Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-06-09 / 5. szám
4 RÁKOS VIDÉKE 1901. — 5. sz. Maid következett 1876 és újabban 1886. Újabb törvényes alkotások, de a melyekben még mindig nincsen az élet kodifikálva és a községi jegyzőknek exisztenciális kérdései nyomorult szükkeblüséggel vannak megállapítva, fegyelmi kérdéseiben pedig a vádló tétetett birájává. Ez idő szerint is újabb törvényalkotásoknak szele énnt. Egyszerűsítünk és államosítunk. Bizonyára ősz ember leszek én már akkor, midőn a közigazgatásnak szervi kérdései a mondott irányban megoldatni fognak, bár legközelebbről láttam azt, hogy a teknikai részek egyszerűsítésére nézve fönn, a legilletékesebb helyen a legkiválóbb jóakaratban s a legtiszteletreméltóbb tehetségekben épen nincs hiány. Mély medret ásott a múlt év végén a vármegyénként megindított mozgalom a kívánatos siker problémájának meg- oldhatása tárgyában. És ott láttalak én téged teljes nagyságodban, ünnepelt férfiul a harcosok legelső vonalában, nehéz kopjádat, súlyos csatabárdodat akrobata! ügyességgel forgatva. És ez volt az én lelkemnek gyönyörűsége; ez volt a te lelkednek legékesebb zománca: fölülemelkedve az anyagi erők helyhez és időhöz kötött önös érdekein, egyetemes községi és hazafias érdekeket képviselve és szolgálva, a múlt idők községi jegyzőinek tradíciói nyomán kitartó hivséggel és lángoló lelkesedéssel emelted pajzsodra a községi közigazgatás aprólékos dolgait. Én nem kicsinylem ünnepelt férfiú exponált helyeden levő tevékenységedet, mert községed jegyzői székében megölni, exotikus viszonyainál fogva, a rátermettség nem mindenkinek adatott meg és önmagában véve is bizonyára kiváló érdem, de az ad lényednek előkelő tartalmat és kiváló súlyt, hogy küzdelmednek súlypontja, megszabadulva a lokális érdekek járma alól, publikus és egyetemes gondolatokban olvad föl és az ez irányban való évtizedes működésed a fórumon az, a mely bennünket te irántad bámulatra gerjeszt, lefegyverez és a legőszintébb baráti szeretetre ösztönöz. Vajha törekvésed, mely nemzetünk anyagi, szellemi és erkölcsi — most zajló — proceszszusában a magyar községi jegyzőknek jelentőséget biztosítani óhajt, világitó toronyként jelölné meg nekünk az utat, mikép lehessünk mi is harcos társaid, tevékenységednek részesei, mert nekem meggyőződésem, hogy a magyar nép politikai jellemének tanítómestere ma is még a községi jegyző és a községi jegyzők ezen kulturális föladatának helyes betöltésétől függ népünk politikai érettsége, hazaszeretete, alkotmányos intézményeink iránt való bizalma és áldozatkészsége. Szemtanúi voltunk ma annak is, hogy mindeme hazafias törekvéseden fölül, mily szeretettel tudtad községed lakosságát magadhoz láncolni. Élted derekán árasztott el mindezen jó tulajdonságaidért a fejedelmi kegy s tette nagy örömünkké a te örömödet! A felséges apostoli királytól nyert legfölsőbb kitüntetésed karunk legjobbjai között sem érhetett náladnál jobbat és a jó király bölcsességére vall, hogy kitüntetésében föltalálta az érdemesek között a legérdemesebbet. Koronázza meg aranyérdemkeresztedet véges emberi koron át barátaidnak, ismerőseidnek, tisztelőidnek és szerető kartársaidnak őszinte, meleg vonzalma és igaz szeretete. Mátyás király pesti kertje, Irta : Schmoll Lajos. Vége. Ez az egész, nem sok az igaz, mégis az eddig ismert adatokkal egybevetve, megadja a kellő fölvilágositást a királyi kert helyének meghatározására. Hogy a királyföldje a Kerepesi-uton vagyis a hatvani országúton túl nem terjedhetett, ezt következtetni lehet a határt járó bizottság szavaiból, a midőn az «által» szót használja; máskülönben azt mondhatta volna, hogy: «Király födinek végéig vezette- nek bennünket edj hányásra». Ezt a földet, a melyen átmentek, nem ok nélkül mondották «királyföld»-jének; a királyföldje, melynek fekvése Istvánffy irányának, t. i. az éjszak helyett helyesbített keleti iránynak teljesen megfelel, ugyanazonos lehet