Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-05-19 / 2. szám
I. évfolyam. Budapest, 1901, vasárnap, május 19. 2. szám. RÁKOS VIDÉKÉ TÁRSADALMI HETILAP. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: PÁRTÉNYI JÓZSEF. Előfizetési ár: k,or- J;z Negyedévre ___________ « 2.— Eg yes szám ára 16 fillér. Hirdetéseket fölvesz a kiadóhivatal. Egy egyhasábos petitsor ára ÍO fillér. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Rákos-Sz.-Mihály, Almásy Pál-telep, Lajos-u. 449. A lap szellemi részére vonatkozó közlemények a szerkesztőségbe, az előfizetések pedig a kiadóhivatal cimére küldendők. Gödöllő ünnepe. Ünnepet ülni gyűl ma össze sok ezer hazaíi a legelső magyaf ember legkedvesebb pihenő helyén, Gödöllőn, a hova most már csak bubánatot felejteni, az emlékezetnek élni vonul vissza a nagy világ zajától a legalkotmányosabb király. Nagyasszonyunk napja, a mi dicsöült védő- angyalunk emlékünnepe van ma Gödöllőn, a melynek lelkes polgárságával együtt hullatja ma a fájdalom könyeit szerte e hazában minden igaz magyar ember. Az ország szeme Gödöllőn van ma, együtt érez vele, részt kér fájdalmából, részt vesz abban. Áhitatos, kegyeletes ünnep a fájdalmas visszaemlékezésnek e napja, melyet Nagyasszonyunk szent emléke iránt soha meg nem szűnő rajongó szeretetünk aranyoz be. Háladatos Gödöllő, veled vagyunk, veled ére- zünk ma mindannyian, a kik annak a nemzetnek vagyunk gyermekei, melynek soha szeretöbb anyja nem volt a mi áldott emlékű jó királynénknál. Köszöntünk benneteket e napon, köszönjük testvérek, hogy összegyűjtöttetek minket ma, soha el nem múló szeretetünk, hálánk kifejezésére. És most mondja ele nap történetét az az okmány, melyet a vértanú emlékszobrának talapzatába helyeztek el kegyeletes kezek. ★ «Mi, kik ezt az okmányt aláírtuk, üdvözlünk téged, olvasó s elmondjuk mindazt, a mit a késő utódoknak tudomására akarunk juttatni arról a szoborműről, melynek talapzatába ezeket a sorokat helyeztük. Magyarország koronás királynéjának, nemzetünk védöangyalának, Erzsébetnek tragikus halála gyászba borította e honnak minden gyermekét. De a megdicsöültnek elveszte felett sehol e hazában nem lehetett nagyobb a fájdalom, mint Gödöllőn, a hol oly sokat időzött áldott életében s a hová az öröm veröfényes napjainak emléke fűzte. Ide vonzotta szive, itt vert gyökeret magasztos természetimádása. A nagy világ zajából ide menekült, hogy megfürössze lelkét az örök ifjú természetben, a hol családja és otthona édes pihenőjét találta meg mindig! Százszorosán szent és dicső e hely nekünk most, hogy Ő, annak tündére, örökre, messze elköltözött tőle. A jóságos királyné elvesztébe nem tudott belenyugodni Gödöllő lakossága, ércszobrot állittott hát az Üdvözültnek! Az enyészettel dacoló, rajongó szeretet s az imádásig fokozódó kegyelet indította azt a mozgalmat, melynek első eredménye 1898 november 6-án egy szobor-bizottság megalakítása volt. Elnökévé: Kapczy Vilmos főszolgabíró, alel- nökké: Deininger Imre kir. tan. jószágigazgató és Pirkner Ernő erdömester, a végrehajtó-bizottság elnökévé: Ripka Ferenc a Ganz-gyár igazg. titkára, ellenőrökké: dr. Pruzsinszky József esperes-plébános és Garam Dániel ügyvéd, pénztárossá: Ele- fánty Béla községi jegyző, titkárrá: Brüll Lajos ügyvédjelölt, jegyzővé: apci Pólyák Ambrus szolga- biró, bizottsági tagokul pedig: Ádám Ferenc bognármester, Alberty Pál, mészárosmester, Bara István földmivelö, Bródy Zsigmond főrendiházi tag, Cserna Ferenc kir. járásbiró, Egyed Lajos állomásfönök, Fekete Imre borászati szövetkezeti igazgató, Gönczy Benő ref. lelkész, Hejk István szabómester, Jámbor András fuvaros, Kárász Pál takarékpénztári igazgató, dr. Klein József rabbi, Lénárd Pál csendőrszázados, Magyar Kázmér földmiv. isk. tanfölügyelö, Nick Ede kir. tan. jószágigazgató, Pálinkás András fuvaros, Pettera Hubert udv. vadászmester, Polner Lajos ügyvéd, Retteghi Ferenc adótárnok, Récsán János korcsmáros, Szondy Lajos községi főjegyző, Szvoboda Ignác kántortanitó, dr. Tegze Lajos palotaorvos, Téchy Gyula kir. járásbiró, Várnay Ödön föerdész, Weirich János szobafestő, Wolfner Tivadar orsz. képviselő és Ybl Lajos lovag, cs. és kir. udvari várkapitány választattak meg. A kegyeletes cél megvalósítására országos gyűjtés rendeltetett, mikor bizottságunk már arra gondolt, hogy az emlékmű megalkotása céljából egyik kiváló művészünkkel lépjen összeköttetésbe, felénk forditá a Gondviselés Darányi Ignác m. kir. földmi velésügyi miniszternek jóindulatát, a ki nagylelkű támogatásával lehetővé tette egy monumentálisabb tervnek előkészítését.
