Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-30 / 14. szám
14. szám. RÁKOS VIDÉKE O A tiszta góth stílusban tervezett templomnak 10 méter széles és 16'50 méter hosszú főhajója van. Szerkezeti pillérek 3 mezőre osztják. Az utolsó mező jobb és bal oldalán keresztfíilkék tervezvék, az egyik a szentsiroltár, a másik pedig a gyóntató-szék elhelyezésére. Ugyaninnen nyílik a triumf-ivből az öt oldalú szentély 3 nagy ablakkal. A szentélyből jobbra a sekrestyébe jutunk. A templom keresztboltozatokkal van tervezve. Elől két vasoszlop tartja a tágas kórust, melyre külön e célra szolgáló kis toronyba helyezett csigalépcső vezet fel. A belső kiképzés a külsővel teljesen összhangban van. A torony 37 méter magas. A templom a góth stílusnak legmegfelelőbb nyerstégla arhitecturával lenne építendő, a mely a legjobban áll ellent az idő viszontagságainak. Az első díjra érdemesített terv a mérnök- és építészegjdet szakvéleménye szerint az előirányzott 40,000 korona költségen belül előállítható. Április 17-én. Május 17-én. Június 17-én. Július 17-én. Augusztus 18-án. Szeptember 17-én. Október 17-én. November 17-én. Hivatalos órák mindenkor: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. Ezen hirdetménynyel egyidejűleg felhívjuk az összes pusztaszentmihályi adózó polgárokat, miszerint lakczímeiket az elöljáróságnál bejelenteni szíveskedjenek, hogy a f. évi adóelőírási adóíveket díjtalanul szétküldhessiik. Kelt Csömörön, 1902. évi március hó 14-én. Morva János s. k., községi bíró. S* ^ ^ ~ZZ *%Z *¥Z Tessék adót fizetni! Sport. A Rákosszentmihályi Sporttelep zászlóünnepélye. Április lU-en es Zb-en. Május 10-én és 26-án. Június 10-én és 25-én. Július 10-én és 25-én. Augusztus 11-én és 25-én. Szeptember 10-én és 25-én. Október 10-én és 25-én. November 10-én és. 25-én. Nagy ünnepségre készül a Sporttelep vezetősége. Július hó 6-án a hölgytagok kedves ajándékát, az egyesület készülő selyemzászlóját felszentelteti. Ez alkalommal lesz Rákos-Szent-Mihályon először lóverseny, a mely érthető érdeklődést fog kelteni Rákos vidékén. Áz ünnepség rendezését előkészítő bizottság lelkes hangú felhívásban szólítja fel az egyesület minden tagját és minden barátját, hogy álljon a rendezők sorába s együttes munkával tegyék e nevezetes napot felejthetetlenné. A 30 tagú előkészítő-bizottság f. hó 21-én tartotta első értekezletét, a midőn megalakította az ünnepély tisztikarát. Elhatározta, hogy a zászlóanyai tisztségre Fischer Győzőné úrnőt, az egyesület kiváló buzgalmú s közszeretetben álló elnökének nejét kéri fel. Megválasztotta azután a zászlóünnep tiszteletbeli elnökeivé : Farkas Ignác, Fischer Győző, Klimkó István, Kraicsovits Ignác, Pálfi János, Regele János, Schivarczl József és Szacsvay Imre urakat. A rendező-bizottság elnöke Farkas Elek lett, alelnö- kök Góbéi József dr., Greszler Jenő, Klimkó László és Kraicsovits Rezső ; pénztárosok Hauser János és ifj. Tóth virágokat hintettek útjára. Az egyház e virághintés emlékére barkát szentel; a vidéken a lányok s legények délután kimennek az erdőbe, a mezőre s virágokat szednek ; azé a leányé a legnagyobb dicsőség, a ki a legtöbb virágot viszi haza. A szentelt barkákhoz különféle babonát fűz a nép észjárása. így például, a ki a barka rügyét lenyeli, nem kap torokfájást, a ki pedig az ajtaja fölé helyezi, annak lakásába nem tör be tolvaj, az olyan szobát nem látogatja meg az Isten haragja, nem üt bele a villám stb. A nagyhét második ünnepe a zöld csütörtök, a mikor a harangok Rómába repülnek. Sok helyen divatban van e napon a Pilátus verés, a mi abból áll, hogy az érdemes fiatalság délután a templom egyik oldalajtajához vonul s a küszöböt veri e szavak kíséretében: „Üssük a Pilátust, Mért verte a Jézust?“ Nagypénteken régebben volt különösen faluhelyeken, hogy a legények hajnalban végig járták az utcákat kakas kukorékolását utánozva. Ez a szokás a szent Péter kakasának emlékét volt hivatva megőrizni. A föltámadás ünnepét már az apostolok idejében megtartották; ez a legrégibb keletű húsvéti ünnep. A régi keresztyének a nagyszombat és husvétvasárnap közti éjszakát a templomban töltötték s hajnalban békecsókokkal üdvözölték egymást, örvendvén Krisztus feltámadásának. Ma a feltámadás szertartását a keresztyén egyház tudvalevőleg nagyszombaton esthajnalkor tartja. Nagyszombaton, mikor a harangok megjönnek, sok helyen divatban van még, hogy a gyermekek kolompot, vagy más csörömpölő szerszámot kerítenek, s azzaí a kígyókat, békákat kergetik el a házuk tájékáról. Husvét vasárnapon van vége a negyvennapos böjtnek; asztalra kerül a szentelt sonka, tojás, kalács, meg a szentelt bor, — no mert ezen a napon nem is szabad mást mint szentelt ételt enni, különben a babona szerint csont nő az ember szájában. A legnépszerűbb napja az ünnepeknek a husvét hétfő, melyre már hetekkel előbb készülődik a fiatalság apraja, nagyja. Hogyne, hiszen e napon van a Pilátus kézmosásának emlékére a locsolás, ez a piros tojások várva-várt napja. A húsvéti tojást már a zsidók is ösmerték, a kik a páskaünnepre vöröshagymahéjjal festettek tojásokat. Mások szérint a régi germánoktól ered a piros tojásnak kultusza, a kik főistenüknek Donarnak tiszteletére piros tojásokat szenteltek, — a piros lévén a néhai germán istenek kedvenc szine. A németektől eredt az a mese is, a mivel a gyermekeket szokták hitegetni, hogy a húsvéti tojásokat a húsvéti nyulak tojják. Bárhonnan származott is tojás- kultusz, keresztény őseink átvették s az ő idejükben Krisztus kínszenvedésének jelvényeit: a keresztet, szögeket, átdöfött szivet, továbbá zászlós bárányt, galambot, pálmaágat föstöttek a tojásokra. Az ő idejükben még a tojás is tiltott eledel volt. Csak 1550-ben engedte meg Gyula 1315/1902. sz. Hirdetmény. Alulírott községi elöljáróság részéről a pusztaszent- mihályi t. lakosság és adózó polgárság szives tudomására hozatik, hogy az adószedések a folyó 1902. évben, az iskolaudvarban lévő ideiglenes hivatalos helyiségben a következő napokon fognak az adóügyi jegyző által megtartatni : Hivatalos órák mindenkor: délelőtt 9—11-ig, délután 2—5-ig. Mindenféle községi ügyek, panaszfelvételek és tárgyalások, valamint mindennemű magánmimkálatok elintézése a fentebbi napok délutánjain kívül még a következő napokon eszközöltetik a községi jegyző vagy helyettese által:
