Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-06-02 / 4. szám
1901. — 4. sz. RÁKOS dij 50 korona, két 2-ik dij á 20 korona, három 3-ik dij á 10 korona. 2. Jó tenyészképességet ígérő üszők, melyek jól ápolt, egészséges, erőteljes állapotban vannak. (Az üszők féléves kortól leellésig mutathatók be.) Egy 1-ső dij 100 korora, két 2-ik dij á 40 korona, három 3-ik dij á 10 korona. II. Állandó díjazások: Simmenthali jellegű pirostarka fajtára nézve Pilis-Vörösváron folyó évi junius hó 29-én. Dijaztatnak: Jó tenyészképességet Ígérő tehenek és üszők a fentebb közlőit föltételek mellett, továbbá fajjelleggel biró bikák egyévestől kétéves korig. Dijak: Tehén-dij: egy első dij 100 korona, két második dij á 40 korona, három harmadik dij á 20 korona, kilenc jutalomdij á 10 korona. Üsző-dij : egy első dij 200 korona, két második dij á 50 korona, bárom harmadik dij á 40 korona, három jutalomdij á 20 korona, öt jutalomdij á 10 korona. Bika-dij : egy jutalomdij á 50 korona, egy jutalomdij á 30 korona, három jutalomdij á 20 korona. A vörösvári díjazáson az odaítélt dijaknak csak fele adatik ki, ha a dijat nyert állat tulajdonosa dijat nyert állatát 1903-ban ugyancsak Vörösváron tartandó díjazáson ismét bemutatja s ezt a bizottság jól ápolt s táplált állapotban találja. A jutalomdijak azonban egész összegben a helyszínén azonnal kiadatnak. Teljes díjjal csak abszolut-becs állatok dijazhatók; ilyenek nemlétében csakis a dijak fele adatik ki, de az ilyen dijat nyert állatok tulajdonosai a fönti kötelezettség alól fölmentetnek. Ezen díjazáson más helyen tartott díjazások alkalmával dijat nyert állatokkal is lehet pályázni. A díjazások d. e. 10 órakor kezdetnek meg. Pénzdíjban csakis kistenyésztők részesítettnek. Nagy tenyésztők arany, ezüst és bronzérmeket nyerhetnek. Egyenlő osztályzat esetén előnyben részesül azon állat, mely az egyesülettől beszerzett apaálattól származik. A bemutatott állatok megbirálása, valamint az odaítélt dijak kiosztása egy szakbizottság által a helyszínén fog eszközöltetni. Hogy a dijosztó bizottság megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteles minden pályázó a kijelölt nap reggelén az illető helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. A pályázni kívánók fölhivatnak, hogy részvételőket saját elöljáróságuknál is tájékozásképpen jelentsék be. Kelt Budapesten, 1901. évi május hó 16-án. Serfőző Géza, Tahy István, titkár. szakosztályi elnök. Hirdetmény. A járdákon biciklivel, toló-taligával, nagyobb terjedelmű podgyászszal járni, — azokon csoportosulni, ácso- rogni, oly tárgyakat elhelyezni, a melyek a szabad közlekedést akadályozzák, továbbá állatokat hajtani, vezetni, a járdákat bármiként és bármivel megrongálni, bemocskolni tilos. A liáz- és telektulajdonosok köteleztetnek a házuk, telkük mellett elvonuló járdákat mindenkor tisztán s jó karban tartani. A ki ezen rendelkezés ellen vét, kihágást követ el és szigorúan megbüntette- tik. Csömörön, 1901. évi május hó 31-én. A községi elöljáróság: Bicskei/ Gyula s. k. községi jegyző. Morva János s. k. községi biró. * Csömör község elöljárósága közhírré teszi, miszerint a puszta-szent-mihályi közutakon az Almásy Pál főfasor és a Cin- kota-Rákospalotai ut kivételével levő fü folyó évi junius hó 2-án délután 4 órakor az iskola-udvarban levő hivatalos helyiségben nyilvános árverésen el fog adatni. A legtöbbet Ígérő vevő tartozik a vételárat azonnal kifizetni az árverést vezető kezeihez.