Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-06-23 / 7. szám
1901. — 7. sz. RÁKOS VIDÉKE 5 HÍREK. Járásbíróság Kőbányán. Az igazságügyminisz- teríumban -— mint értesülünk — megtették az előkészületet arra nézve, hogy Kőbányán még az őszön kir. járásbíróságot állítsanak föl. A járásbíróság illetékességi körébe fog tartozni Rákos-Szent-Mihály, Cinkota, Csömör és Rákos-Keresztúrit. Az uj járás- bíróság fölállítását kétségtelenül örömmel fogják fogadni e községek érdekelt lakói, kiknek most, ha valami ügyes-bajos dolguk akad a járásbíróságnál, egész napot kell eltölteniök Gödöllőn. A cinkotai malária fészek. Évek óta panaszkodnak már a rákos-szent-mihályiak a cinkotai határut kanyaró dóján ál a Cinko- tához tartozó u. n. Ehman-telepen elterülő mocsár ellen, mely az egész környék közegészségét veszélyezteti. Nem értjük a közegészségi érdekeknek e semmibe vevését, mert egyébnek nem nevezhetjük azt a közönyt, a melylyel Cinkota község elöljárósága ezt a mesterséges malária fészket megtűri. Épitési engedélyt adott olyan helyen, a hol ősidők óta talajvíz volt; megengedte, hogy a telek szerencsétlen tulajdonosa a mocsárvizben állítsa föl kidült- bedült keritését; tűri, hogy a ház szenyvizét az amúgy is állandóan poshadt mocsárba vezesse le, hogy oda hordjon minden szennyet, piszkot házából. Egy mentsége lehet csak Cinkota község elöljáróságának, de ez is gyönge és szégyenletes mentség, és ez az, hogy nincsen tudomása erről a botrányos mocsárról. No, ha nincsen, hát figyelmeztetjük reá mi, és egyúttal megmagyarázzuk, hogy az ilyen mocsár a malária melegágya ; abból keletkezik, abból jut a malária a levegő utján az emberi szervezetbe. A melegebb idő beálltával fokozódik a veszély, azért még idejekorán, jóakaratulag figyelmeztetjük Cinkota község elöljáróságát, tartsa legsürgősebb kötelességének a szóban levő mocsár lecsapolását, kiszárítását. Egyidejűleg azonban fölhívjuk e botrányos állapot megszüntetésére Kapczy Vilmos főszolgabiró urnák jóindulatú figyelmét is, kérvén energikus intézkedését. A hivatalos lapból. Szabó Ferenc gödöllői járási számvevőt Beniczlcy Ferenc főispán állásában véglegesítette. A rákosfalvi polgári kör közművelődési és jótékonysági alapja javára junius hó 15-én, szombaton, rendezett nyári mulatság fényesen sikerült. A hajnalig tartó táncban részt- vett hölgyek közül sikerült a következőknek neveit följegyez- nünk. Asszonyok: Veress Alajosné,Kriszt Sándorné.dr. Vilaghy Károlyné, Trautsch Károlyné, Heintzmann Ágostonná, Mora- vetz Istvánná, Drechsler Ágostonné, Friedmann Jakabné, Stern Mórné, Drechsler Ignácné, Neuwelt Árminné, Lüscher Józsefné, Dömény Istvánná, Pozsgay Tivadarné, Goldner Árminné, Papp Sándorné, Schmidt Jánosné, Tertsch Józsefné, Jankovits Ferencné, Keresztury Ferencné, Szarács Istvánné, Széli Tivadarné, Balogh Józsefné. Leányok: Heintzmann Irma, Hajnos Irma, Hajnos Böske, Jakovics Adél, Saár Ella, Neuwelt Sarolta, Friedmann Aranka, Lüscher Margit, Dömény Erzsiké, Pillér Irma, Zöld Erna, Zöld Giza, Hoffer Aranka, Balogh Eszter. ^ Biciklisták garázdálkodása. Egy pár furcsa Ízlésű biciklista ur valóságos sportot csinál Rákos-Szent-Mihály on a védtelen asszonyok és gyermekek elgázolásából. Hét-hét után egyre érkeznek panaszos följelentések ily biciklista garázdálkodások ellen. A község elöljárósága ismételten kidobolt atta, sőt tavaly falragaszok utján is közhírré tette, hogy Bákos-Szent-Mihály gyalogutain tilos a kerékpározás, de ez mind nem használt semmit. Most azután tilalmi táblákat állíttatott föl az elöljáróság, talán igy jobban fogják respektálni az illető biciklista urak embertársaik testi épségét. Nem azok ellen szólalunk föl, a kik összeegyeztetni tudják a kerékpározás sportját a közbiztonság követelményeivel és azzala