Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-03-23 / 13. szám
13. szám RÁKOS VIDÉKE tás f. évi április hó 4-én d. e. 10 órakor lesz Pécel községházánál. A kőbánya—rákosfalvi villamos vasút kiépítését eddig az akadályozta, hogy a Kőbányai-út és a Jász- berényi-út sarkán levő Beer-féle telket a tulajdonosok oly horrens árért akarták a fővárosra rásózni, a melyet józan gondolkodás mellett nem lehetett elfogadni. A főváros kérésére a kereskedelemügyi miniszter elrendelte a szóban levő telek megszerzése érdekében a kisajátítási eljárást. Időközben a vasúttársaság új terveket készített, melyek kivitele mellett a Beer-féle ingatlan kisajátításának szüksége elesett. A főváros erre a kisajátítási eljárás beszüntetését kérte, a mire a kereskedelemügyi miniszter megadta az engedélyt. A hivatalos lapból. A vármegye főispánja Wagner József kiadósegédet árvaszéki iktatóvá, Prabits Péter írnokot kiadósegéddé, Ujfalussy Ferenc írnokot I. o. írnokká és Janik Imre díjnokot il. o. írnokká kinevezte, továbbá Baky Béla főszám- vevőnek nyugdíjaztatása következtében a főszámvevői állásra Szenessy Aladár tb. főszámvevöt, a számvevői állásra Vanyek Béla alszámvevőt, az alszámvevői állásra Hajóssy Dénes tb. alszámvevöt, a számvizsgálói állásra Szokolay István számtisztet és a számtiszti állásra Hincly Zoltán dr. szakdíjnokot helyettesítette. A Csömöri-út folytatólagos megnyitása céljából a főváros még 1894-ben megvette a 2356. hrsz. telket 43,320 koronáért. Az így megvásárolt területet át is adták a forgalomnak s a közlekedési viszonyoknak megfelelően burkolták. A mérnöki hivatal most előterjesztést tett a tanácsnak arra nézve, hogy ezen terület-megszerzés telekkönyvi keresztülvitele iránt a szükséges intézkedést tegye meg. Fásítás. A főváros tanácsa a Hajtsár-úton a Zugló-utcától a 22. számú házig 40 fát ültettet. A Bálint-utcában a Csömöri-út meg az István-út között szintén 81 fa kiültetését tervezi a tanács, csakhogy ezt a munkálatot födözet hijján a jövő tavaszszal fogják csak végrehajtani. Felhívás a vidéki írókhoz. Mind erősebben hangzik azon óhaj, hogy decentralizálni kell a magyar irodalmat. Új színt, új hangot, új tehetségeket kell belevinni, vidéki irodalmi központokat kell teremteni, melyek egy egészséges és új irodalmi irányzat szolgálatába álljanak. A tehetség, az erő megvan a vidéken, de eddig nem volt tér az érvényesülésre s a vidéki irodalom önállóságát sürgető szózat eredménytelenül hangzott el. Végre most Kassán, a mely városnak tradíciói vannak, mert hiszen Kazinczy idejében ott keletkezett amaz irodalmi mozgalom, mely kezdete volt nemzeti irodalmunk újjáébredésének, megalakult egy nagyobbszabású irodalmi vállalat a vidéki, irodalom önállósítása érdekében. .Vidéki Irodalom“ a vállalat címe és célja egy gyűjteményben bemutatni a vidéki költők müveit. A szerkesztő-bizottság arra fog törekedni, hogy irodalmi nívón álló értékes anthológiát adjon, a mely kincsesháza legyen a vidéki költészetnek. Felhívjuk tehát mindazon költőket, a kik a gyűjteményben szerepelni óhajtanak — és nem szabad abból hiányoznia egy tehetségesnek sem, — hogy müveiket, esetleg megjelent köteteiket, melyből válogathassunk, március hó folyamán a „Vidéki Irodalom“ szerkesztő-bizottságnak Kassán (Fő-utca 62.) beküldeni szíveskedjenek. A gyűjtemény 10 kötetre van tervezve, az első kötet 5-—6 ívnyi terjedelemben, csinos kiállításban április hó közepén jelenik meg ; a többi kötet havonként. Az Erzsébet-királyné-út csatornája. A pesti izraelita nőegylet a Jókai-úton árvaleány házat építtetett. A könyörület filléreiből nagy áldozatokkal épített háznak nagy hátránya, hogy nincsen csatornája, s így azonkívül, hogy a házi vizeket nem tudják elvezetni, az utcán