Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-10-27 / 25. szám
RÁKOS VIDÉKE 1901. — 25. sz. 2 az engedelmet, megköthessék a szerződést és abban a vál lalkozókat kötelezzék, hogy kezdjék meg haladéktalanul a földmunkálatokat s megrendeljék a fölépitményhez, a villamos vezetékhez és a forgalom lebonyolítására szükséges eszközöket. Hiszen maguknak a vállalatoknak is érdekében van, hogy akkor dolgoztassanak, a mikor olcsó a munka. A közlekedési bizottságban tegnap szóba került négy uj vonalnak a kiépítése, a melyekre nézve a tervek is készek s csak hivatalos akadályok forognak fönn, a melyeket kölcsönös jóakarattal a legrövidebb idő alatt el lehetne hárítani. E négy vonal a következő: a sertés-vág okidhoz, a Soroksári-ut folytatásában, az Erzsébet-királyné-uton a városligeti vonal folytatásában, Kőbányáról Rákosfalvára és végül a budai farkasvölgyi temetőbe. Még egy ötödik vonal is van, nagyfontosságu, a miről a bizottsági üléseken nem tettek említést s ez a Hungária-köruton vezetett villamos vasút. A sertés-vágóhid vonalára tervet nyújtott be a közúti és a városi villámos társaság. A közútié a soroksári-utcai vonalon a sertés-vágóhid kapujához, a városi villamosé a Mester - utcából a vágóhíddal kapcsolatos sertésvásárhoz visz. Mind a kettőre szükség van, mind a kettőt lehet, sőt kell is megengedni s mind a két társulat azonnal hozzá kezdhet az építéshez, mert a vágóhíd megnyitása küszöbén van s nincs összeköttetése a közúti hálózattal. Az Erzsébet- királyné-uti vasút tervei is készek s a kisajátitások megtörténtek. A farkasvölgyi vasúthoz is kész minden, voltaképen már Mindszentre a vasút is meglehetne, ha a közgyűlés határozata után hozzá fogtak volna. A kőbánya-rákosfalvi vonal tervei a városnál hevernek, a Hungária-uti vasút pedig azért késik immár évek óta, mert közmunkatanács, főváros és minisztérium azon veszekesznek, hogy tizöles vagy tizenkét öles legyen-e a külső körút. Hegedűs miniszter úrhoz szólunk, mert az alatta álló vasúti ügyosztály örökös akadékoskodása hátráltatja idáig és hátráltatja most is a szerződések megkötését és a nála heverő engedelem-okmányok kiadását. Azzal az ügyosztálynál'lassúságban és nehézségben csak a közmunkatanács versenyez, valahányszor kisajátítást kell végrehajtani. A fővárosnak ez alkalomból ép oly kevéssé tehetünk szemrehányást, mint a vasúti társulatoknak, legföljebb kérhetjük a polgármestereket és tanácsot, hogy sürgessék a minisztériumnál ez ügyek elintézését s a leggyorsabban intézzenek el mindent, akár a mérnöki hivatal, ügyosztály, számvevőség, ügyészség, közlekedési bizottság, jogügyi bizottság, pénzügyi bizottság, tanács és közgyűlés kálvária-utján kell a villamos vasúti ügyeknek végig mászniok. Észszel és jóakarattal ezeket a dolgokat mind meg lehet csinálni rövidesen. Ha nem is egyszerre, hanem egymásután pár hónap alatt megkezdhették volna sorba ezeket az építkezéseket s akkor nem kellene remegnünk a tél nyomorától és a gyomor zendülésétől.» így ir az a Esti Újság» a közelgő tél alkalmából a függőben levő vasuti kérdésekről, köztük a Kőbányáról Rákosfalvára tervezett villamos vasútról. Hogy a jogos kiváncsiságot ez irányban kielégíthessük, utána jártunk a dolognak s utánjárásunk eredményeképen a következőkben ismertetjük a szóban levő vasút kérdését. ¥ Az