Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-05 / 1. szám
1. S2. RÁKOS VIDÉKE József és nejére. Rökk Károly és neje VII. Szugló-utca 41 számú háza 2000 koronáért Kozár Jánosnéra. Haasz Lipót és [társai VII. Mexikói-út 5 számú háza 63.001 koronáért Herzmann Bertalanra. Fleischmann Lázár Baross-utca 120 számú, Kisfaludy-utca 40 számú és Üllői út 62 számú házai Fleischmann Regina, Antal, Hermina és Fe- rencre (örökség). Swadló Ferencné VI. Nagy János-utca 23 számú, VII. Király-utca 77 számú és Valeró-utca 10 számú házainak felerésze Swadló Vilmos és Irmára (osztályegyesség). Vashegyi József Vili. Kisfaludy-utca 24 számú házának felerésze Eisenberger Paulina és társaira (örökség). — A budai oldalon : Pflanzelt János II. Törökvész didőben fekvő 3961/1. 6617, 6756, 6752 és 6759 hrszámú telkének felerésze Pflanzelt Jánosnéra (vagyonmegosztás). Schultz András és Mária I. Petneházy-réti dűlőben fekvő 7443 hrszámú telke 500 koronáért Özemmel Mátyás és nejére. Braitsver Józsa I. Krisztinavárosban fekvő 1616/2/c, 1616/2/b hrszámú telkének felerésze Braitsver Józsefre (osztályjogcim). Braitsver József I. Krisztinavárosban fekvő 1616/2,a, 1616/2/b hrszámú telkének felerésze Virág Károlynéra (osztályjogcím). Horváth József I. Istenhegyen fekvő 9790/1 és 12281 hrszámú telkének háromtizenkettedrésze 300 koronáért Breslmayer Románra. Honig József III. Pálvölgyben fekvő 5300/1—2 és 5301 hrszámú telkének három tizenhatodrésze Bartsch Izidorra és Zacsek Magdolnára (vételjogcím). Wormaszta József I. Istenhegyen fekvő 9676 hrszámú telke 2400 koronáért Gombás Jenőnére. Horovitz Malvina I. Krisztinavárosban fekvő 1845 hrszámú telke 30.000 koronáért a Magyar jelzálog-hitelbankra Szeitler Jánosné I. Istenhegyen fekvő 9747 hrszámú telkének 12/14i-edrésze 482 koronáért Stern József drra. Ó-Budán: Knausz József III. Ó-Budán fekvő 90 hrszámú telkének tizenötödrésze 625 koronáért Bodaneczky Adolfra. Sitz szül. Hen- thaler Anna III. Lajos-utcában fekvő 232 hrszámú telkének felerésze 12,000 koronáért Baron Sándorra. Flesser Antal III. Filatoridülőben fekvő 6717/.—6/1 hrszámú telke 1800 koronáért Mayer Károly és nejére. Flesser Antal III. Filatori-dülőben fekvő 6717/2—6 2 hrszámú telke 1400 koronáért Germ Ferenc és nejére. iW* «■?*> íg* «gs* ige* egíKÖZGAZDASÁG A tőzsde elnökének kitüntetése. A budapesti ürítés értéktőzsde tanácsa elhatározta, hogy január 12-ére dísz- közgyűlést hív össze, abból az alkalomból, hogy a király Kornfeld Zsigmondot a tőzsde elnökét a főrendiház tagjának nevezte ki. A tanács táviratilag üdvözölte Kornfeld Zsigmondot, a ki most Abbáziában tartózkodik. A magyar agyagipar regenerálása. Az ideikarácsonyi iparművészeti tárlaton nagy feltűnést keltettek azok a nagyszerű, mázas, paraszt-fazekas edények, melyeket a kereskedelemügyi miniszter az ország egyes vidékein kisér- letképen készíttetett, A kísérletek fényesen beváltak, úgy hogy most Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter az egész ország agyagház-iparának alapos és gyökeres regenerálását vette tervbe. A nagy tervet úgy akarják nyélbe ütni, hogy Budapesten egyelőre három évi időtartamra egy központi agyagipari műhelyt állít fel, melynek a jelzett célon kívül még az a rendeltetése is lesz, hogy központi gipszmintázó és öntő műhelye legyen az iparoktatási intézeteknek, azok számára a rajz és mintázás tanításához szükséges gipszmintákat megmintázza és sokszorosítsa, hogy így a miniszter főhatósága alatt álló iparoktatási intézetek a célnak mindenben megfelelő gipsz-mintagyűjtemények- kel legyenek elláthatók és ezenkívül itt a központban fokozatosan nagyszabású, a hazai iparoktatásnak és ipari érdekeknek megfelelő központi gyűjtemény is létesíthető legyen. A központi műhely összegyűjti az ország összes agyagipari vidékein található agyagokat és azokat megvizsgálja, illetőleg kipróbálja. Minden egyes vidék számára az ottani agyagokból, esetleg a régi technikák felhasználásával is egy-egy teljes sorozat piacképes mintát készít. A műhely nem foglalkozik tudományos kísérletekkel, sem tu- lajdonképeni oktatással, mint a