Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1901-06-16 / 6. szám

4 RÁKOS VIDÉKE 1901. — 6. sz. Pest vármegye közgyűlése. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tövényhatósági bizott­sága junius hó 10-én tartotta meg évnegyedes köz­gyűlését, melyre a tagok csak nagyon csekély számban jöttek el. A gyűlésen Beniczky Ferenc főispán elnökölt. Á napirend első tárgyát az alispáni jelentés képezte, melyet Fazekas Gusztáv főjegyző terjesztett elő, melynek főbb pontjai a következők, A sorozás eredményét ismertetve, fölemliti az alispán, hogy a sorozáson megvizsgálás alá került 11.304 fiatalem­berből bevált 8935. Fölemliti továbbá az alispán, hogy legközelebb megkezdik a Rákospatak medrének rendezését. A közegészségi állapot kedvező volt; az állategészség­ügyi téren sem fordult elő nagyobb baj. A mezőgazdasági termények, az utóbbi időben beállott kedvező időjárás folytán, némileg javultak. A gyümölcs és szőlőültetvények igen szépen állanak s nagy termést Ígérnek. Munkásmozgalom az elmúlt utóbbi hónapok alatt nem fordult elő a megye területén. Az aratásra, cséplésre vonat­kozó szerződéseket a munkaadók és munkások között meg­kötötték. A közgyűlés napirendjére tűzött tárgyak nagyobbára helyi érdeküek. Ezeket gyorsan tárgyalta le a körgyülés. Nagyobb érdeklődést keltett az alispánnak a tisztviselők egyrészénék fizetésemeléséről szóló jelentése. A vármegye tör­vényhatósága kérte a belügyminisztert, hogy főleg legkisebb javadalmazásu alkalmazottak fizetésének a javítására enge­délyezzen nagyobb állami javadalmazást. A belügyminiszter most értesíti a vármegye közönségét, hogy a tiszti-, segéd- kezelő és szolgaszemélyzet törzsfizetésének az emelését már az idén 28.913 korona pótlólagos javadalmazásban részesíti. A fizetésemelésnél első sorban azok az alkalmazottak veendők figyelembe, akik még fizetéspótlékban nem része­sültek. A 28.913 koronából a dijnokok fizetésének a javítá­sára 7227 koronát fordítanak, a szolgaszemélyzetére 1930 koronát; az eként megmaradó 19.756 koronát fölosztják a megye árvaszéki és járási egyéb alkalmazottai között. Megjegyzi az alispán, hogy ezzel a fizetésemeléssel a legtöbb közigazgatási alkalmazott még mindig nem érte el az 1898: IV. törvényczikkben fölsorolt s hasonló állású ál­lami alkalmazottak törzsfizetését. De különösen a lakásbérek olyan kicsinyek a pestmegyei viszonyokhoz képest, hogy azért megfelelő lakást sem a fővárosban, sem megyeszerte kapni nem lehet. Javasolja ennélfogva az alispán, kérjék föl a belügy­minisztert, hogy a lakásbérek emelésére is adja meg a kellő összeget. A nap és a hold. Csevegés. Azt mondotta egyszer valaki, hogy csak egy talány van a földön, mely örökké megfejthetlen marad és ez a nő. Ennek a valakinek igaza lehet, de az is igaz, hogy oly talányszerüvé a szerelem száz szinü leple teszi, mely alá valódi arcát oly nagy ügyességgel rejti. A talányok megfejtése mindig némi ingerrel jár és a világ e legingerlőbb talánya bizonyára megérdemli, hogy egész életünket megfejtésének szenteljük ; és ha éltünk alko­nyán azt tapasztaljuk, hogy még mindig a talányfejtés kez­deténél vagyunk, akkor se vesztegettük el időnket hiába. Én is megkisérlém tanulmányozni e talányt, de őszintén bevallom, hogy még mindig a kezdet kezdeténél vagyok. Iheoriám van ugyan elég. de mit használ az a végtele­nül praktikus démonokkal szemben! Egyik a másik után dől halomra. íme, egy csomó kártyavár. Ha azt akarod, hogy a nő, kit szerelmeddel megaján­dékozol, híven, igazán és tartósan szeressen,,keress szőke nőt. migha azt akarod, hogy kedvesed szenvedélyesen, hév­vel öleljen, ideálodat a barnák