Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)
1901-08-25 / 16. szám
RÁKOS VIDÉKE 1901. — 16. sz. 4 viszont a csatornák mesterséges tisztításával fölmerülő költségek megtakaríthatók lesznek. Minthogy a közcsatornák föntartása és tisztántartása a kerületi elöljáróságok hatáskörébe tartozik, a tanács utasította a X. kér. elöljáróságot, hogy a mérnöki hivatal közbejöttével megállapítandó öblitési üzemtervezet betartásával és a köztisztasági teendők ellátására alkalmazott személyzet fölhasználásával gondoskodjék az említett csatornahálózatnak rendszeres tisztántartásáról. Miután azonban a kőbányai szennyes vizeket az Illatos-árok mentén levő városi haszonbéres földek bérlői öntözés céljára használják föl és ezért nagy évi bért fizetnek, a tanács elrendelte, hogy a csatornákat csak korlátozva, az alkalmas időpontok célszerű megválasztásával öblítsék. Mivel továbbá a fővárosnak nagyon fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy az öblítés a főváros csatorna- hálózatának többi részére is kiterjesztessék, a tanács utasította a mérnöki hivatalt, miszerint a kőbányai csatornahálózatnak ezen uj tisztítási módját gyakorlati szempontból tegye tanulmány tárgyává és annak eredményéhez képest a csatornaöblitési rendszernek a főváros többi részeire való kiterjesztése és legcélravezetőbb módon leendő foganatosítása tekintetében tegyen a helyi viszonyok figyelembevételével javaslatot. A raj szedés legkönnyebb és legtermészetesebb módja. Sokaktól hallottam itt a vidéken, hogy «tartanék biz’ én méhet, mert van alkalmas helyem reá és szeretem is, de szúrásától nagyon félek, mert rettentő módon dagadok tőle és rajszedéskor a csípéseknek egész raja eshetnék meg az emberen, a mibe talán bele is halhatnak. Különösen ha a raj valami magas fára száll föl.» Hát erre nékem rendesen az a megjegyzésem, hogy a méhszurás leggyakrabban az olyan méhészen esik meg, a ki fél a méh dongásától is. A komolyan méhészkedő «tűröm olaj»-jal csillapítja a szurásokozta fájdalmat s utóbb egészen megszokja. Hogy pedig rajzáskor csipkedő kedvükben legyenek a méhek, arra a méhész maga szolgáltathat valami alkalmat, ha t. i. idegesen kapkodva, vagy megizzadt testtel nyúl a rajhoz, vagy pedig a rajtorlódásának idején a kaptárt döngeti meg. Rajszedéskor a csípést ki lehet kerülni, sőt ritkán is esik meg, ha kiszálláskor olyan illatot terjesztünk a raj körül, a mi a méheknek legkedvesebb, miáltal el lehet vezetni az egész rajt, a hova épen tetszik. Ilyen kellemes szaga van a méhfünek (melissa oücinalis), melyből minden méhésznek egy-két ágygyal veteményezni okvetlen szükséges. Rajzáskor a következőleg járunk el: Mielőtt 4 raj kirepülne, előkészítjük az üres kaptárt, hogy beszedéskor kezünk ügyében legyen és belsejét méh- tüvel jól bedörzsölve, oda helyezzük, hol a rajzási napon a rajt hagyni akarjuk. Mikor már tódul a raj, akkor a méh- 1 üből egy jó marékravalót szedünk s két kezünkkel jól összedörzsöljük, hogy illata jobban érvényesüljön, azután csomóba szorítva a raj alá állunk, oda, a hol az legsűrűbb s a méhfücsomót a raj széle felé földobjuk, mert a legsűrűbb pontján ott szokott repülni az anya, melyet le találnánk verni. A földobott méhfü illata után a méhecskék a csomó után kezdenek húzódni s követi őket az anya is. Ekkor a leesett csomót a kezünkbe vesszük és a raj felé tartjuk. A ki nagyon fél, az villás botra függesztheti, a méhek a csomó felé húzódnak és tömegesen szállják meg, és a méhész a csomóval oda terelheti a rajt, a hová épen akarja; de legjobb lassú lépésben a már előkészített kaptár felé tartani és a csomót méhestől a kaptár nyitott része fölé helyezni; a raj azután magától húzódik be a kaptárba. Estefelé a rendes helyére helyezzük. Ezen módon ki van kerülve a rettegett szúrás és ez felel meg leginkább a méh természetének. E módot itt Rákosvidéken még nem láttam alkalmazni, azért irtani le, de főleg azért, hogy méhészeink vagy méhészkedni óhajtók idejekorán gondoskodhassanak méhfü tenyésztéséről. —szkym. Árverés. A gödöllői kir. jbiróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Bredár Mihályné szül. Béres Verona, úgy az elrendelt csatlakozás folytán a gödöllői takarékpénztár és Keiner Sándor végrehajtatóknak —- Szolga Jánosné szül. Boda Lidia végrehajtást szenvedő ellen 34 kor., illetve 150 frt, 60 frt és 185 kor. 90 fill, tőkekövetelések és járulékaik iránti végrehajtási ügyében a gödöllői kir. járásbíróság területén levő Pécel községben fekvő s a péceli 114. sz. tkvi betétben Szolga Jánosné szül. Boda Lidia nevén álló A. I. 1—2. sorsz. 827., 828. hrsz. 70. ö. i. sz. ház és kertre az árverést 821 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fönnebb megjelölt ingatlan az 1901. évi szeptember hó 6-ik napjának délelőtti 10 órakor Pécel községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becs- árának 10 százalékát vagyis 82 korona 10 fillér készpénzben, vagy az 1881: 60. t.-c. 42. §-ában fölvett árfolyammal számított és az 1881. nov. 1-én 3333. sz. a. kelt m. kir. lg. min. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, .avagy az 1881. évi 60. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Gödöllőn, a kir. jbiróság, mint tkvi hatóság, 1901. junius hó 23-án. (P. H.) Stróbl s. k. kir. aljbiró. Kérelem, T. előfizetőinket kérjük, hogy a hátralékos előfizetési dijat hozzánk mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a lap küldésében fennakadás ne álljon be. A kiadóhivatal. hírek. Személyi hírek. Fazekas Ágost vármegyei főjegyző több hétig tartó szabadságáról visszatért és ismét elfoglalta hivatalát. — Kapczy Vilmos főszolgabíró súlyos betegen érkezett vissza Párádról, hova üdülés végett ment. Betegségét kezelő orvosa hosszabb befolyásúnak jelzi. — Orbay Dénes gödöllői helyettes szolgabiró szeptember 8-ától számitott három heti szabadságra megy. Távolléte alatt Szánthó Pál szolgabiró fogja helyettesíteni. Hímen. Kiss Ferenc, a Mauthner Ödön cég főhivatalnoka, a rákos-szent-mihályi társadalom közszeretetnek örvendő, rokonszenves tagja e hó 15-ikén jegyezte el Loydl
