Rákos Vidéke, 1901 (1. évfolyam, 1-34. szám)

1901-08-04 / 13. szám

2

RÁKOS VIDÉKE 1901. — 13. sz.

Vágatási és vágóhíd használati szabályrendelet.

Említettük lapunk múlt számában, hogy Csömör község képviselő-testülete a vágatási és vágóhíd használati dijakról szabályrendeletet alkotott.

Nem kívánunk ez alkalommal a szabályrendelet egyes intézkedéseinek bírálatába bele bocsátkozni.

Jól tudjuk, hogy azok között a specialis viszonyok között, a melyek Csömörön, de főleg Rákos-Szent-Mihály on okvetlenül figyelembe veendők, nem lehet mindjárt az első csapásra oly szabályrendeletet alkotni, mely minden igényt minden irányban kielégít, és épen ezért föntarlva azon jogunkat, hogy a szabályrendelettel más alkalommal tüzetesebben foglalkozzunk — üdvözöljük a község elöljáróságát e kétségtelenül nagyfontosságu szabályrendelet megalkotásáért.

Szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak, mikor a szabályrendeletet egész terjedelmében ösmertetjük.

*

Csömör község által a vágatási és vágóhíd használati dijakról alkotott szabályrendelet.

1. §. Csömör község úgy önmagának, mint Puszta- szentmihálynak egy-egy közvágóhidat épit fel, hol az illető mészáros vagy hentes, esetleg magáníél minden a köz- fogyasztásra szánt állatot, t. i. szarvasmarhát, borjut, juhot, bárányt, kecskét, gödölyét, sertést és malacot levágni, illetve leszúrni és ott feldolgozni köteles. Szarvasmarha és borjú akkor is a közvágóhídon vágandó, ha magánfogyasztásra van szánva.

2. §. A mészárosok, hentesek, korcsmárosok, illetve mindazok, kik közfogyasztás céljából állatokat vágni óhajtanak, tartoznak ezen szándékukat a vágatás előtt 6 órával a községi elöljáróságnak a járlat elömutatása és a vágatási biztosnak a járlat átadása mellett bejelenteni.

3. §. A közvágóhíd használatáért a következő dijak szedetnek:

1. Szarvasmarháért darabonként ...

2 kor.

—

fill.

2. Borjúért darabonként ..........---- (C

40

C

(

3. Juh és kecskéért darabonként ...---- (C

40

«

4

. Sertésért darabonként ... ...

1 «

—

«

5. Malacért darabonként... ... ...---- (C

60

(

(

Ezen összegben a vágóbiztos fizetése is bennfoglaltatik s ezen vágatási díj a fogyasztási adóval egyidejűleg azonnal befizetendő a község házi pénztárába. Havi részletekben való fizetés csak kivételesen az 1. fokú hatóság által engedhető meg a félnek indokolt kérelmére.

4. §. Magánosok által a közvágóhídon levágandó állatok ulán a 3. §-ban megállapított dijak fizetendők.

5. §. A vágóbiztosok részére úgy Csömörön, mint Puszta- szentmihályon fizetésül évi 120—120 korona áll api l tátik meg, mely fedezetét a vágatási dijakból nyeri és mely évnegyedenként utólagos részletekben fizettetik ki.

6. §. A mennyiben Csömör községben állandóan állatorvos laknék, első sorban ez, a mennyiben pedig állandóan kör- vagy magánorvos lakhelyét képézné, úgy az illető orvos lehet vágatasi biztos, csak ezután jöhet figyelembe más az 1888. évi VII. t. cikk 40.000. sz. végrehajtási utasításának 45. §. elősorolt követelményeknek megfelelő egyén, ki azonban, mihelyt emberorvos vagy állatorvos telepszik le a községben, állásáról azonnal lemondani tartozik.

7. ij. A vágóbiztos kötelességei az 1888. évi VII. t.-cikk 40.000. sz. végrehajtási utasításának 46 - 51. és az 1891. évi 35.819. sz. vármegyei husvágási szabályrendelet szakaszaiban vannak előírva, mely teendőket személyi és vagyoni felelősség terhe mellett végezni kötelesek

, 8. §• A vágatási biztos működését ellenőrzi a községi elöljáróság, továbbá a kör-, a járási és a törvhat. m. kir. állatorvos, valamint az I. fokú hatosán

C *

9. §. A közvágóhídon vágatást eszközölni csak a nappali órákban lehet, kivételt csak a sürgős kényszervágási esetekben és a mózesvallásuak szombatja képeznek.