Mátyás király kertjével. A Királyföldnek a városligettel szemben meg volt az az előnye, hogy egy fő közlekedési ut mellett feküdvén, a Rákos-mező közvetlen közelében esett, a miből még az is következtethető, hogy a kert helyének megválasztásánál, nem mint Salamon hiszi — vadászat, hanem országos érdek és kényelem játszott közbe. A vonal, a szentmihályi határdombtól a külső Kerepesi- ut végpontjáig 525 öl. Meddig terjeded a kert Pest felé a Kerepesi-uton? ezt Bonfin mondja meg, a ki a kert kezdetét a várostól egy római mértföldnek levőnek állítja. Aromái mértföld, melyet Bonfin talán ki sem mért, hanem csak körülbelüli távolságnak mond, lehetett több is s csakugyan a Kossuth-Lajos-utcza végétől a mai állapot szerint 869 ölnyire van a Rottenbiller-utca, a hol a Kerepesi ut, Közte- mető-ut és a Csömöri-ut egymást keresztezik. A keresztezésnél lehetett a kert díszes kapubejárata, szemközt a hajdani Hatvani-kapuval. A kert hossza a bejárástól a cinkotai határig 3490 öl. Ha Mátyás király kertjét ezen a területen csakugyan megtaláltuk volna, akkor a fent előadottak után már is tudjuk a kert kezdetét, a végét és a cinkotai határon a szélességét ; nincsen azonban biztos adat a belső szélességre s igy meg sem volna állapítható az a vonal, melynek utolsó pontja a kert határát a Csömöri-ut vagy a Rottenbiller-utca részén megjelölné. Ezt a hiányt azonban pótolja a Römer Flóris «Régi Pest» cimü munkájához csatolt 1752-diki Mattl- vagy talán Mathey-féle térkép, a melyen Pest város régi határa is ki van tüntetve. A régi határvonal ugyanis, mely körülbelül az Eötvös-szobortól majdnem egyenes irányban a szentmihályi, pesti és cinkotai, vagyis a hármas határra visz, megadja a király kertjének a határát ezen az oldalon is. A királyi kert hátulsó kőkerítése tehát Uj-Bécs határvonalán állott. A terv szerint a belső szélesség körülbelül 175 öl, inig a Kerepesi-utnak törésénél 330 öl, vagyis ezen méretek szerint a hosszúkás kért 1000 hold területet foglalt el. Ez volna a legkisebb térfogat, a mennyire a királyi kert területe tehető. Egy-két holdnál kisebb semmi esetre sem volt; nagyobb lehetett, még pedig sokkal nagyobb, minthogy nincs kizárva az, hogy a kert a cinkotai határ határdombja mellett is végződhetett, a mit következtetni lehet a Kerepesi-utnak törésétől a határdombhoz irányuló egyenes vonalából. Ha ez áll, akkor a külső szélesség 866 öt volna s ezzel a szélességgel a király kertjének nagyobb kiterjedését körülbelül 1500 holdra számíthatjuk. Akár a kisebb, akár a nagyobb térfogatot fogadjuk el, ez a királyi kert helyének megállapítására mellékes, elég, hogyha nemcsak körülbelül, hanem a kisebb térfogat határát biztosan megállapíthatjuk s Mátyás király kertjét a Kerepesi-utnak a baloldalára teszszük, t. i. arra a területre, melynek elején a személypályaudvar van, vége felé pedig Rákosfalva fekszik. A Kerepesi-ut jobboldalán, nem messze a cinkotai határtól, van egy kis hegy, vagyis inkább domb, melynek régi nevét a hagyomány tartotta fenn. Ez a hegy a Királyföld, illetve a királyi kert közelében bizonyságul szolgálhat a történeti Rákos helyére nézve is, melynek fekvését történetíróink Pesttől ki északra, ki keletre helyezi. Salamon, Oláh Miklós után indulva, az északi irányt fogadja el és a Rákost is helytelenül Uj-Bécs területére, vagyis az apácák birtokára teszi. Az 1785-ben készült és a székesfőváros mérnöki hivatalában levő Balla-féle térkép az említett helyet «Koronázó»- hegynek nevezi, ma «Király»- és «Koronázó»-hegy alatt ismeretes. A ki a koronázó szertartást ismeri, tudja, hogy a szertartás a legrégibb időtől fogva meg van állapítva s a tulajdonképpeni koronázás egyházi szertartás mellett viendő végbe ; a koronázásnak azonban egyik lényeges része a világ négy tája felé irányzó kardvágás, mely szertartást a Rákosmezőn megválasztott királyok ezen a dombon végezhették, sőt az is lehetséges, hogy az országgyűléseket a király kert
