről végez­tünk ezzel a dologgal, s nem tértünk volna vissza reá, mert hiszen az ilyen névtelen gyáva ripőkségnek minden ember fia ki van téve; miután azonban több helyről kap­tunk megbotránkozó levelet a keresztnek kigúnyolásáért, készségesen helyt adtunk t. barátunk sorainak. Ez a körül­mény szolgáljon mentségül azért, hogy ezt a dolgot egy­általában újból szóba hoztuk. c>f vA c>? úA tA KÖZGAZDASÁG Vármegyénk selyemtenyésztési statisztikájáról érde­kes képet nyújt Darányi föklmívelésügyi miniszter egy legköze­lebb kiadott statisztikai füzete. Ezen kiadványból olvastuk, hogy 1901. évben a vármegyének 80 községében és pusztáján 854-en foglalkoztak selyemtenyésztéssel és 13,798 kilogramm gubót ter­meltek, melyért 26,693 koronát és 46 fillért kaptak. Az orszá­gos selyemtenyésztési felügyelőség működése óta pedig a vár­megyében 198,313 kilogramm gubót termeltek és ezért 376,935 koronát fizettünk a tenyésztőknek. Ezenkívül a gubóbeváltó és petekészítő állomásokon 1901, évben 4532 koronát; a felügye­lőség működése óta pedig 51,272 koronát adtunk ki a selyem- tenyésztés terjesztésére. Az összes kereset tehát, melyet az országos selyemtenyésztési felügyelőség működése óta a vár- ! megyében nyújtott: 428,207 koronára rúg. A szederfatenyésztés emelése céljából is minden lehetőt megtett az országos selyem- tenyésztési felügyelőség a vármegyében, a mennyiben kiosztott 1.687,781 darab 2—3 éves magágyi szederfacsemetét. A köz­ségek pedig saját faiskolájukból kiültettek 7822 darab sze­derfát. Szürke rózsák. Degrand, benvillei kertész régóta fára­dozik azon, hogy keresztezés útján fekete rózsát tudjon ter­melni. Ezt az egy rózsafajt ugyanis eddig még semmiféle ker­tészet nem volt képes előállítani. Degrand a legutóbbi párisi virágkiállításon a kertészeknek ezt a régi vágyát megközelítette, mert sikerült neki a Blanche de la France-ból és a sötétbibor- szinü Couronne-ból egy gyönyörű szürke rózsafajt termelni s ezen a nyomon reményű a tiszta fekete rózsafaj ellőállítását. Állategészségügyi kimutatás az állati ragadós beteg­ségek múlt heti állásáról. Veszettség: Csömör, Mogyoród 1—1 udvar. Rühkór: Dány 1 udvar, Rákoskeresztúr 2 udvar. Sertés­vész : Pécel 1 udvar, Gödöllő 1 udvar. Sertésvásári jelentés. Buclapest-Köbánya, 1902. június 20-án. Az üzlet csendes volt. Heti átlagárak: magyar válogatott árú 320—380 kg. nehéz 105—107 fii., 280—300 kg. nehéz 104—106 fii. Öreg 300 kg. túli 98-100 fii., vidéki sertés —-— fii. Szerb 100—105 fii. tiszta kg., páronkint 45 kg. életsúlylevonás és 4% engedmény szokásos Eleségárak : Tengeri új 10.70 K. Árpa 12.80 K. Kőbányán átvéve. Helyi állomány: június hó 13-án maradt 47,417 drb. Felhajtás : Belföld............................................... 803 drb Szerbiából . 2816 » Egyéb államokból ...................... 3619 drb. 5 1,036 drb. Elhajtás: Budapesti fogyasztásra 'L—X.kér.) 1083 drb Belföldre......................................................414 „ B écsbe.................................................... 1493 „ O sztrák tartományokba .... 2162 „ Német birodalomba....................... 20 „ E gyéb országokba (Helvétia) . . — „ A szappangyárban feldolgoztatott . 2 „ a szállásokban elhullott: waggonokból kirakott hulla . . 4 „ borsókásnak találtatott .... 15 „ 4193 drb. Maradt állomány 45,843 drb. A részvény-szállásokban 19,484 drb van elhelyezve. Az egészségi és transitó-szállásokban maradt V. 16. 6764 drb. Felhajtás Szerbiából . 1819 „ 8583 drb! Elhajtás.............................. 3284 „ Maradt állomány . . 5399 drb; é. p. 7129 drb szerb és------drb román. Az egészségi szemlénél I ./1.-tól máig 216 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai célokra feldolgoztatott. Bécsi vásár: V./20. Felhajtás 12,612 drb sertés; köztük 4940 drb süldő. Az üzlet nyomott volt Nehéz 96—100 fii., középnehéz 86—91 fii., süldő 68-84 fii. 100 kg.-ként elevensúlyban. Dresdai vásár: V./12. A vásáron volt 1153 drb vidéki és — drb magyar sertés ; előbbiek 44—58, utóbbiak — márkán keltek; elevensúly. Berlini vásár : V./17. Felhajtás 7527 drb sertés. Üzlet csendes volt. Mecklenburg! 58—59, vidéki sertés 56 - 57, belföldi 54—55 magyar sertés----------márka. E lső magy. sertéshízlaló részvény-társaság. FŐSZERKESZTŐ : PÁRTÉNYI JÓZSEF.

Next

/
Oldalképek
Tartalom