Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1901-08-18 / 15. szám

Közigazgatási bizottsági ülés, Pest-Pilis-Solt-Kiskunvármegye közigazgatási bizottsága e hó 8-án délelőtt tartotta meg rendes havi ülését, melyen már a nyári szabadságáról visszatért főispán elnökölt. Jelen voltak: Beniczky Lajos alispán, Keglevich Gábor gróf, Teleki József gróf, dr. Freysinger Lajos, dr. Förster Aurél és dr. Holló Lajos bizottsági tagok; továbbá dr. Kampis János anyakönyvi felügyelő, Dalmady Győző árvaszéki elnök, Cottelly Ernő pénzügyi tanácsos, Acsády Jenő m. kir. állam- épitészeti hivatal fönökbelyettes, Tóth József kir. tanfel­ügyelő, dr. Halász Lajos kir. ügyész, Dubravitzky László tb. főjegyző, Madarassy Pál árvaszéki ülnök, Tőkés Gyula árva széki ülnök és a referens jegyzők. Dubravitzky László tb. főjegyző a vármegyei 1901. évi első félévi közigazgatásáról szóló s a miniszterelnökhöz íöl- terjesztendő részletes jelentést olvassa föl. A közigazgatás minden ágát felölelő jelentésből közöljük a következő fon­tosabb részeket: A közigazgatás rendes mederben folyt, csak egyetlen égető kérdés lebeg a tör­vényhatóság előtt meg- óldatlanu Is ez az állam- rendőrségnek a várme­gye területén legalább a fővárosközvetlen közelé­ben levő községekben való továbbfejlesztése. A fővár őslakosságának az itteni erős rendőri- szervezet folytán a sa­lakja a közeli községek­ben huzza meg magát s onnan fenyegeti a fővá­ros közbiztonságát, a mit könnyen megtehet, mert a községek rend­őri szervezete a fővá­roséval szemben majd­nem semmisnek tekint­hető. A közrendészet egyes ágazataiban ne­vezetesebb mozzana­tok nem merültek fel, csupán a nyári idő­szakban a közbizton­ságot állandóan veszé­lyeztető oláh cigányok rendkívül gyakori és nagy tömeg­ben való vándorlása ellen emel éles panaszt a jelentés. A szi­gorú ellenőrzés és az eltoloncolás bár minden esetben megtörténik, még sem lehet megakadályozni a folytonos lo­pást, a miből kizárólag élnek, sem pedig lovaiknak a tilos legelőkön és vetésekben való legeltetését. E közveszélyes jelenség megszüntetését a jelentés törvényhozási szigorú intézkedéssel ajánlja. Kivándorlások a megye területéről nem fordultak elő. Fertőző betegségek a megye területén az év elejétől szór­ványosan fordultak elő, tömegesen mutatkozott azonban a kanyaró, hökhurut és fültőmirigylob. A kanyaró különösen Szentendre, Dunaiharaszti, Dunapataj, Tornáz, Taksony, Frzsébetfalva és Dob községekben, hökhurut Dusnokon, fültőmirigylob pedig Tahitótfalu községben szedte áldozatait. A szükséges óvóintézkedések foganatosíttattak. A roncsoló toroklob nagyobb mérvben egy községben sem mutatkozott. E betegség kezelésénél általában a gyógy- szerum van alkalmazásban és pedig jó eredménynyel. A himlőoltások rendszeresen foganatosíttatnak és rész­ben befejeztettek, részben pedig folynak. A vármegye területén a lefolyt félévben a következő uj gyárak létesültek: Újpesten asztalos-gyár és olaj-gyár. Szentlőrincen szövőszék és textil-gyár és egy szeszfinomitó- gyár és Aszódon aerogén-gázgyárnak egy telepe. — A tégla­gyárak az építkezések hiánya miatt legnagyobb részt szüne­telnek. Ipari munkások között a megye területén sztrájk nem fordult elő, valamint nagyobb számban munkanélküli ipari munkások nincsenek. Külföldi munkások nagyobbmérvü beözönlése nem tapasztaltatott. A gazdasági termények termési eredménye vidékenként változó a tavaszi tartós szárazság miatt, azonban általában gyengének mondható. Legrosszabb termést a takarmány­felék adtak, úgy széna, mint vetett takarmányban, mi miatt a gazdák jószágaik kiteleltetése végett aggodalommal gondol­nak a téli időszakra. Gyümölcsben jó közepes, szőlőiben pedig általában jó termés várható. Jégverés előbb szórványosan, az utóbbi időben azonban gyakrabban fordult elő. A mezőgazdasági termények értékesítése kedvezőnek nem mondható. A búzaárak nagyon alacsonyak, a sertés ára is igen nyomott. A mezőgazgasági munkásviszonyok kielégítők. Munkás­hiány általában nem tapasztaltatott. Az állategészség­ügy kielégítő volt. Ra­gadós állati beteg­ségek nagyobbrészt szórványosan fordul­tak elő, de a sertés- vész a félév végén né­hány helyen járvá­nyos jelleget öltött. A szigorúan alkalma­zott óvintézkedések­nek azonban kedvező eredménye lett. Az állategészség­ügyi rendőri intézmé­nyek működése az állat­orvosi szolgálat álla­mosítása óta nagy ja­vulást mutat. A tanügyet illető­leg a jelentés megem­líti, hogy a lefolyt fél­évben Pomázon, Cso- bánkán, Békásmegye­ren az állami iskolák létesítése iránt intéz­kedések tétettek. — Végül a jelentés megemlékezik a bör­tönvizsgálatokról és az állitáskötelesek kinyomozásáról. Előb­binél hiányok nem tapasztaltattak, az állitáskötelesek ki­nyomozása pedig jó eredménynyel járt. A terjedelmes jelentést a közigazgatási bizottság egy­hangúlag helyesléssel vette tudomásul és annak a minisz­terelnökhöz való felterjesztését határozta el. Agorasztó Tivadar aljegyző előadása alapján tudomásul vétettek a kir. ügyésznek és a csendőrkerületi parancsnok­ságnak havi jelentései; továbbá Nagykőrös község képvi­selőtestületének egy építkezési ügyben hozott határozata föloldatott és az iratok a város tanácsának mint elsőfokú illetékes hatóságnak kiadattak; Marschalkó Béla aljegyző előadása alapján néhány erdei kihágási ügy, valamint arató munkásügy nyert elintézést. Mesko tb. aljegyző referálása alapján több ebadókivetés elleni fellebezés elutasittatott, egy utadótörlés iránti kérelem pedig teljesittetett. Tóth József kir. tanfelügyelő bejelentette, hogy julius hónapban 27 községi és felekezeti iskola állami segélyben ré­szesült. Előterjeszti, hogy Csömörközség álhatatosan megtagadta a kisdedóvó építtetését, miért is a közigaztatási bizottság el­rendelte, hogy Csömör község záros határidő alatt épittesen kisdedóvodát s ennek ellenőrzéséül a tanfelügyelőt bízta meg. Több árvaszéki és adóügyi jelentés meghallgatása után az ülés déli 12 óra után véget ért.­Ifj. Klimk István. Stobbe Kálmán. Klimkó László. Hauser János. Nagy Ferenc. Hauser RudoIfT Chorus Ernő. Némethy Ödön. Schiller Frigyes. Horhy Mihály. Chorus Károly. Football-csapat Rákos-Szent-Mihályon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom