Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-10-27 / 25. szám
1901. — 25. sz. RÁKOS VIDÉKE A közigazgatási bejárás alkalmával a közmunkák tanácsának kívánságára kimondották, hogy a vasút építése előtt a belső és külső Jászberényi-ut sarkán levő 8394. hr. számú Beer-féle ingatlant szabályozni kell, és •ez a kikötés lett a Kőbánya-rákos falvai vasút megépítésének kerékkötője éveken át. A kereskedelmi miniszter jóváhagyta ezt a megállapodást, de kikötötte azt is, hogy a Fehér-ut még a vasút megépítése előtt 12 öl szélességben szabá- lyoztassék. Megindult erre a szabályozási tárgyalás. Minthogy azonban 1898 január haváig a kér dés mit sem haladt előre, Rákosfalva polgárai tömeges aláírással kérvényt nyújtottak be, melyben a vasút épitését megsürgették. E kérvényt aláírták: Dr. Biró Géza, dr. Friedländer Mór, Kada István, Fellner Dávid, Schivarcz Simon, dr. Világhy Károly, Hajnos Sándor, Stellij Géza, Petrányi Pál, Dömény István, Ehmann Miklós, Werner József, Máriássy Gyula, Florstadt Frigyes, Fischer Béla, Nagy József, Pillárik István, Latos Ján9s, Polták István, Hartmann Károly, Jankart Ferencz, Acs Imre, Rizmayer Lipót, lóth József, Kaltenecker Bálint, Pro- cop Jenő, dr. Fröhlich Gyula, Székány Lajos, Wolf Péter, Niederkirchner Ferenc, Nagy Sándor, Veress Alajos, Németh János, Horváth Imre, Blumensütz János, Leeb Pál, Menich János, Wolf József, Ulmann György, Németh László, Kriszt Sándor, Szkala Vazul, Szevecsek Péter, Darula Antal, Sipos Imre, Tertsch József, Wörös Dénes, Töpler János, Nedoluha József, Mennich András, Jager István, Tóth Sándor, Klein- eizel Józsefné. A kérvényben megcáíolhatlan érvekkel bizonyították a vasút kiépítésének szükségességét, mint egyedüli módját annak, hogy elviselhetlen helyzetük türhetövé legyen. A beadványra azt a választ kapták, hogy a vasútépítéshez mindaddig nem lehet hozzáfogni, a míg a Beer-féle ingatlan szabályozásának kérdése el nem dől. Ez a kérdés pedig abban az időben oly stádiumban volt, hogy a közigazgatási bizottság a kisajátítási térrajzot olyképen állapította meg, hogy annak alapján a kérdéses ingatlannak csak egy része került volna kisajátítás alá. A tulajdonosok azonban az egész ingatlan kisajátítását kívánták és 507.726 koronát követeltek az ingatlanért, melyet a kisajátítási albizottság 173.700 koronára becsült. A tulajdonosok megfölebbezvén a közigazgatási bizottság határozatát, a kereskedelmi miniszter nekik adott igazat és az egész ingatlan kisajátítását rendelte el. A közigazgatási bizottság ennélfogva 1900 julius 10-én ily értelemben állapította meg a kisajátítási tervet és azt a kártalanítási eljárás megindítása végett a budapesti kir. törvényszékhez tette át. Az ügy bírói útra tereltetvén, elöreláthatlan időkig el volt temetve a vasút építése, azonban a boldogult Szabó Károly tanácsnok a közlekedési ügyosztály az idöszerinti vezetője, tárgyalásokat kezdett a közúti vaspálya-társasággal oly irányban, hogy a társaság oly építési tervet mutasson be, mely mellett a költséges kisajátítás mellőzhető legyen. Erre a társaságokét tervet mutatott be, melyek akármelyikének megvalósítása esetében a Beer-féle ingatlan kisajátítása mellőzhető lett. 3 Erre a közgyűlés 1901 február 6-án kimondotta, hogy visszalép a kisajátítási pertől. A budapesti közúti vaspálya-társaság által újabban készített tervezetek egyike szerint a szárnyvonal a köztemetö-uti kőbányai vonal ez idöszerinti végpontjából kiindulva a Jászberényi-utón az ut közepén kettős vágányu; — a Külsö-Jászberényi-uinál keresztezi a városi villamos vasút köztemetői vonalát és a Fehér-úti aluljárón áthaladva a katonai gyakorlótéren átlósan nyitandó 14 ölés utón Rákos- falvára vezet, hol a Vezér-utcával szemben csatlakozik a cinkotai vicinális vasúthoz. A másik tervezet szerint a Fehér-uton haladna a vasút. E két terv jelenleg tárgyalás alatt áll. A mérnöki hivatal, mint értesülünk, az előbbi megoldás mellett foglalt állást, inert az a szabályozásra kijelölt terület közepén haladna és igy városfejlődési szempontból előnyösebb és mert ez a vonal Rákosfalva szivébe vezetne s már is végleges jellegben volna megépíthető. A Vezér-utcánál a szárnyvonal a cinkotai helyi érdekű vasút vágányaira volna átterelhető és a «Zöldikédnél levő állomáson alkalmas végpontja lenne. E vonal vezetés mellett szól az is, hogy a Vezér- utca a szabályozási terv szerint a Rákos-patak mellett Újpestig fog terjedni és mint körút nagyon alkalmas lesz a vasút tovább lezetésére. Hát már most csak az a kérdés, hogy elfogadják-e a hatóságok ezt a megoldást, de még fontosabb kérdés, hogy mikorra várható a megoldás? Sajnos, nézetünk szerint a közel jövőben semmi esetre sem, mert akár aFehér-uti, akár az átlós-uti vonalvezetést fogadja el a hatóság, mindkét vonal a katonai gyakorlótéren megy át. Hogy pedig ezen átmehessen, a gyakorlótér átengedésére vonatkozó szerződést kell fölbontani, mert azon egy évi fölmondási határidő van kikötve. A mi bizony elég baj. JVépgy illés. Lapunk zártakor értesülünk, hogy november hó 10-én, vasárnapon, délután 4 órakor népgyülés lesz a budapest-rákosi polgári körben (Rákosfalva, Zöldike vendéglő). A népgyülést Veress Lajos föv. bizottsági tag, a polgári kör elnöke hívja össze és tárgya a függőben levő közlekedési kérdések megoldásának megsürgetése iránt teendő intézkedések megbeszélése lesz. Napirendre kerül ezek szerint a cinkotai helyi érdekű vasútnak villamos erőre átalakítása, — a kőbánya-rákos falvai villamos vasút kiépítése és a cinkotai h. érdekű vasút menetrendjének oly értelemben való kibővítése, hogy hétköznapokon is rendes színházi vonatot járasson a társaság. A népgyülés iránt óriási az érdeklődés, és a hangulatból Ítélve, az érdekeltek oly számban fog
