Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-04-27 / 18. szám
18. szám. RÁKOS VIDÉKE 3 haszonnal eladja vagy kisorsolja; a nyert hasznot mindig a már meglevő tökéhez csatolja s így az alaptőkét folyton gyarapítván, majdan érezhető módon nyújthat támogatást vásárlásai által a művészeteknek, a műtárgyak terjesztése által pedig a magyar közműveltséget hathatósan fogja szolgálni. Hogy a nagyérdemű közönség minő rokonszevvel fogadta e nemes intézmény eszméjét onnan is kitűnik, hogy rövid pár hónap alatt igen szép anyagi sikert mutathat fel az egyesület. A müvészalap jelenlegi tiszta vagyona 34 magyar művészek alkotta kép, mintegy 1000 korona értékben és 56 korona készpénz. Ugyancsak a művészalaphoz tartozik természeténél fogva ama 108 drb nagyobbrészt akvarell festmény is, melyet az egyesület már az előző években művészeitől ajándékba kapott, melynek beszerzése körül fölmerült költségei 1372 korona 94 fillért tesznek ki. Ezen müvészalap további fejlesztésére az egyesület éven- kint több mulatságot is rendez. Ez év folyamán is volt már kettő. Bármelyikre tekintünk vissza derűs lesz arcunk, visszaemlékezve a jó kedvre, mely ott honolt, bús csak annak arca lehet, ki elmulasztotta azokat meglátogatni. De hiszen azt jóvá lehet tenni, mert íme ismét itt van az alkalom: jövő hó 3-án azaz szombaton este, ismét rendez az egyesület „Müvészalapja“ javára képsorsolással, ének-, zene- és tánccal egybekötött mulatságot, melyen kiki jól kimulathatja magát és magyar módra jó kedvvel áldozhat a múzsák istenének is. A mulatságra a kővetkező meghívót bocsájtotta ki a rendező bizottság: A „Budapest X. kér. rákosi közművelődési és jótékony egyesület“ 1902. évi május hó 3-án szombaton, a rákosfalvi iskola tornatermében ének-, zeneelőadással és tánccal egybekötött családi estélyt rendez, mely alkalommal a „Rákosi művész- alap^ javára a megjelentek számának arányában több eredeti festmény fog külön díjazás nélkül kisorsoltatok A müvészalap eddig rendezett estélyeink fényes erkölcsi és anyagi sikerei ékes- szólan bizonyítják, hogy a mi, nemes célokért lelkesedő müveit közönségünk a művészet népszerűsítését célzó törekvéseinket helyesli és kész a célra vezető hazafias áldozattal pártolni azt. Ez a tapasztalat bizalommal tölt el „müvészalap“-unk jövője iránt és lelkesít minket a további munkában. Kérjük önt és tisztelt hozzátartozóit, méltóztassanak ezen estélyünkön részt venni és annak sikerét egyesületünk és a művészet javára emelni. séget az ország kormányzója, Albrecht főherceg vezette; a titkos tanácsosok szobájában fogadta Magyarország hódolatát a huszárezredének egyenruhájába öltözött császár, feleségével együtt, ki ez alkalomra magyar öltönyt vett magára. Hat nappal később, május 1-én, megszűnt az országban az ostromállapot, megnyíltak a börtönök s azon a napon sok, férjét visszanyert magyar asszony imádkozott a fiatal császárné boldogságáért. 1857-ben a lakosság örömujjongással fogadta az uralkodó párt. Erzsébet császárnénak ez volt első utazása Magyar- országon. A nép nem felejtette el, hogy az uralkodó neje még menyasszony korában tanulta meg nyelvünket s imádattal fogadta az első habsburgi uralkodónét, a ki háromszázéves száműzés után megint udvarképessé tette a magyar szót. — A fejedelmi körút kibékitő emlékeit a politikai foglyoknak adott általános amnesztiával tették felejthetetlenné. Huszonöt év múlva nagy csapás érte az országot. A magyar Alföld fővárosa, Szeged, víz alatt állott; de a gyászos napok sem feledtették el, hogy a szeretett királynak, ki könyes szemekkel nézte a fékevesztett vad ár pusztításait családi örömünnepe van. A legelső magyar ember ezüstlakodalmán hódolattal s szeretetének egész rneleA vigalmi bizottság. Belépti-díj : személyenként 2 kor., családjegy 