elöljáróságok szervezése után, 1894-ben, a mikor Rákosfalvát Kőbányához csatolták, néhai Kokesch Sándor és társai kérvényt nyújtottak be a tanácshoz az iránt, hogy a villamos városi vasút igazgatóságot, mely abban az időben köztemetői vasutját építette, hívja föl arra, hogy e vasúiból kiágazókig Rákosfalváig építsen egy szárnyvonalat. A villamos városi vasúttal kötött szerződés értelmében a vasúttársaság köteles vonalait a hatóság fölhívására meghosszabbítani, de e meghosszabbítás a létező vonalak hosszának 15°/o-át meg nem haladhatja; 1894-ben 22 kilométer hosszú volt a villamos városi vasút hálózata; tehát 3"3 kilométer meghosszabbítást követelhetett a város. Miután a Köbánya- rákosfalvi meghosszabbítás a fehér-uti aluljárón át a rákosi utón e terv szerint 1*5 kilométer hosszú volt és miután a szakhivatalok és szakbizottságok, valamint a tanács is szükségesnek mondotta ezen vasútvonal megépítését, a közgyűlés fölhívta a villamos városi vasutakat, hogy az építési terveket mutassa be. A közgyűlésnek ezt a határozatát 1894 december 8-án jóváhagyta a kereskedelmi miniszter is. Abban az időben tervezte Pejacsevich János gróf a budapest-fótlii vasutat, melynek Rákosfalvóitól Kőbányára is lett volna elágazása, azért a villamos városi vasút arra kérte a fővárost, hogy a tervek elkészítésére adjon addig halasztást, mig Pejacsevich gróf vasutjának sorsa eldől. A főváros azonban ebbe nem ment bele, hanem követelte a tervek bemutatását. A villamos városi vasúttársaság erre egy beadványában kijelentette, hogy tanulmányozta a vasútépítés kérdését, és bár a bevételek előre láthatólag nem fogják az üzemköltséget födözni és a befektetendő töke gyümölcsöztetésére gondolni hosszú ideig nem lehet, mégis miután a főváros súlyt fektet arra, hogy a társaság épitse a vonalat, szolgálatkészségéről bizonyságot adandó, hajlandó a vonalat kiépíteni oly kikötéssel, hogy ez a kiágazás azon 15%-ba tudassák be, melyet a főváros fölhívására köteles létesíteni. A bemutatott terveknek tárgyalása során azonban a mérnöki hivatal fölvetette azt a kérdést, hogy nem volna e előnyösebb a kérdéses vonalat a közúti vasúttársaság által kiépíttetni, mely lóvasúti hálózatát abban az időben alakította át, és mely szerződése értelmében a Kőbányától Rákosfalva felé tervezett vonalat kiépíteni köteles a nélkül, hogy ez a vonal beszámíttatnék abba a 15°/o vonal meghosszabbításba, melyet a társaság a főváros fölszólít ásóra köteles létesíteni. A közgyűlés a szakbizottmányok és a tanács javaslatára ekkor megváltoztatta előbbi határozatát és 1895. évi október hó 10-én kijelentette, hogy élni kíván azzal a szerződésszerű jogával, melynek alapján most már a budapesti közúti vaspálya-társaságot kötelezi a szóban levő kiágazás megépítésére. A kereskedelmi miniszter a közgyűlésnek ezt a határozatát is jóváhagyta. A budapesti közúti vaspálya-társaság bemutatta erre a terveket és hosszas tárgyalás után 1896 november hó 5-én megtartották a közigazgatási bejárást. A terv szerint a vasútvonal a közúti vasút jász- berényi-uti végállomásnál kezdődik s a Kolozsváriutcáig kettős vágányu. Innen egy vágánynyal keresztezi a városi villamos vasút köztemetői vonalát és a fehérvári-uti aluljárón át a Fehér-utra kanyarodik és annak jobboldalán haladva, a Kerepesi- uton egy kitérőben végződik.
