Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1901-12-08 / 31. szám

RÁKOS VIDÉKE 1901. — 31. sz. 6 Például két körtefa gyökérzete, melyek egy időben és ugyanazon talajba voltak ültetve, mégis nagyban különböz­nek egymástól; a szerint, a mint nem trágyázták, vagy kellő mennyiségű ásványi trágyát: 1 homas-salakot és kainitot tettek alája. A termésük természetes megfelelő arányban különböző, mint alább fogjuk látni. A gyümölcsfák fosforsav, kálium és nitrogén-szükség­letét istállótrágyával nagyon nehezen lehetne csak kielégí­teni, mert hektáronként 30.000, 35.000 klgr. kellene belőle. De eltekintve attól, hogy csak egy nagyobb gyümölcsösben is sok kiadással járna, nagyon sok szerves anyag menne kárba ily módon a talajban, szemben azzal a szükséglettel, a mit az ásványi alkatrészek mellett a gyümölcsfák meg­kívánnak. Ha a talaj nagyon kötött, vagy nagyon laza, a Goethe ajánlotta turfatörmelék a legjobb szolgálatot teszi ültetéskor. A turfa jól összekeverve a műtrágyával és a kiásott föld felszíni részével teendő a gyökér alá és köré. Érdekesek a geisenheimi faiskola 3 fájáról megfigyelt észrevételek. Az első gyökérzet műtrágyázott, de turfa nél­küli földben fejlődött, de a fa ültetésekor a műtrágyát tur- fával keverték. A turfa a talajt javítja, mert az agyagot la­zábbá teszi s így a gyökér könnyebben hatolhat előre a ta­lajban, de nagy nedvszívó képességénél fogva laza, könnyen áteresztő talajban fentartja a gyökérzetnek szükséges ned­vességét. Elterjedt gyakorlat ültetéskor kavicsköveket és kő­darabokat rakni a gödör fenekére oly céllal, hogy termé­szetes csatornázást létesítsenek. Ez a gyakorlat azonban nagyon káros következményeket vonhat maga után, főleg a szivgyökérrel fejlődő fáknál. Ilyen alagcsövezésre azonban gyümölcsfáknál soha sincs szükség. Az ültetéskori trágyázást L. Grandeau a Pare des Prin- ces-ben következőleg próbálta ki. A talaj sovány, kovaho­mokos. Minden fának 1 méter átmérőjű s 80 cm. mély göd­röt ásatott. A kiásott földet két részre különítette el. Egyik oldalra a felületes réteget, 35—40 cm. mélységig rakatta, a másik oldalra a mélyebben levő — 40-től 80 cm.-ig — földet. A felületről ásott földet 6 kg. Thomas-salakkal (18— 20"'o phosphorsav tartalommal) és 5 kg. kainittal kevertette össze jó egyenletesen. Ezzel a keverékkel töltötte ki a gödör alsó részét, mintegy 40 cm. vastag rétegben. A gyökérzet tehát ezen a gazdag talajon nyugodott. A fenékről kiásott tőidet használta a gödör további betöltésére. Ily módon az u.j gyökerek is levegős és ásványtápszerben dús talajba jut­nak. Ily nagymennyiségű műtrágya természetesen csak a nagyon sovány talajban indokolt, a milyen az említett is. Ha a tenyészet nitrogéntrágyában szükséget szenved, akkor tavaszszal és nyáron salétromoldattal kell öntözni a fákat. A költség emellett nagyon csekély, egy-egy fánál 50—60 fillér. Tekintetbe véve, hogy 7 év előtt nem szükséges meg­újítani a trágyázást évenként alig 10—15 fillér esik egyegy fára. (Hderhausenben, Feldbrunnen mellett a Hariban a kö­vetkező kísérleteket végezték e téren. 