Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1901-11-10 / 27. szám

V. Szaklap véleménye a helyi érdekli vas­utak átalakításáról. A szent-endrei vicinális vasútnak villamos üzemre való átalakítása tárgyában érdekes cikket közöl most a «Vasúti és Közlekedési Közlöny». Tekintettel a tárgy nagy fontosságára, ebből a következőket emeljük ki: Budapest székesfőváros és vidékének helyi forgalma szempontjából nagy jelentőségű az a tervezet, mely a kereskedelemügyi minisztériumban f. évi október hó 31-én tartott tanácskozáson köztudomásra jutott. E tárgyaláson a budapesti helyi érdekű vasutak r. t. képviselői kijelentették, hogy bizonyos előföltételek teljesítése esetén készek a budapest-szent-endrei helyi érdekű vasutat villamos üzemre átalakítani és a gőzüzem megszüntetésével a vasút egész üzemét villamos erővel vinni. A budapesti helyi érdekű vasutak, t. i. a budapest-kere- pesi, a budapest-haraszti és a budapest-szent endrei vasút a főváros és közvetlen környéke helyközi forgalmának szolgálatában álló közlekedési intézmények, melyeknek létesítésénél azon alapgondolat volt irányadó, hogy a buda­pesti küzuti vasutak mintegy meghosszabbittassanak a főváros határán túl és ez által a főváros forgalmi érdek­körébe eső községek a fővárossal gyors, süni és olcsó kap­csolatot nyerjenek. Ezen gondolat megvalósítása érdekében a budapesti közúti vasút nagy áldozatokat hőzott, a midőn milliókra rugó tőkebefektetéssel, melyeknek megfelelő gyümölcsözé- sét csak a messze jövőben fogja láthatni, kiépíttette e vonalakat. Baross Gábor kereskedelmi miniszter, ki Buda­pest fejlődését rajongó szeretettel szolgálta, e vasutak léte­sítését erélylyel támogatta, mert azokat a főváros helyes irányú fejlődése egyik nagyjelentőségű tényezőjének tar­totta. E fölfogás által vezéreltetve, Baross Gábor volt az, ki ezen helyi érdekű vasutak vonatainak a főváros belsejébe való bevezetését rögtön a vasutak kiépítése után erélyesen szorgalmazta. A nyolcvanas évek derekától kezdve éveken át folyt emiatt a harc a miniszter és a főváros között, mert a városi hatóság a gőzüzemet nem tartotta a város beépí­tett utcáin aikalmazhatónak. A kereskedelmi miniszter kez­deményezésére ismételten tartott próbamenetek és tárgya­lások után végre megállapították, hogy a helyi érdekű vas­utak vonatai a II. kerületi Pálffy-térre vezettetnek be, bár sokkal helyesebb lett volna, ha a vasút terveit fogadják el és a vonatokat a város belsejébe, egészen a Károly-körutra vezetik, mert igy a város íőforgalmi erei és a vidéki vas­utak között tökéletlen a kapcsolat. E vonalaknak mindenesetre át kell alakulniok helyi érdekű vasutakká, nem közigazgatásjogi, hanem gazdasági értelemben véve ez elnevezést. Oly tökéletes berendezést keli nyerniök, hogy igazán kiegészítő részét képezzék a város közúti vasúti hálózatának, hogy ezzel szoros kapcso­latban a város közeli vidékén ugyanazon szolgálatot telje­síthessék, mint a közúti vasutak a város belsejében. Ez az átalakulás az üzemrendszer megváltoztatását, a gőzerőnek villamos erővel való helyettesítését föltételezi. 2 ____________ 19 01. — 27. sz. Az 1895. évi XXI. t.-c., melylyel a szóban forgó vasutak engedélyokmányai egyesittettek, előre látta már ez átalaku­lás bekövetkezését, a mennyiben följogositóttá az engedé­lyest, hogy a vasútvonalakat akár egészben, akár részben bármikor villamos üzemre rendezhesse be. Hat év telt el azóta a nélkül, hogy ez az átalakítás szóba került volna. A vasutak üzleti eredményének, mely a befektetett tőkének tizennégy évi üzem után is csak igen szerény kamatozását biztosítja, 3 — 31/2°/o át, visszariasztó- lag kell hatnia minden nagyobb arányú kezdeményezéstől; megszűntek azok a vérmes remények is, melyek alapján közérdeklődéssel karoltak föl minden villamos vállalatot; a rohamos gazdasági fejlődést visszaesés váltotta föl, mely­nek megváltoztatására a közeli években, sajnos, vajmi kevés a valószínűség. Ha ily nehéz körülmények között a társaság mégis hajlandónak nyilatkozik ezen nagy tőkebefektetéssel járó beruházás keresztülvitelére, egyelőre csak a szent-endrei vonal átalakításáról van szó, akkor ezt a kezdeményezést úgy általános érdekben, mint a főváros érdekében elisme­réssel kell fogadnunk. Ez a kezdeményezés arra utalja a kormányt, hogy jóindulattal tegye megfontolás tárgyává azon előföltételeket, melyektől a társaság az átalakítást függővé teszi. Ép ezért reméljük, hogy e föltétel nem lesz elhárithatlan akadály a szent-endrei vasút villamos erőre való átalakításának. Ha a kormány ezen ügygyei foglalkozik, a mint hogy a társaság kezdeményezése után, a miben bizonyára része van Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter befolyásának, foglalkoznia kell, nem állhat meg a társaság ajánlatánál, mely csak a szent-endrei vasút villamosítására vonatkozik. A kormánynak a budapesti helyi érdekű vasutak összes vona­lainak villamosítására kell törekednie; ezt követeli a főváros és környékének nagy forgalmi érdeke, melynek jelentősége messze túlhaladja a helyi érdekek körét. A mostoha gazda­sági viszonyok nem kedveznek ugyan e terv megvalósítá­sának, de azért nem kételkedünk, hogy a tervezet keresztül­vitele a mai általános pangás mellett sem lehetetlen. Minél nagyobb az általános pangás, annál erősebb volna e terv megvalósításának hatása az iparra is, mely jelentékeny munkához jutna az átalakítás utján. A megoldandó föladat messze kiható jelentőségű a fővá­rosra nézve, mely minden áldozat nélkül tetemes anyagi eredményeket is nyer. Ezek az anyagi eredmények azonban számba sem jönnek ahhoz a jelentőséghez képest, a mivel a tervezet keresztülvite'e a főváros jövendő fejlődésére nézve bir. A nagy érdekek, melyek itt szóban forognak, gyors elhatározást követelnek. VI. Az érdekeltség értekezlete. Ismételten megemlékeztünk már arról, hogy ma, noveniber hó 10-ikén, a cinkotai vasút mentén lakó érdekeltség értekezletet tart különféle közlekedési kérdések megbeszélése végett. Az elökészitö-bizottság a következő meghívót bocsátotta ki több ezer példányban, mindenfelé óriási érdeklődést keltve az értekezlet iránt: RÁKOS VIDÉKE

Next

/
Oldalképek
Tartalom