Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-05-12 / 1. szám
9 Rákos vidéke tehát a modern vasúti közlekedés szempontjából valósággal az Ígéret földje, és a mellett, hogy a villamossá való átalakítás egyre késik, a most május 1-én életbe léptetett nyári-menetrend sokkal rosszabb az előző évinél, és össze sem hasonlítható a három-négy év előttiekkel, a mikor félóránként közlekedtek a vonatok egész nyáron át. Egyrészt e rossz menetrendnél fogva, másrészt a hiányos fölszerelés következtében a cinkotai vicinális a személy- forgalmat, különösen a tavaszi, nyári és az őszi időben, tehát az év háromnegyed részében nem képes kellőképen lebonyolítani a legnagyobb erőfeszítéssel sem. Különösen vasár- és ünnepnapokon számtalan utas marad le a vonatokról abból az egyszerű okból, mert a különben is szűk, és kevés számú kocsiba nem férnek, még heringek módjára összepréselve sem. Mindezeken a bajokon segítendő, az érdekeltség május hó 5-én Rákosfalván, az ottani polgári kör helyiségében népes értekezletet tartott, és határozati javaslatot fogadott el, melynek alapján az értekezletből kiküldött bizottság tárgyalásokba bocsátkozott a budapesti közlekedési vállalattal társaskocsik járatása iránt. A tárgyalások eredményéről e hó 12-ikén vasárnapon délután 4 órakor számol be a bizottság az érdekeltségnek, ugyancsak a polgári kör helyiségében. Károlyi Sándor gróf. A gödöllői választókerületben, melyhez a rákosvidéki választók nagy zöme tartozik, mint hírlik, Károlyi Sándor gróf fog föllépni a jelenlegi képviselővel, dr. Wolffner Tivadarral szemben. Károlyi Sándor gróf a dicső emlékű Károlyi István grófnak és Esterházy Franciska grófnőnek fia, 1831 november 10-én született. A szabadság- harc kitörésével az atyja által alapított és fölszerelt Károlyi-huszárezredbe lépett, s mint főhadnagy Klapka tábornok oldalánál harcolt. A szabadságharc levere- tésé után Párisba ment, és csak az általános amnesztia kihirdetése után jött haza gazdasági- ügyeinek rendezésére. Itthon a közgazdasági tanulmányokra fordította minden idejét. Eközben az országos gazdasági egylet munkálkodása mind tágabb körre terjedvén, ennek ügyeiben is tevékeny részt vett, az 1879. évi gazdakongresszuson élénk szerepet vitt, majd a gazdakör alapitó tagjainak egyike, a Tiszaszabályozó társaság újjászervezésének egyik fötényezője, s központi bizottmányának elnöke lelt, mely állásáról később — az agráreszmék terjesztése ve vén minden idejét igénybe __ lemondott. Szilágymegye tasnádi kerülele választotta meg 1881-ben először országgyűlési képviselővé. Ez 1901. — 1. sz. országgyűlésen a szabadelvű pártban foglalt helyet, az 1884-ik évi választás alkalmával azonban a mérsékelt ellenzék programmjával lépett föl és az esz- terliázai választókerületet fogadta el. Az 1885. évi országos kiállítás alatt a nemzetközi gazdakongresszus elnökségével tisztelték meg. Atyja nyomán járva, a Szent-István-Társulatnak egyik elnöke volt, azonban ez állásáról is lemondott a fönt előadott oknál fogva. Károlyi Sándor gróf elhunyt testvérbátyjának, Károlyi Edének özvegyét, Kornis Klarissza grófnőt vette nőül, akit a király 1899-ben az I. oszt. Erzsé- bet-renddel tüntetett ki. A nemes grófot ö Felsége 1882-ben valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal ruházta föl. A legutolsó képviselőválasztás alkalmával 1896- ban a garbóc-bogdányi kerületben választották meg nemzeti párti programmal, azonban a fúzió alkalmával belépett a szabadelvű párt kötelékébe. Nagy érdemei vannak Károlyi Sándor grófnak a szövetkezeti ügy föllenditése körül. A hitelszövetkezetek fölvirágzása s ez alapon a központi hitel- szövetkezet létrejötte főleg neki köszönhető; 1896- ban alapította a magyar gazdaszövetséget, majd Hangya névvel 1898-ban egy központi fogyasztási szövetkezetei. Mind a kettőnek elnöke. A nemzetgazdasági téren íróul is föllépett, s a Nemzetgazdasági Szemlében és külön lenyomatban is becses tanulmányt adott ki a Termény kivitelünk s a viziutak» cim alatt. A Magyar Gazdák Szemléjében több agrár- és szociálpolitikai irányú dolgozatot tett közzé. Önállóan jelent meg tőle «Néhány szó a magyar munkáskérdésrőh (1895), továbbá a Szervezkedés és szövetkezés» (1899). Az 1896-ik évi nemzetközi agrár-kongresszus szervezésében tevékeny részt vett. Hive a nemzeties szociálpolitikának és szívós agitációt fejt ki társadalmi téren is az agrár-eszmék terjesztése körül. p. l. Rákosfalva csatornázása. A rákosfalvi csapadék-vizek elvezetésének rendezése céljából a tiszti főorvosi hivatal a X. kerületi elöljáró, a X. kér. tiszti orvos és a X. kér. mérnök közbenjöttével még a múlt év végén vizsgálatot tartott a helyszínen. A bizottság akkor konstatálta, hogy az árkok folyton tataroztatnak ugyan, de a rendbentartásukra alkalmazott két napszámos elégtelen. Konstatálta továbbá a bizottság, hogy a Vezér-, Remény- és Vértes-utcai árkok, melyek a Rákospatakkal közvetlen összeköttetésben vannak, nem bírnak kellő eséssel és igy céljuknak nem felelnek meg, mert a csapadék-vizeket nem juttatják a Rákospatakba. A tiszti főorvos közegészségi szempontból legelőnyösebbnek és legmegfelelőbbnek Rákosfalra rendes csatornáRÁKOS VIDÉKE