között keresd. A barna nő tüzes, eleven, szenvedélyes és nagyon tud szeretni, de szerelmének forrása a vér. A szőke nő epedve, önmegtagadással szeret és szerelmének tiszta forrása szív­ből fakad. A barnában főleg a testet, még a lelkében is a testet, a szőkében a lelket, még a testében is a lelkét szereted. A barna nő szerelme éget, a szőkéé világit. A barna szeret, hogy szeressed, a szőke szeret, ha nem szereted is. A barna élvvágyó, a szőke érzelgő; a barna, ha érzelgős is, túláradó érzelem az oka. A barna szeretné, ha a perc, melyben magáénak tud, örökké tartana, a szőke nem bánná, ha az egész örökkévalóság egy boldog perccé olvadna össze. A barna követelő, csak téged, újra téged, egészen téged akar, a szőke boldog, ha kezedet szoríthatja, ha ajkadra édes csókot lehelhet, szerelemittasan kebledre borul­hat. A barna szépsége mint üstökös kápráztat rövid ideig, azután hatása vele együtt eltűnik, a szőkéé, mint a hajnali csillag mindig feléd ragyog, a nélkül, hogy fényéből ve­szítene. A barna nő szépsége rövid időre elvakit, a szőkéé lelán­col örökre. A barna nő szépsége nap, a szőkéé hold. A barnát fényben úszva, selyembe burkolva, büszke homlokát gyé­mántokkal ékesítve szeretjük, a szőke szép egyszerű öltö­zékben, természetes virágékével. Feleségnek mindkettő jó -— ha jó !! A barna szeret, a szőke imád. A barna élni, éltetni vágy, a szőke kész meghalni érted. E ... L ... után Mm. HÍREK. A mátyásföldi gyermekek napja. Örömtől kipirult arccal nagy gyermeksereg várta lázas érdeklődéssel junius hó 12-ikén a mátyásföldi parkvendéglö termében fölállított színpad függönyének kettéválását. A mondott napon a mátyás­földi állami elemi iskola növendékei a mátyásföldi templom és iskola javára jótékonycélu műkedvelői előadást rendeztek. A nagy termet egészen megtöltötte a kedves gyermeksereg és a kíséretükben megjelent szülők, rokonok nagy száma. A műsor első pontja Ágai Adolfnak A levél cimü vigjátéka volt, melyet a kedves apróságok igazán csodálatra méltó összjátékban mutattak be. Bellovics Tibor megenni való tudós volt kitűnő maszkjában. Temperamentumos játékáért nyílt színen is kitapsolták. Buday Anna és Fehérváry István kedvesen csevegtek, ügyesen mozogtak a színpadon. Plangár István is kitett magáért a nyugalmazott kapitány pattogó szerepében. Értelmesen beszélt Wozsemilek Elvira, ki a nevelőnőt adta és jól játszotta a szakácsnő komikus szere­pet Simon Mariska. Saupe Ernő szintén megállta helyét a vargainas szerepében. Taps persze volt bőven, de meg is érdemelték a kis diákok és ha leckéiket is oly szépen, folyéko­nyan, értelmesen tudják elmondani, őszintén gratulálunk a szerencsés szülőknek. A fecske és a stiglicmadár cimü párbe­szédet Horváth Margit és Fehérváry Bandika aranyosan csicse­regte el. «4 békakirály» cimü verset Mikes János eleven gesz­tusok kíséretében nagy tetszés közt szavalta; ki is tapsolták vagy négyszer. Legelsőnek kellett volna említeni Glatzner Emilia szavalatát. Ez a második osztályba járó kis leány oly me­legérzéssel, tiszta, szívhez szóló hangon, helyes hanghordozás­sal szavalta el a «Daloljatok» cimü verset, hogy nálánál jó­val idősebb, fejlettebb gyermeknél is méltán csodaszámba mehetne. De volt is olyan őszinte tapsvihar, a melyet akárki megirigyelhetett a kicsikétől. Nagyon szépen és ügyesen volt összeállítva a «Jákob látomása» czimü élőkép, melyet Bátori Margit, Bellovics Berta, Ehmann Gizella, Ehmann Margit, Kiss Hona, Kiss Izabella, Kiss Margit, Papek Vilma, Paul- heim Irénke. Pittlik Gizella, Verő Márta, Wozsemilek Elvira és Fehérváry István mutattak be. Mátyásföld lakossága

Next

/
Oldalképek
Tartalom