Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-05-19 / 2. szám
4 RÁKOS VIDÉKE Az is csak napok kérdése, hogy ércnyelvek, azaz: csak egy hirdeti hívőinknek a Teremtő dicsőségét. Ezeken tehát már túlvagyunk. Nem is ezek a tengeri kígyók. Hanem a tengeri kígyó a központi vízvezeték és a fürdő, a melyek csak annyiban különböznek egymástól, hogy az elsőről — bár mindenkinek untig elég és kitűnő vize van mindig beszélünk és évenkint meg-meginditjuk egy-egy vállalkozóval vagy szakértővel a tárgyalásokat, a másikért pedig csak júliusban hevülünk és egyszer ülésezünk; aztán mire vége van az ülésezésnek, vége van a hőségnek is és mi jámborul és teljes komolysággal kérjük az építés engedélyének még egy évvel való meghosszabbítását. Hátha nem lesz meleg jövőre ? ! Csak ezzel vigasztaljuk magunkat, meg a régi bölcseknek még régibb mondásával: ex nihilo nihil fit. Vagyis magyarul: ha még a bölcsek sem tudtak semmiből, azaz mondjuk modern nyelven, pénz nélkül vízvezetéket és fürdőt létesíteni, hogyan tudnánk mi, kisded unokák ? Keressük azért a bölcsek kövét tovább is; ha ezt megtaláltuk, talán megoldjuk akkorra a még mindig a levegőben függő mészáros-kóvdési is, ha t. i. megunjuk az ideiglenes állapotot. Mert talán csak megelégeljük egyszer?! H— e. A gödöllői Erzsébet-ünnep sorrendje: 1. A szobor-bizoltság fogadja ő Felségét. 2. A daloskörök eléneklik Kölcsey himnuszát. 3. A szobor-bizottság engedélyt kér a királytól a szobor leleplezésére. 4. Leleplezik a szobrot, miközben a dalosok Kern Aurélnak Erdélyi Zoltán alkalmi költeményére szerzett himnuszát éneklik. 5. A végrehajtó bizottság elnöke fölkéri a földművelési minisztert a szobor őrizetbe vételére. 6. A miniszter válasza. 7. A daloskörök eléneklik Vörösmarty Szózat-á1, végül a szobor-bizottság elnöke bemutatja az uralkodónak a szobor alkotóját és a szobor-bizottság tagjait. Az ünnepre meghívták az uralkodóház tagjait, néhai Erzsébet királyné volt udvartartását, az országgyűlés mindkét házát, Pestmegye és Budapest törvényhatóságát, a melyek küldöttséggel képviseltetik magukat. Az ünneplő közönségből a katonai méltóságok diszföveggel, a szobor-bizottság tagjai diszmagyarban, minden más meghívott ven- drg reggeli séta-öltözetben (fekete kabát), a nők utcai ruhában (kalappal) jelennek meg. * Az Erzsébet-szobor leleplezése előtt, mint értesülünk, rövid i.-'iontisztelet lesz a katholikus templomban, melyet gr. Csáky Károly váci püspök fog celebrálni. Mise alatt Hóna József szobrászművész felesége régi magyar (g^ házi éneket fog előadni. Az istentiszteleten, mely reggel fél 8 órakor fog megtartatni, résztvesz az uralkodó család is. A szobor- bizottság testületileg jelenik meg a misén. * A szoboi-bizottság értesíti a közönséget, hogy megdicsőült Erzsébet királynénk szobráról a létesítendő Erzsébet alapítvány javára kis relief (féldomboru) szobrocskákat készíttet mindazok részére, kik ilyet előre megrendelnek. A reliefek ára bronzból (kívánatra ezüstözve) 4 korona, tiszta ezüstből 15 korona ; bársonyát?? plüs-keret hozzá 1 korona. Megrendelések a pénz beküldése mellett a szobor-bizottsághoz intézendők. 1901. — 2. sz. El Csömörtől, Csömör község Rákos-Szent-Mihálylyal már évek óta elviselhetetlen közigazgatási vadházasságban él, melynek türhetlen bilincseitől mindkét fél egyaránt szabadulni iparkodik. Hozzá is fogtak a «váljunk el» apró játékaihoz, de — ma már bevallhatjuk — a kezdet kezdetén nem mind a két részről egyforma őszinteséggel. Községház, községház, — ez volt a jelszó, a mely alatt a legelső tárgyalás alkalmával Rákos-Szent-Mihály községesi- tésének kérdését illetékes helyen megbuktatták. Nincsen községház, Rákos-Szent-Mihály tehát nem lehet község! Sokat tanakodtak ezen a jó szent-mihályiak, mig végre- valahára 1897. évi május hó 16-án összegyűltek a Wittek- féle kertben, hogy a puszta jövőjéről komolyan tanácskozzanak. Az értekezlet a tanácskozás eredményeképen azt határozta, hogy Rákos-Szent-Mihálynak Csömör anyaközségtől való elszakadása érdekében «lelkes» mozgalmat indítanak. A mozgalom végre hát megindult és a kiküldött bizottság a községház építésére, de első sorban a telek vételére szükséges töke előteremtésére gyüjtőiveket bocsájtott ki. A gyűjtés eleinte -—mig a jó magyar szalmaláng lobogott — szép eredménynyel járt, a mennyiben egy év alatt közel 4000 korona készpénz folyt be, azonkívül a felajánlott ingyen munka és természetben szállítandó anyag legalább 500 korona értéket képviselt. Azóta a pénzintézetekben elhelyezett tőke kamatai gyarapították csak az összegyűjtött összeget. A gyűjtés eredménye bizony nagyon csekélyke volt. Pedig mindenki mennyire hangoztatta az elégedetlenségét a fennálló állapottal szemben ! Mennyire kárhoztatták a nagy adó szigorú behajtását, melynek ellenértéke alig látható. A kiadott gyüjtöivek egy nagy része még mostanáig sem érkezett vissza, pedig a gyűjtés végeredménye csak akkor lesz pontosan megállapítható, ha az utolsó gyűjtőiv is beérkezett az adományokkal együtt. A gyűjtés eddig a kamatokkal együtt 4906 kor. és 55 fillért eredményezett tisztán, mely összegből a gyüjtöbizott- ság a Schmidlech?ier-Klimko-csalá,dtó\ megvett 714 □ öl teleknek vételáraként 4284 koronát a nevezett családnak kifizettetett. A telek átmenetileg a Rákos-Szent-Mihályi Birtokosok Egyesülete nevére Íratott és a leendő községház czéljára visszavonhatatlanul le van kötve, a hogy azt az 1899. évi szeptember hó 3-án az Almásy PdZ-telepen levő Engelhrecht- féle «Zöld vad'ász»-hoz czimzett vendéglő nagytermében megtartott nagy értekezlet elhatározta. A telek vételárát a telek-átvételi bizottság elnöke, Bentsik József dr. kiutalvá- nyözta az eladóknak. A községház-telek vételárának kifizetése után a községház építésére 622 korona és 55 fillér maradt fönn, valamire való községház azonban a mostani rendkívül kedvező építési viszonyok között is, különféle, ingyen felajánlott munka és anyag szállításának levonása után 10,000 koronába kerülne. Ha ez az összeg meg volna, akkor Rákos-Szent-Mihály községesitésének mi sem állná immár útját, mert Csömör község elöljárósága — mint tudjuk — kötelezöleg kijelentette, hogy Rákos-Szent-Mihálynak önálló községgé való