1890—81-ben ültettek kiváló laju almafákat s 1894-ig csak istállótrágyával, kom- poszttal és vérrel trágyázták, aztán következő keverékkel trágyázták: 700 gr. Káliumchlorid (Ghlorure de Potassium), 1.512 gr. Ihomas-salak, 525 gr. kénsavas ammóniák egy-egy fára számítva. A talaj e vidéken meszes agyag, az altalaj elég nedves, az éghajlat hideg. Az eredmény az volt, hogy az egykorú, ugyanazon talajban, de műtrágya nélküli fák középtermési átlaga egy-egy fánál 350 gramm volt, a trágyá- zottaknál 4 kgr. 100 gramm. B. S. dr. Szerkesztői üzenetek. Kéziratokat nem adunk vissza. — Névtelen levelekre nem válaszolunk. Szerkesztőségi órák: hétfő, kedd, szerda d. u. 4—7-ig. T. levelezőinket tisztelettel fölkérjük, hogy Ígéreteiket beváltva, ben­nünket becses tudósításaikkal fölkeresni szíveskedjenek. H. Zs. Közöljük, de némi simítással. így talán többet haszná­lunk az ügynek. — L. L. Ön arra kér, hogy közöljük kis versét, ha van még helyünk. Van még helyünk, kis versét hát közöljük. Csalódás! Szerettem én a virágokat, Egy rózsát legjobban, És ép azért, mert úgy szerettem, Le nem szakasztottam. Csak néztem, miként fakadoz, Vártam kinyílik majd, S ringó tőve a napsugárban Még sok virágot hajt, Teltek a napok sebesen, Kinyílt a szép virág, Gyönyör volt nézni, illata, Mesziről hozzám szállt. Futva siettem hozzája, Hogy megszagoljam én, S ijedve kaptam el fejem, Egy pók ült közepén. Miként a rózsát, melyen pók ül, Ijedten elveted, Ép úgy a nőt, ki szeretni nem tud, Szeretni nem lehet. Tessék csak máskor a rózsát leszakítani mielőtt pók ül a közepébe. Hej, minek is van szerelem a vidéken NYILTÉR. Jegyzőkönyv. Fölvéve Budapesten 1901. évi november hó 30-ik napján a Bitskey Gyula és Pártényi József között fölmerült lovagias ügy elintézése tárgyában. Jelen voltak: Bitskey Gyula részéről dr. Székely György és Bitskey Kálmán. Pártényi József részéről Giczey Lajos és Bérezel Jenő. Bitskey Gyula megbízottai előadják, hogy a Bakos Vidéke cimü lapnak f. évi 29-ik számában a «Nyilttér» rovatban egy közlemény jelent meg, mely egy meg nem nevezett egyén ellen sértő kifejezéseket használ a miatt, mert ez állítólag Pártényi Józsetről azon hirt terjesztette, hogy Pártényinak a megyebizott­sági tagok választása alkalmából tanúsított állásfoglalása magán- boszura vezethető vissza. Miután Bitskey Gyula nyílt ülésben is, habár minden sértési szándék nélkül, de tényleg kifejezést adott annak, hogy Pártényi Józsefnek az egyik jelölt elleni állásfoglalását a jelölt elleni sze­mélyes ellenszenvi e vezeti vissza, sőt miután kérdésre, az ellen­szenv indító motívumait is ismertette, a nyilatkozat, közzététele által méltán sértve érezheti magát. Miután azonban mindezekről Pártényi urnák is tudomása lehetett, mert hisz az említett ülésen ő is jelen volt s ennek dacára egyén megnevezése nélkül használta a sértő kifejezéseket: Fölvilágositást kérnek Pártényi ur részéről arra, váljon a nyílttéri közleményt Bitskey Gyulára vonatkoztatja-e vagy sem. Pártényi József megbízottai kijelentik, hogy felüknek nyilatkozata nem Bitskey Gyulára, de azon személyre vonat­kozik, ki a fönt körvonalazott állitást tendenciosus és sértő formában terjesztette. Ezen nyilatkozatot Bitskey Gyula megbízottai tudomásul veszik s az ügyet a megbízottak kölcsönösen befejezettnek jelen­tik ki. Giczey Lajos, Bitskey Kálmán, Bérezel Jenő, Dr. Székely György, mint Pártényi József . mint Bitskey Gyula megbízottjai. megbízottjai,

Next

/
Oldalképek
Tartalom