Rákos Vidéke, 1902 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1902-01-05 / 1. szám
1. sz. RÁKOS VIDÉKE 3 Eiadó festmények jegyzéke. Holdvilágos éj Guttmann Ä-töl. — Szobalány a pipere- szobában Vineától. — Részlet a szúnyog-szigetről Beniczky Károlytól. — Esti hangulat Liánnától. — Nem háborgatva Liánnától. — Rákospalotai részlet Egerváry P. Ágosttól. — Palotai tájrészlet Pállya Istvántól. — Alkony Pállya Karolás-tói. — Téli táj Liánná-tói. — Erdőégés Liánnától. — Dömösi részlet Pállya Karolus-tói. Dömösi részlet Pállya Karolus-tói. — Vasárnap délután Egerváry P. Ágosttól. — Hajdina-kaszálás Bruck Herminá-tói. — Abbáziái részlet Bruck Herminá-tói. — Idill Bruck Herminá-tói. — Semmering Bruck Herminá-tói. — A mezőn Bruck Herminától. — Nyári est Egerváry P. Ágost-tói. •—- Csendélet Liánná-tói. — Csendélet Liánná-tói. — A bánat Bruck Herminá-tói. — A bánat Bruck Herminá -tói. — Virágok Brück Herminá-tói. — Tájkép Bruck Herminá-tói. — I Domboldal Bruck Herminá-tói. — Budavár távlatban Bruck Herminá-tói. — Hűvösvölgy Bruck Herminá-tói. — Margitszigeti részlet Brúck Herminá-tói. — A parkban Bruck Herminá-tói. — Kert végében Brúck Herminá-tói. — Tanulmány Bruck Herminá-tói. — Tanulmány Bruck Herminá-tói. — Árnyas út Brúck Herminá-tói. — Erdő víz alatt Bruck Herminá-tói. — Erdőrészlet Brúck Herminá-tói. — Margitszigetről Bruck Herminá-tói. Kertrészlet Bruck Herminá-tói. — Fjord-tájék Zúbricky-tői. —.Fjord-tájék Zúbriczky-tői. — Serajevói részlet Pállya István-tói. Vadász-csendélet Egerváry P. Ágost-tói. — Konyha-csendélet Egerváry P. Ágost-tói. — Ördög-árok Beniczky Károly-tói. Halász-csendélet Beniczky Károly-tói. Ibolyák Beniczky Károly-tói. — Nyires a Szunyogszigeten Beniczky Károly-tói. — Szigeti átjáró Beniczky Károlytól. — Erdőrészlet Beniczky Károly-tói. — A Duna a Szunyogszigetről Beniczky Károly-tói. — Angyalföldi részlet Beniczky Károly-tó 1. — Tengeri tájkép Pállya Istvántól. Genuai világítótorony Pállya István-tói. — Esti hangulat Pállya Karolus-tói. — Téli táj Csortos-tói. — Pilisi táj Egerváry P. Ágost-tói. — Dalmát részlet Egerváry P. Ágost-tói. — Alföldi táj Egerváry P. Ágost-tói. — Az ér partján Egerváry P. Ágost-tói. — Balatoni táj Egerváry P. Ágost-tói. — Alkony a Duna-parton Egerváry P. Ágosttól. — Napnyugta karácsony ünnepén Egerváry P. Ágosttól. — Ez csípjen meg Egeiváry P. Agost-tól. A fölsorolt képek közül fog a mulatság alkalmával 20—30 darab díjtalanul kisorsoltatni. tp ^ 'íz Sí Tudákos nők. Napoleon ki nem állhatta a tudákos nőt, s mikor egy nő, bizonyos alkalommal, erőnek erejével politizálni akart vele, a nagy hódító, hogy lerázza nyakáról e tudákos nőt, hirtelen a következő kérdéssel fordult hozzá: — Mondja csak asszonyom, ki neveli az ön gyermekeit? A nagyúri dáma elértette a célzást és nem politizált többé. Valljuk meg: a politika nem is illik be a hölgyek működéskörének keretébe. (Noha a világon ez a legszabálytalanabb kör!) Egy nagy bölcsész mondotta: — A politikus nő bolond, az uralkodó nő nem emberi teremtmény, a