melyek nem vonhatók ügykörébe, hanem kizárólag gyakorlati iparfejlesztő tényező kíván lenni. A műhely nem is fog semmiféle adminisz- trácionális teendőket végezni, nem lesz tehát külön intézet és csak addig fog fennállani, míg főbb hivatását betöltötte. A központi műhely vezetését a miniszter Horti iparművészre bízta, kinek megfelelő segéderőket is adott rendclj kezésre. A műhely berendezését legközelebb kezdik meg i és gyakorlati működését a Székelyföld agyagiparának fejlesztésével fogja megkezdeni. Egy részvénytársaság válsága. Langer T. osztrák és magyar szabadalmait értékesítő részvénytársasáig, a melynek kebelében nemrég kínos igazgatóválságok is dúltak, elhatározta, hogy felszámol. A társaság igazgatósága ezzel az indokolással indítványozza a felszámolás kimondását: „Az 1900-ik üzletévre vonatkozó mérleg, az 1899. deczember 31-ről áthozott veszteség-egyenleg leszámításával 271,380 korona 19 fillére rug, a mely azonban az 1901. évi forgalom következtében még lényegileg emelkedni fog. Ezen emelkedő veszteség onnan származik, hogy a megszerzett szabadalmak — a melyekre siker iránti várakozásunkat alapítottuk — nélkülözik azon technikai előnyöket, melyek célhoz vezetnének. Sőt a javítások, melyeket eszközöltünk és melyek arra bírtak, hogy több készüléket saját költségünkön próbaképen felállítsunk, szintén nemleges eredményre vezettek, minthogy úgy a próbakészülékek, mint azok, melyeket határozott megrendelés folytán készítettünk, a kísérletek után a gyakorlatnak és a követelményeknek meg nem feleltek és visszautasíttattak, a mi által nagy pénzáldozatokkal járó azon igyekvésünk, hogy társaságunk létezését biztosítsuk, eredménytelenül maradt. Ezen körülményekre való tekintetből az igazgatóság - miután a társaság fennálláisa kizártnak mutatkozik — azt kénytelen indítványozni, hogy a tisztelt közgyűlés az alapszabályok 37. §-a értelmében határozza el a társaság felszámolását. Fedeztetési állomások. A földmívelésügyi miniszter vármegyénk területén 55 községben és városban engedélyezett vármegyénk területén fedeztetési állomást. Új állomások Sziget- szentmiklós, Verseg és Rákospalota községekben létesíttetett. A gazdatiszti címek igazolása. A gazdatiszti törvény értelmében jószágigazgató, jószágfelügyelő, gazdasági intéző, gazdasági ellenőr, tiszttartó vagy kasznár címet csak az használhat, a ki okleveles gazdatiszt. A törvény átmenetileg megengedte, hogy azok, a kik e címek valamelyikét 1900. január 1-je előtt már tényleg használták, azt továbbra is viselhessék. A törvény végrehajtására vonatkozó rendeletben az elsőfokú hatóságok fölhatalmazást nyertek arra, hogy 1901. december 31-ig a cim használatának jogosultságát határozatilag megállapíthatják. A most említett határidőig sok gazdatiszt igazoltatta jogosultságát, hogy az illető gazdatiszti címet használta 1900 végéig, de sokan elmulasztották a határidőt. Darányi földmívelésügyi miniszter meggyőződést szerezvén arról, hogy ezt a határidőt sok gazdatiszt méltánylást érdemlő okok miatt nem tarthatta be, értesítette a törvényhatóságokat, hogy a gazdatiszti címek igazolására a határidőt 1902 május 1-ig meghosszabbította. Azok tehát, a kik bizonyítani tudják, hogy 1900. január elseje előtt használták már a fölsorolt címek valamelyikét, az igazolás iránt való folyamodását most már május elsejéig a főszolgabírónál beadhatják. Durable magyar gázizzófény-szövetkezet cég alatt egy új ipari vállalat létesült a héten, melynek célja Kohl György német vegyésznek hazánkban is szabadalmazott találmánya alapján gázizzó- testeket nagyban előállítani és forgalomba hozni. A szövetkezet alakuló közgyűlése ma volt a „Metropole“ szálló különtermében a fogyasztók óriási érdeklődése mellett. Igazgatósági tagokul megválasztattak: Hazslinszky Károly, Kommor Ferenc, A bonyi József dr., Solti Ödön dr., Brösszler Nándor, Kommer Antal, Bayer József, Sztanoj Miklós. Felügyelő bizottsági tagokul: Bokros Károly, Kádár Izsó, Magyar Mór. Ügyész: Balogh Ignác dr. Az eddig jegyzett részjegyek névértéke 120,000 korona. KIADÓ-TULAJDONOSOK : PÁRTÉNYI JÓZSEF í:s HERMANN ANTAL