köteles gondossággal, melylyel nem bicikliző embertársaik testi épségével szemben tartoznak, hanem azok ellen, a kik jól sikerült «stikli»-nek tartják azt, ha őrült vágtatással neki rohanhatnak a gyalogutakon nem a magukat védeni tudó férfiaknak, hanem a védtelen asszonyoknak és gyermekeknek. Az ilyenek ellen jogosan lép föl a hatóság, és a társadalom önmaga iránt tartozó kötelességének tesz eleget, a mikor ilyenekkel szemben megkönnyíti a hatóság dolgát. A magunk részéről is melegen óhajtjuk, hogy ennek a biciklista garázdálkodásnak egyszer már vége legyen, és e célból nyilvánosságra fogunk hozni minden olyan jogos panaszt, melyről olvasóink hirt adnak. Rákospalota község tulajdonátképező vadászterület és az azon gyakorolható vadászati jog 1901 augusztus 1-től számított hat egymásután következő évre 1901. évi julius 1-én délelőti 10 órakor a községházán megtartandó nyilvános szóbeli árverésén a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. A kikiáltási ár a jelenlegi haszonbér — 1620 kor.— a melynek 10-százaléka bánatpénz gyanánt az árverés megkezdése előtt a községi biró kezeihez leteendő. A közelebbi föltételek a község közigazgatási jegyzői irodájában tudhatok meg. A rákosvidéki vendéglősök panasza. Nagy és jogos panaszuk van a rákosvidéki vendéglősöknek egyes szatócsok, kereskedők ellen, a kik a törvény kijátszásával, nem csak, hogy nyitott palackokban literenkint, hanem deciszámra mérik a bort. Csodáljuk, hogy a pénzügyigazgatóság arra hivatott közegei az ilyent nem látják meg. Tessék csak az érdekelt vendéglősökhöz fordulni, majd azok nyújtanak módot és alkalmat arra, hogy az ilyen visszaéléseket elkövető kereskedőket és szatócsokat rajta érjenek a turpisságon. Ha a pénzügyigazgatóság közegei nem fognak-e visszaélésekkel szemben erélyesen föllépni, nevekkel is szolgálunk majd. Nem elég, hogy derüre-borura osztogatják a korcsma- és kávéházi jogot, hogy egy tucat kávéház, vendéglő van olyan területen, a melyen egy-kettő is alig bir becsületesen megélni, még egyes szatócsok, kereskedők utján is — tisztelet a kivételnek — konkurrenciát csinálnak az adóval amúgy is túlterhelt vendéglősöknek. Nem hogy a korcsmajogok megszorításával fokoznák az egyes emberek adózó képességét, hanem apró-cseprő csapszékek engedélyezésével meggyöngitik, szétforgácsolják a biztos adóalapot. És ez is közérdek nálunk ! Szolgálunk arra is példával, hogy miként járnak el az ilyen engedélyek osztogatásánál. Panaszos levelet kaptunk például, hogy a rákos-palotai határuton, egy bolt ajtaja fölött ott díszeleg ékes betűkkel ez a fölirás: «bor, sör, kávéház és étterem», pedig az illető üzlettulajdonosnak jóformán akkora helye sincsen, hogy üzletében egy terített asztalt fölállíthasson. Kérdjük, miként járnak el az ilyen engedélyek kiadásakor? Meg sem győződnek arról, hogy van-e az illetőnek alkalmas kávéházi helyisége, étterme ? Szives figyelmébe ajánljuk a pénzügyigazgatóságnak ezeket az állapotokat. Talált könyv. Lapunk szerkesztője szombaton, junius hó 15-ikén a Budapestről V2II órakor elindult cinkotai vicinális vonaton egy — fájdalom — német könyvet talált. Igazolt tulajdonosa a könyvet szerkesztőségünkben a szerkesztőségi órák alatt átveheti. Gödöllő község a tulajdonát képező és a gödöllői 352. számú llkvi betétben foglalt 1. 2. 3. sor 946. 947. lvijzi számú 625. ő. i. számú sarokházat 1901. évi junius hó 24-én délelőtt 9 órakor a községházánál megtariandó nyilvános árverés utján haszonbérbe adja. Árverések. A gödöllői kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Holló Lászlóné végrehajtatónak Sebestyén János rákos-szent-mihályi lakos végrehajtást szenvedő elleni 1400 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a gödöllői kir. járásbíróság területén levő Csömör