5 kor. Kezdete 7 órakor. Kitűnő ételeket és italokat Ehmann Miklós úr, a zenét Horváth Sándor jónevü fővárosi zenekara szolgáltatja. Vonatközlekedés félóránként Rákos megállóig. Visszafelé társas kocsi közlekedésről gondoskodtunk. A vigalmi bizottság: Id. Klimkó István díszelnök. Dr. Góbéi József elnök. Klimkó László főrendező. Nagy Károly jegyző. Hittig Gyula pénztárnok. Dausz Ferenc, Schwarz Simon ellenőrök. Hölgyek : Bakos Margit, Balázs Fanny, Baranyay Margit, Bedő Etelka, Berényi Irma, dr. Biró Gézáné, Dausz Ferencné, Dús Rózsa, Ehman Miklósné, Erdős Józsefné, Fehérváry Józsefné, Fischer Győzőnéi dr. Friedlender M.-né, Greizinger Mártonná, Pribék Imréné, Hajnos Erzsi, Hajnos Sándorné, Halácsy Irén, Halácsy Sarolta, Halász Ferencné, Hármán Ödönné, Hittig Gyu- láné, Kada Istvánná, Kőváry Sarolta, Masa V. Bélánó, Molnár Kálmánná, Miess Albina, Nagy Károlyné, Niederkirchner F.-né, Orsay Hermin, Ottlyk Károlyné, K. Passuth Ödönné, K. Pas- suth Janka, Perjátl Mártonná, Perjátl Tercsiké, Saári Emilné, Singer Mórné, Sóbányi Gyuláné, Sóbányi Emma, Schwartz Simonné, Stelly Gézáné, Stelly Gizella, Stelly Ilonka, Szécsi Mihályné, Szőts Károlyné, Tápai Lujza, Tápai Olga, dr. Világhy Károlyné. Urak: Aczél Lajos, Asmus József, Ács Károly, Baranyay Dezső, Balásovicli Zoltán, Barcs Samu, Bedö Tivadar, dr. Biró Géza, Bodnár Dezső, Bognár Gyula, Bugyi F. József, dr. Bukovics György, Chorus Ernő, Chorus Károly, Drumár Alajos, Dús Árpád, Ehrenwald Sándor, Ehrlich Ármin, Erdős József, Ehrnthal Rezső, dr. Farkas Elek, Farkas Géza, Fehérváry József, Fischer Győző, dr. Friedländer Manó, Gressler Jenő, Greizinger Márton, Hauser János, Hauser Rezső, Hajnos Sándor, Halácsy Miklós, Halácsy Jenő, Halász Ferenc, Héiunán Ödön, Horváth Lajos, Hittig Lajos, ifj. Klimkó István, Kern- stok Kornél, Kessler Árpád, Kada István, Korán Vince, Kováts Emil, Krajcsovits Rezső, Kont Árpád, Kiss Ferenc, Láncz József, Lendvay Dezső, Maatz János, Müller Rezső, Müller Antal, Molnár Kálmán, Niederkirchner F., Niederkirchner A., Némethy Ödön, Nyulassy István, Orsay Kálmán, K. Passuth Ödön, Pálfi János, Pártényi Gyula, Pártényi József, Perjátl Márton, Pete Dani, dr. Procopp Jenő, Pálfi Károly, Pribék Imre, Perényi Ödön, Pozsgay Tivadar, Röhl Károly, dr. Reich Jenő, Saári Emil, Scheldt Ödön, dr. Sóbányi Pál, Sóbányi Gyula, Singer Mór, Stelly Géza, Stelly Lajos, Szabó Anti, Szakái Géza, Szed- lacsek Richárd, Szepessy Vilmos, Szűts Lajos, Szétsi Mihály, gével közeledett a nép a koronás királyhoz. Ünnepe volt az nemcsak az uralkodó családnak, hanem az egész országnak s az alattvalói hűség és ragaszkodás, az őszinteség, melylyel a nép szeretete megnyilatkozott, annál jellemzőbb, mert már akkor sem jó idők jártak a koronás fejekre. A német császár, az orosz cár, az olasz és a spanyol király ellen intézett merényletek kora volt ez, annál nagyobb értéke volt tehát az alattvalók őszinte ragaszkodásának. Az ünnepek központja természetesen ez alkalommal is Bécs volt s a Károly Lajos kir. herceg palotájában rendezett családi ünnepen kívül a jubileumnak kétségtelenül egyik legfényesebb mozzanata volt a Makart tervei szerint rendezett történeti menet. Károly Lajos kir. herceg palotájában a Habsburg-ház történetéből merített élőképeket mutattak be az uralkodó ház tagjai. A boldogult trónörökös mint Habsburgi Rudolf, Lothringiai Károly és mint V. Károly szerepelt az élőképekben. Az előadást csak az uralkodó család 23 tagja nézte végig. A királyi pár ápril 21-én fogadta a miniszterek, főpapok, főrendek, a magyar képviselőház, Budapest főváros, a görög keleti szerb püspöki kar. a horvát-szlavon ország- gyűlés, Fiume és Zágráb városok küldöttségének hódolatát. A kiildöltségeknek fölvonulása a burgba egy óra hosszáig