A vágatás a következő időben végzendő :

Április hó 24-től szeptember hó 29-ig reggel 5 órától délelőtt 9 óráig és délután 4 órától este 6 óráig. Szeptember hó 29-től április hó 24 ig délelőtt 10 órától délután 3 óráig. Ettől kivételes vágatási idő esetén, t. i. szombaton, tekintetbe véve a mózesvallásuak szertartásait, a nyári időszak alatt délután 4 órától este 8 óráig, téli időszakban pedig délután 4 órától este 6 óráig, midőn ők oly világításról tartoznak gondoskodni, melynél a szakértő kötelességének teljesítését végezheti. Megjegyeztetvén hogy a vágatás a községben lakó összes mészárosok és hentesek által, sorrendben történik, melynek órája közös megállapodás folytán határoztatik meg és megszakítás nélkül egy huzamban végzendő. Ez idő alatt a vágatási biztos a vágóhídon lévő és számára készített külön hivatalos helyiségben tartózkodni köteles, mert arra, hogy egész idejét a szabadban, vagy a vágókamrában töltse, kötelezni nem lehet.

10. §. Minden vágatás után a vágatást teljesítő tartozik a vágóhidat a vértől és hulladéktól teljesen kitisztittatni, a padozatot, a medencét, falakat és csatornát azonnal lemosni és azokat mésztejjel fertőtleníteni, a vágóeszközöket (szerszámokat) azonnal megtisztítani és ha részükre külön hely van kijelölve a közvágóhídon, azokat azonnal elzárni.

Ha külön béltisztitó működik a közvágóhídon, akkor ennek asztalán a legnagyobb tisztaság uralkodjék és munkájának befejezése után eszközeit letisztítani tartozik. Általában a közvágóhídon nemcsak a helyiségek legyenek tiszták, hanem a személye k is (mészáros- és henteslegények).

A község elöljárósága a mulasztók költségére a tisztogatást foganatosíttatja és ellenök a följelentést kihágás miatt teljesiti, általában pedig a vágóbiztos felelős a vágóhíd tisztántartásáért.

11. §. Az esetben, ha a községi elöljáróság szükségét látná, a vágóhíd őrzése és tisztántartására a vágóbiztos mellé szolgát is alkalmazhat.

12. §. A mészárosok kötelesek az általuk levágott állatok bőrét a vágóhíd padlásán kiszárítani, a bőröket sem nyersen, sem száraz állapotban a község belterületére beszállítani meg nem engedtetik.

13. §. A vágóhíd kulcsa a vágóbiztos őrizete alatt van s azt az ellenőrzésre hivatott közegeken kívül senkinek másnak kiadni nem szabad.

14. §. A ki húst óhajt a község területéről fogyasztás céljából más községbe szállítani, ezen szándékát a vágatási biztosnak bejelenteni tartozik, ki a hús egészséges voltáról meggyőződik és a törvényhatóság által 35.819/891 sz. alatt kiadott husvágási szabályrendelet 6. §-ában előirt szemlejegyet állít ki, melyen a hús darabszáma és annak összsúlya feltüntetendő (első vagy hátulsó negyed); azonfelül a szemlejegy a vágóbiztos aláírása és pecsétjén kívül a község pecsétjével is ellátva legyen. A hús pedig a község nevét viselő plombbal láttandó el. Az ily kivitelről jegyzék vezetendő.

15. §. Hús behozatala csak oly helyről engedtetik meg közfogyasztás céljából, hol a vágóbiztosi teendőket ember vagy állatorvos teljesiti és a hús el van látva a kivitelre szánt húsra előirt követelményekkel.

16. §. A község területére behozott hús a vágóbiztosnak a szemlejegygyel rögtön bemutatandó, ki is ez utóbbi adatairól, illetve a hús azonosságáról, egészséges voltáról és a kitüntetett súly helyességéről meggyőződni tartozik. A vágóbiztos a szemlegyet átveszi és azt a behozott hus- szállitmányokról vezetett jegyzőkönyvébe bevezetni tartozik.

17. §. A vágóbiztosnak a 15. és 16. §-ban fölsoroltak teljesítéséért a következő dijak fizetendők a szállítók által:

a) szemlejegy kiállításért ... .

......... — 1 kor. — fill.

b) minden db húsra alkalmazott ploinbért — « 20 «

c) idegen helyről behozott husvizsgálatért — « 60 «

18. §. A község mészárosai és hentesei által a községből máshová szállított, akár más helyről behozott husmennyi- ség, súlyára való tekintet nélkül ezen szabályrendelet intéz-