Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-09-29 / 21. szám
RÁKOS VIDÉKE 1901. — 21. sz. 2 Wolfner Tivadarnak gödöllői programmbeszédje után Rákosszentmihály on is megmozdultak a választók, hogy állást foglaljanak a képvieeíöjelölés dolgában. Tudvalevő dolog, hogy Rákosszentmihály közigazgatásilag Csömör községhez tartozik és ezzel egy kalap alatt választja képviselőjét is. Köztudomású dolog az is, hogy Rákosszentmihály on széleskörű mozgalom indult meg a községe- sités dolgában, és igy csak természetes, ha a rákos- szentmiliályi választók külön tömörültek a végből, hogy önállólag és lehetőleg egyértelműig határozzanak a képviselöjelölés dolgában. A rákosszentmiháiyiak nagyon jól tudván, hogy mit várhatnak a község esitéstőf pártkülönbség nélkül összefogtak, és elveik föntartása mellett annak a képviselőjelöltnek a zászlója alá állottak, a kinek tisztességes politikai múltja, intakt egyénisége, választókerülete egyes községeinek érdekében elért fényes sikerei legtöbb biztositékot nyújtanak arra, hogy a hőn óhajtott várva-várt községesités ügyét dűlőre segiti az illetékes fórumok előtt. Ez a jelölt pedig Wolfner Tivadar, kit a gödöllői szabadelvű párt léptetett föl, és a ki most kerületében járva keresi a közvetlen érintkezést választóival, hogy egymást minél jobban megérthessék. Útba ejtette Rákosszentmihályt is, a hol e hó 21-ikén, szombaton délután hat órakor mondotta el programmbeszédjét az Engelbrecht-féle vendéglő nagytermében, melyet ez alkalommal szinüitig megtöltött a közönség. Demko Géza pártelnök üdvözölte a képviselőjelöltet, kit egy tiztagu küldöttség hivott meg a programmbeszéd elmondására. Wolfner Tivadar a bemutatkozáson kezdi, és egyúttal a fölötti sajnálkozásának ad kifejezést, hogy választókerületének e kiválóan intelligens részével még ez ideig nem volt szerencséje megismerkedni. A hiba részben öt terheli, de hibásak, — és ezt jogos szemrehányásképen mondja — rákosszentmi- hályi választói is, kik nem adtak eddigelé alkalmat a kölcsönös megismerkedésre, (ügy van!) Most, hogy erre alkalma, van, örül annak, mert az, a mit most lát, fölülmúlja minden várakozását. Nem ismerte közelebbről Rákosszentmihály t, úgy terjedelmét, mint lakosságát illetőleg téves információi voltak, ezzel a beismeréssel nyilvánosan kívánja expiálni mulasztását. Kedves emlékek merülnek föl lelki szemei előtt, mikor nagyszámú hallgatóságának díszes során végig tekint. Szülővárosának, Újpestnek képét látja maga előtt, a milyen az kora gyermekéveiben volt. Ugyanazt a törekvést látja, ugyanazt a dicséreire- méltó lázas igyekezetei a gyors fejlődésre, — mely mellett az egykor kis Újpestből egy 40.000 lélek- számot felülmúló város lett. Legkedvesebb kötelességének fogja tartani, ha Rákosszentmihály t eme törekvésében teljes erejével és tehetségével támogatandhatja. (Éljenzés, taps.) Politikai állásfoglalásáról, magatartásáról a múltban, beszámolt Gödöllőn. A kik ezen a beszámolóján jelen voltak, helyeselték, jóváhagyták politikáját, a mindig tiszta, igazi liberális eszmékért való harcot. Bánffy Dezső báró zászlója alá állott, de mikor az események láncolata úgy hozta magával, hogy a volt miniszterelnök helyét Széli Kálmánnak (Éljen!) engedte át, mikor arról győződött meg, hogy Széli Kálmán politikája az igaz, hamisítatlan liberalizmus poliúkája, egy percig sem habozott, hogy a jelenlegi miniszterelnököt politikai vezéréül elismerve, tör- hetlen hűséggel szolgálja alatta az általa hirdetett eszméket. (Éljen.) Mikor azonban általánosságban magáévá teszi a Széli Kálmán politikáját, egy percig sem habozik kijelenteni, hogy e politikai programúljanak keretében vannak speciális kívánságai, melyek közé tartozik a többek közt az iparos és kereskedő osztály megadóztatásának méltányosabb alapokra fektetése, és a tisztviselői fizetéseknek rendezése, még ha az államháztartás némi megterheltetésével jár is. A nagy politika mellett teljesen informálva van azok felül a kívánalmak felül, a melyeknek a közel jövőben való teljesülése elé Rákosszentmihály lakossága oly jogos várakozással tekint. Tudja nagyon jól. hogy immár tarthatatlan az a kapocs, mely közigazgatási tekintetben Rákosszentmihályt Csömörhöz fűzi. Lehetetlen, hogy ily nagyszámú lakossággal bíró és jogosan kényesebb igényű községet, — mert ö annak tekinti már Rákosszentmihályt (Éljenzés) — oly nagy távolságról, a minő közte és az anyaközség közt van, még a legjobb igyekezet mellett is helyesen, a jogos igényeknek megfelelően lehessen adminisztrálni. Maga is szükségesnek tartja a két község különválását, a mit annál könnyebben vél elérhetőnek, mert azt most már az anyaközség sem ellenzi. Tudja ugyan, hogy ily nagy fontosságú, életbevágó kérdést máról holnapra nem lehet elintézni, hogy ahhoz idő kell. Ha azonban a rákosszentmihályi választók megtisztelik bizalmukkal, és alkalmat adnak neki, hogy mint képviselőjük járhasson közbe a hivatalos fórumoknál az ügy kedvező elintézése érdekében, úgy azt legkedvesebb kötelességei közé sorozandja, és Ígéri, hogy e kötelességének a legnagyobb örömmel fog eleget tenni, hogy vállvetett igyekezettel érhessék el azt, a mi ma több ezer polgártársa jogos aspirációjának tárgyát képezi. Egy másik, nem kevésbbé fontos kérdés Rákosszentmihály lakosságára nézve a közlekedés javítása, a cinkotai vicinális vasútnak villamossá alakítása. Ö, — habár nem hízeleghet magának a vasúttársaság barátságával, — kénytelen kijelenteni, hogy nincsen oka kétkedni a vasúttársaság ama szándé- kának őszinteségében, melynek célja a tarthatatlan gözüzemnek villamos erőre alakítása. Sokkal életre valóbb üzletembereknek tartja a vasúttársaság vezető egyéneit, hogy a mikor azt látják, — pedig ezt már ma be kell látniok, — hogy üzleti érdekeikkel ellenkezik az átalakítás halogatása, — akkor továbbra is habozzanak a kérdés megoldásával. ígéri, hogy a mennyiben erre alkalma lesz, erélyesen közre fog hatni a cinkotai vasútnak villamos
