Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-07-14 / 10. szám
2 RÁKOS VIDÉKE 1901. — 10. sz. zöhöz, hajlandó-e a rdkos-szent-miliályi bejelentő hivatalra vonatkozó szabályrendelet módosítása iránt a kellő intézkedéseket megtenni? Bitskey Gyula jegyző felszólalására a képviselőtestület Farkas Ignác és Pálfi János képviselőtestületi tagokat bizta meg, hogy a legközelebbi ülésig tegyenek erre vonatkozólag konkrét javaslatot. Tárgyalás alá került ezután a rákos-szent-miimlyi piaci rendtartás kérdése, a melynek életbeléptetésével a rákos-szent-mihályiaknak egy régi óhajtása fog teljesülni. Végre hát mégis el fogjuk érni a káromkodó, gyalázkodó kofaasszonyságok megrendszabályozását, és azt, hogy uriasszonyok arcpirulás nélkül mehetnek végig a piacon. Kíméletlen vasszigort kérünk, de nemcsak a papíron, hanem a gyakorlatban is, akkor azután sikerülend majd rendet teremtenünk a piacon, a hova ma uriasszony csak férfi kíséretében mehet el bátorságosan. Végül ne feledkezzünk meg arról, a miről legelöl kellett volna megemlékeznünk, — Bitskey Gyula jegyzőnek az ülést megnyitó szép endékbeszédéröl, melyben néhai Mátrai Ferenc József volt községi képviselőről emlékezett meg. A képviselőtestület elhatározta, hogy részvétiratot intéz az özvegyhez, és a boldogultnak emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg. A tanitók fiaiért, . A mátyásföldi állami elemi iskola növendékei által junius 12-én előadott színdarabot f. hó 17-én közkívánatra megismétlik, ezúttal a magyarországi tanítok főiskolát látogató fainak budapesti mternátusa (Ferenc József tanítók háza) javára. Sokáig árva, és gondnokság alatt álló volt a magyar tanító, mig végre a saját és a nemesen gondolkozó társadalom vállvetett erejéből talpra állhatott és nyomatékosabban folytathatja áldásos működését. Egy aggasztja csupán: «Mi lesz gyermekemből?» A tanitók vezetői ezt a kétséget is igyekeznek eloszlatni s megteremtették az «Eötvös-alap»-pal kapcsolatban a tanitók legáldásosabb intézetét, a «Feiere József tanitók házát», melyhez az állam is hozzájárult a maga segítségével. De a ház fentar- lása, a 150-et meghaladó főiskolai tanuló segítése még mindig a szegényes fizetésen sínylődő tanítókat terheli. Szeretettel kérjük úgy Mátyásföld, mint környékének n. é. közönségét, sziveskedjék minél tömegesebb részvétel által segíteni a humánus intézményt és lehetővé tenni minél több árvának és tanitógyerőieknek nevelését. A Rákospatak szabályozása. A Rákospatak a folyó év március hó 6-án a Terézváros kültelkén, az államvasutak bécsi vonala mentén kiöntött és az ottani alacsony területeket annyira elárasztotta, bogy a környék lakóinak személy- és vagyonbiztonsága is veszélyeztetve volt. Növelte a bajt a Köszörűs-árok és Csik-árok rendezetlen volta is, a mennyiben az előbbinek váci-uti áteresze bedugult, ott a viz lefolyást nem nyert és a vízmedencében több méter magasságra összegyűlvén. nemcsak magát a váci-ut úttestét és a közeli vidéket veszélyeztette, hanem az árok völgyében nagyra nőtt áradás a fővárosi vízvezeték föcsöveit is alá mosással fenyegette, — a Csik-árok pedig részben be van tömve, részben be van építve. A Rákospatak áradásához hozzájárult még az a körülmény is, hogy a jégnyerés céljából a patak medrébe épített vizduzzasztók a jégtermelési idény lejárta után onnan nem távolittattak el. A fővárosi tanács az áradás hírére Kun Gyula tanácsnokot teljhatalommal küldötte ki, és neki sikerült is erélyes és körültekintő intézkedéseivel a nagyobb bajt megakadályozni. Kun Gyula tanácsnok azonban nem elégedett meg a helyszínen tett intézkedésekkel, hanem kimerítő javaslatot tett arra nézve, hogy hasonló áradásoknak a jövőben eleje vétessék. E javaslat alapján azután a tanács megtette a legsürgősebb intézkedéseket arra nézve, hogy a Rákospatak eláradásától a Rákos vidékének lakossága a jövőben a lehetőség határain belül meg legyen kiméivé. Első sorban elrendelte a tanács, hogy a Köszörűs-árok rendeztessék, és e rendezési munkálatokat a fővárosi mérnöki hivatal a Duna kedvező vízállása mellett már a legközelebb végre is fogja hajtani. A Csik-krok rendezéséről a minap irtunk kimerítően ; előreláthatólag ez a munkálat és kivitelre kerül még a folyó évben. A Rákospatak jégtermelö telepeiről irt legutóbbi cikkelyünkben röviden irtunk arról is, hogy a hatóság kellőképen intézkedett a jégtermelö telepek viz- duzzasztóinak eltávolítása iránt, a magunk részéről azonban csak a jégtermelö telepek teljes megszüntetésében látjuk az ezen oldalról fenyegető bajok gyökeres orvoslását. Utoljára hagytuk a fökérdést, a Rákospatak szabályozását, a mire vonatkozólag a mérnöki hivatal a napokban készítette el kimerítő jelentését. E jelentés szerint a Rákospatak rendezésre váró szakaszának hossza a váci-uttól a keresztúri határig 7030 f. öl. Ebből rendelkezésre áll 890 f. öl 21.360 négyszög öl terjedelemben. Ehhez a 21.360 négyszög öl területhez a hatóság telekfelosztások alkalmával ingyen jutott. A 7030 öl hosszú területen 168.720 négyszög öl területre volna szükség, hogy a Rákospatak említett szakaszában véglegesen rendezhető legyen; ehhez képest a hatóságnak az összes terü- ! letek 13°/o-a áll rendelkezésére: még 147.360 négy-