tudákos nő pedig — már egészen kiáll hatatlan ! S mikor valamely nő könyvet adott ki, ugyanaz a bölcsész fölkiáltott: — Újra egy könyvvel több, egy nővel kevesebb ! Vájjon hazudott-e ez a bölcsész? . . . Ne siessünk az ítélettel! Politikához, uralkodáshoz, a tudományok műveléséhez, nemde föltétlenül szükséges okok után ítélni? A nő azonban nem okok után ítél, mert a nő Ítélete a szerelem. S a hol a nő szeretni megszűnt, ott ő már egyszersmint ítélt is. Nem szándékunk hangulatot csinálni a nő nevelésének elhanyagolása mellett s éppen azért Kant mondását sem helyeselhetjük: — A nő maradjon visszhang s akkor beszéljen, ha kérdezik. Ez túlzás, mert a nők nevelésének elhanyagolása mellett kardoskodik. Az ellenkező szélsőség — a nőknek férfias, tudományos pályákra készítése — azonban talán még nagyobb túlzás. A nők nevelésénél tehát az arany középutat kell szem előtt tartani! — Tábornok! Beszélje el a lengyel szabadságharc történetét. — így kérlelte egy franczia nő Kosciuskó világhírű lengyel hadvezért. — Asszonyom, azt én megcsináltam, de elmondani nem tudom. A francia hölgy pedig bizonyára jobban tudta volna elmondani, mint megcselekedni. Egy tudákos nő, mikor először kezdett gazdálkodni, hosszan elmerengett a tarlón, végre fölkiáltott: — Most tudom már, hol terem a — gyufa. Egy másik pedig biztos hangon kérdezte cselédjétől: — Szopnak-e még a kis csirkék? — Adtatok már a disznónak szénát? Nem csoda aztán, hogy a tudós Kant, mikor a nők előtte tudományos dolgokról szóltak, mindjárt a háztartásról kezdett beszélni: — Nagyságod szakácsnőnek tart mindnyájunkat. Beszédében hol a háziasság? Hiszen egy gazdasszonynak háziasabbnak kellene lenni, mint a minő a — csiga. Nevét sem mertem megjegyezni annak a nagy tudósnak, ki legerősebben kifakadt a tudákos nők ellen: — A mely nő könyvet ír, az jó lehet szeretőnek J feleségnek azonban sokkal jobb az a nő, a ki sütni, főzni, varrni tud. Ez utóbbiak talán bátortalanabb beszédűek, szögletes mozdulatúak, de megbízhatók és erényesek. A tudákos (többé-kevésbbé kitanult) nők azonban rendesen jól fölvágott nyelvvel, varázsló kerekdedséggel bírnak ; tetszetőseid és — pártában maradnak. Legyünk még tárgyilagosabbak! A nők kizárólagos szabadalma: a családi otthon kényelme, a tisztaság föntartása, az ízletesség a konyhában, a gyöngédség az ápolásban . . . A férfi érzékei mindezeket nem tudják fölfogni. Ne gondolja senki, hogy ellenséges indulatból beszélünk így, mert mi a nők általánosan ismert előnyei előtt készséggel meghajlunk. így például a nők tovább tűrik az éhséget, nehezebben részegednek le (óvatosság!), nagyobb kort érnek, nem kopaszodnak meg, tovább úsznak (nem azért, mintha a koponyájuk könnyebb volna), nem szenvednek sokat a tengeri betegségtől, jobban tudnak a pénzzel bánni, hűbb emlékező tehetségük van, Pasteur szerint jobban emésztenek és kevesebbet izzadnak s nem támadják meg őket az oroszlánok . . Már tudniillik a vadak. Mert a szelíd oroszlánok támadásának a legműveltebb országokban is ki vannak téve.