is állandó vízállás van, mert a csapadékvíznek a mélyen fekvő Jókai-utcából nincsen lefolyása. Az egyesület a fővároshoz fordult, hogy segítsen a bajon. A középítési bizottság a mérnöki hivatallal egyetértőleg azt javasolta, hogy a főváros a Jókai-útból kiindulva folytatólag az Erzsébet-királyné- úton építsen csatornát, mely a Hermina-úti csatornába volna betorkolható. E terv kivitele ellen azonban a közmunkák tanácsa állást foglalt, mert így az Erzsébet-királyné-útról lefolyó vizek a Szondy-utcán át a nagykörúti főgyűjtőcsatornába folynának, ez pedig már most is túl van terhelve. A mérnöki hivatal ezzel szemben föntartja eredeti tervét, mert a körúti főgyűjtő-csatorna még nincsen annyira igénybe véve, hogy az Erzsébet-királyné-út csapadékvizeit ne tudná levezetni. Annál inkább megmarad javaslata mellett, mert az új árvaleányház érdekében sürgősen kell intézkedni a szennyvizek és csapadékvizek elvezetése iránt. Tápláló-e a hús leve? A hús levét (a bouillont) a népesség széles rétegeiben elsőrangú táplálóanyagnak tartják. Ebben a kérdésben Beerwald K. dr. berlini orvos igen érdekes és jelentékeny tanulmányokat folytatott, a melyeket most tesz közzé. Ezek a széles tudományos alapra fektetett kutatások megérdemlik az általános figyelmet. Beerwald dr. szerint még a legerősebb húslé is igen csekély tápanyagot tartalmaz és mint élvezeti cikk csupán azért tesz jó szolgálatot, mert a gyomor idegeit izgatva, jó étvágyat kelt. Ezzel szemben a kifőzött leveshús finom izomszálaival és a főzés folytán felhígított s emészt- hetőbbé vált fehérnyetartalmával kitűnő tápanyagot nyújt. Természetes, hogy a főzés folytán többó-kevésbbé elveszti a hús savát, a mi az. íz rovására megy s e miatt fejlődött szokássá, hogy a főtt hús mellé étvágygerjesztőnek mustárt vagy egyéb „garnirungot“ tálalnak ; mert az emésztést nagyban előmozdítja, ha az ételt jóízűen eszszíik és kivánatosnak látjuk. Beerwald szerint tehát a „legagyonfőttebb“ hús is kitűnő tápanyag és a „legerősebb“ bouillon is csak étvágyingerlő szer. (§) Tudósítás. Van szerencsém tudatni, hogy Rákos- Szt-Mihály, llona-utca 390. sz. alatt lévő kávéház- és vendéglő- helyiségeimet átalakítottam és most ezek mélyen tisztelt vendégeimnek minden lehető kellemességet nyújtanak. Személyes felügyeletem alatt álló kitűnő magyar konyha, valódi finom borok, frissen csapolt sörök, figyelmes kiszolgálás és mérsékelt árakkal remélem a mélyen tisztelt vendégeim kegyes pártfogását kiérdemelni. Kiváló tisztelettel Schmiedlechner N. 8456. szám. ' Erk. nov. 30. "tk. 1901. Árverési hirdetményi kivonat A gödöllői kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a Hazai Leszámítoló és Takarékszövetkezet bpesti cég és csatlakozott társai végrehajtatóknak Enyedi Miklós végrehajtást szenvedő elleni 3600 K. stb. tőkekövetelések és jár. iránti végrehajtási ügyében a gödöllői kir. jbiróság területén lévő Isaszegh községben fekvő s az isaszegbi 728. sz. tkvi betétben Enyedy Miklós nevén álló A f 1. sor 626. hrsz. és 95. ö. i. sz. a. foglalt házra 3200 kor. kikiáltási árban az árverést elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1902. évi március hó 26. napján délelőtt 10 órakor Isaszegh községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. . Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárnak 10 százalékát készpénzben vagy az 1881: EX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. nov. 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. ig.-min. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: EX. t.-c. 17- §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Gödöllőn, a kir. jbiróság mint tkvi hatóság. 1901. évi december hó 30-án. (p. H.) Strobl s. k., királyi alj.-biró.
