Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-05-26 / 3. szám
1901. — 3. sz. RÁKOS VIDÉKE Ebéd előtt ő Felsége Széli Kálmán miniszterelnököt fél órai magánkihallgatáson fogadta. Ő Felsége délután 3 óra 15 perckor udvari külön vonaton Bécsbe utazott. A rákos-szent-mihályi lóvasut menetrendje. Lapunk legutóbbi számában irtunk arról a halva született ideáról, hogy a rákos-szent-mihályi lóvasutat függetlenül a cinkotai vicinálistól fél óránként akarja az igazgatóság járatni. Mint értesülünk, ez a szándék az igazgatóság kebelében fölmerült félreértésből nyert tápot, a mennyiben az igazgatóság a menetrendet nem úgy akarta megállapítani, hogy a kocsik kizárólag csak a fél és egész órákban induljanak, hanem fél órai időközökben, csatlakozással a cinkotai helyiérdekű vasúthoz. Természetesen ez nagyot változtat a dolgon és igy már nem lehet gáncsoló szavunk az igazgatóság intézkedéséről. Csak arra kérjük az igazgatóságot, gondoskodjék arról is, hogy a reggeli órákban lehetőleg több kocsit járasson és erejéhez mérten akadályozza meg azt, hogy iskolás gyermekek — fiuk, lányok egyaránt — a kocsik deszkáin legyenek kénytelenek állani, a kocsik túlzsúfoltsága miatt. Elismerjük, hogy a lóvasut nem eminenter nyerészkedésre alakult vállalat és hogy ily körülmények között nagyon rászorul a közönség elnézésére, de azért módját kell találni annak is, hogy a társaság -v- ha mindjárt önhibáján kívül is — ne legyen baleset szállító vállalat. Az Úristenen kívül legyen a társaság igazgatóságának is annyi előrelátó gondossága, hogy az: émberi lehetőség határain belül megakadályozzon minden oly eshetőleges balesetet, melynek egyaránt gyászos és káros következménye lehet úgy az utasokra, mint magára a vállalatra.A lóvasut uj nyári menetrendje a következő: Indulás az «Almásy Pál»-telepről. Reggel: Délután : 4t— Budapestre l54 5— Budapeslre 2 22 5— 2Ö2 622 3 22 652 4 20 7 22 502 7 52 5 22 822 6Í2 908 6Ü2 9 32 Budapestről 7 22 9 52 Budapestre 8i2 10 2° 8i2 11 02 9i2 11 48 10— hétközn. csak Budapestről’ 1232-\r\22 /szerda, ünnep és vasárnap — \ Budapestre 1252 10— Budapestről minden nap 1.22-«32 /minden szerda, ünnep és — V vasárnap Budapestről. A Csik-árok rendezése. Az Erzsébet királyné-ut környékén elterülő alsó-rákosi rétek oly annyira nedvesek, hogy a környékre közegészségi szempontból káros hatással vannak. E nedvességet az okozza, hogy a csapadék vizeknek, — a jégtermelő telepek által fölhasznált víznek, — nemkülönben a magasan álló talajvíznek nincsen kellő lefolyása és pedig azért nincsen, mert az Erzsébet királyné-uton keresztül futó árok be van tömve és a Csik-árok el van hanyagolva. 3 E bajokon a fővárosi mérnöki hivatal terve szerint úgy lehetne segíteni, ha a Csik-árok ama szakaszát, mely be van tömve, újból megnyitnák és a Figyelő-utcáig kellőképen mélyítenék, továbbá, ha az Erzsébet királyné-uttal párhuzamosan a háztelkek mögött és az egyes jégtermelő medencék között szivó-árkot létesítenének, mely a Csik-árokba torkolna bele. E szivó-árkok a jégtermető telepek medencéinek töltésén átszivárgó csapadékvizeket lennének hivatva levezetni. A Csik-árok mélyítése, illetve rendezése iránt már évek óta folynak a tárgyalások a fővárosnál; a vízjogi tárgyalást most egy éve tartotta meg a polgármester által delegált VII. kér. elöljáróság. E tárgyalás alapján a polgármester meg is adta a vízjogi engedélyt a Csik-árok rendezésére; kimondotta azonban, hogy a főváros jogosítva van a munkálatok befejezése után a medertisztítás, illetve az e célból teljesített földmunkálat tényleges költségeit az érdekelt birtokosokra érdekelt területeik arányában kivetni és tőlük a reájuk eső hozzájárulási összegeket behajtani.-. Az érdekeltek azonban ez ellen fölebbezéssel éltek, a mennyiben szerintük a Csik-árok rendezését az alsó-rákosi réteken levő jégtermelö telepek vizhasználati jogának rendezése nélkül megoldani nem lehet, ily irányban pedig a vízjogi engedély nem intézkedik. Azt állítják a fölebbezők, hogy a Csik-árok rendezésére csak a jégtermelő telepek érdekében van szükség és ba e jégtermelő telepeket a hatóság beszünteti, akkor nem is kell majd a Csik-árkot rendezni. Ők magukra nézve hátrányosnak tartják az árok rendezését, mert szerintük posvá- nyos vizet fog udvaraikon keresztül vezetni, patkányokkal és vizirovarokkal fogja házaikat elárasztani, de mindenek- fölött tiltakoznak az ellen, hogy az árokrendezést a főváros az ő költségükön hajtassa végre. Miután mint jeleztük, az érdekeltek álláspontja az, hogy a Csik-árok rendezésének kérdése a jégvágó telepek kérdésének előzetes rendezése nélkül el nem bírálható, annak kimondását kérik a közigazgatási bizottságtól, hogy a beépített alsó-rákosi rétek vízzel való elárasztásának, a réteken fertőzött jégtermelésnek helye nincsen, kérik továbbá, hogy a jégtermelés legalább egy-két évre eltiltassék, mert ez esetben szerintük beigazolást fog nyerni az, hogy a Csik-árok rendezésére sincsen szükség, ha a jégtermelö telepeket beszüntetik. Végül azt kérik az érdekeltek, hogy a reájuk nézve legrosszabb esetben is, a jégtermelőket kötelezze a hatóság a Csik-árok rendezési költségeinek megtérítésére, őket azonban mentse föl ezen kötelezettség alul. A fővárosi közigazgatási bizottság — mint értesülünk — legközelebb foglalkozni fog e kérdéssel. Mátyás király pesti kertje. Irta : Schmall Lajos. Hogy Mátyás királynak Pesten kertje volt, ez kétségbe nem vonható; de hogy hol feküdt a királyi kert ? — ezt történetíróink eddig meg nem állapíthatták. A mennyire Buda-Pest irodalmát ismerjük, Mátyás király kertjével Jan- kovics, Schams, Haeufler, Hunfalvy, Rupp, Rómer és legutóbb Salamon foglalkozott. Jankovics a kert helyét ugyan meg nem állapítja s csak azt mondja: hogy a kert Pesten a Szent-Péter-utcában volt; Szent-Péter-utca alatt pedig a