-K A kutyákat az utcára szájkosár nélkül kiengedni tilos, fölhivatnak ennélfogva az ebtulajdonosok, hogy kutyáikat megkötve tartsák vagy pedig szájkosárral lássák el, mert ellenkező esetben VIDÉKE 5 a szájkosár nélkül talált ebek gazdái szigorúan meg fognak biin- tettetni. * Puszta-Szent-Mihály területén lövöldözni senkinek sem szabad, figyelmeztetik ennélfogva a nagyérdemű közönség, miszerint a lövöldözéstől annál is inkább óvakodjanak mivel az ezen tilalom ellen vétők az ide vonatkozó törvény értelmében 400 koronáig terjedhető pénzbírsággal fognak büntettetni. Csömör, 1901 május hó 26-án. Bicskey Gyula, jegyző. Mátyás király pesti kertje, Irta : Schmall Lajos. (Folytatás.) A mint Uj-Bécs területe, mint az apácák birtoka nem volt alkalmatos arra, hogy a király ott egy vadaskertet alapítson, épen azon oknál fogva Pest város tulajdonához tartozott területen sem lehetne Mátyás király kertjét keresni. Minthogy azonban forrásaink azt tanúsítják, hogy a kert csakugyan Pesten volt, ebből következtetve azt hisszük, hogy a pesti határban kellett egy nagyobb területnek lenni, mely a város hatósága alul kivéve, a király, illetve a korona tulajdona volt. ügy hisszük, nem fogunk tévedni, ha ezt a királyi birtokot a Salamontól «res nullius»-nak nevezett Rákoson, t. i. a történeti Rákoson gondoljuk feltalálhatni, a hol a hires országgyűléseket tartották és királyokat választottak. Ha meggondoljuk, hogy, a gyűléseket egy-két nap alatt be nem rekesztették, fel is kell tennünk, hogy a király a gyűlésekről napról-napra székhelyére vissza nem térhetett, hanem a Rákoson tartott udvart és az országos ügyeket is innen intézte el. Ha az edzettebb első királyaink meg is vonták magukat sátraikban, a későbbi kor kívánalmaihoz alkalmazkodó, vagy az élvek hajhászásában elpuhult királyok egyike gondoskodhatott a Rákos közelében egy királyi lak építéséről, hogy ezen hajlékban az országgyűlés tartama alatt magát kipihenhesse és kíséretével és vendégeivel szórakozást találhasson. A Rákos homokos területe egy sereg táborozására, vagy az országgyűlésre megjelent nemesség részére, a Rákos-patak mentén ha alkalmatos helynek bizonyult is, nem elégíthette ki egy királynak és kíséretének Ízlését, s minthogy a mint mondánk, királyaink a rákosi országgyűlések alatt itt hosszabb ideig udvart tartottak, egy királyi parancsra a homokos pusztaságnak egy kisebb részét átvarázsolták ligetté s a midőn már kőfallal is be vala kerítve, mint vadaskert — ha csakugyan vadaskert is volt. — a vadászat nemes szórakozási helyévé vált. Hogy ki alapította meg a királyi kertet? forrásaink nem említik, csak azt mondják, hogy a kert Mátyás királyé volt. Akár Mátyás király alkotásának tulajdonítjuk a kertet, akár nem, annyi bizonyos, hogy Mátyás király alakította át oly díszessé és nagyszerűvé, mint a minőnek forrásaink mondják. A Rákost egy országút szeli át, melyet hajdan hatvani országúinak neveztek; ez az ut ma a Kerepesi-út. Ezen ut mellett találjuk meg Mátyás király kertjét. A hatvani országút a király kertjén keresztül nem vihetett, tehát a kertet az útnak jobb- vagy baloldalára kellene helyeznünk, de, hogy melyikre? erre nézve felvilágositást nyújt egy múlt századbeli okirat a székesfőváros levéltárából. Ezen okirat a pesti és cinkotai határ bejárását tárgyalja. A tanuk, minthogy nem a királyi kert érdekében voltak kihallgatva, sajnos, erre nézve mit sem mondanak, annál érdekesebb a jegyzőkönyv bekezdése, a mennyiben egy oly adatot hoz tudomásunkra, a mi csakis a királyi kertre vonatkozhatik. A jegyzőkönyv 1701. évi junius hó 23-án kelt s aláírta: Horváth András pestmegyei szolgabiró és Jánossy Pál esküdt. A jegyzőkönyv bekezdésének foglalatja a következő: «1-mo. Vezettenek bennünket két határra, az kit circa három Esztendővel hanyattanak Tempore rectificationis Metar szabad királyi Pest várossá és Szent-Mihály puszta között. 2-do. Onnan Továb igenessen az kit mondottak Királyi
