Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-10-31 / 17-18. szám
4 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1906 demoralizálja az embereket s kiöli belőlük a munkakedvet. Amint a helyzetet látjuk, gyors kibontakozás nem remélhető. Amit a munkásvezérek főztek, azt a keserű italt a munkásoknak most fenékig kell kiüriteniök. El fognak következni a szenvedések és nyomorúság hetei, sőt hónapjai. Bevándorol a zálogházakba minden ingóság az épitőmunkások lakásaiból és szomorú karácsonyra fog virradni sok ezer család. A nyomor rossz tanácsadó. A főváros törvényhatóságának elengedhetetlen kötelessége számot vetni azzal, amit fentebb elmondottunk és nemcsak humánus érzésből, de a közrend biztosítása végett is preventív intézkedéseket tenni. Küldessék ki egy bizottság, amelynek feladata legyen tájékozást szerezni: 1. Van-e remény a sztrájk megszűnésére? 2. Meddig bírja a sztrájk-pénztár a segélyezést? E két kérdés megállapításától függ a teendő. Mert nem szabad akként megérnünk a telet, hogy előkészület nélkül kerüljünk szembe tízezer éhező és elkeseredett emberrel. A felsült tisztviselők. Általánosan tudott dolog, hogy 2000 korona évi fizetéssel hivatalnoknak családdal megélni nem lehet, hacsak ezt a jövedelmét adósságcsinálással nem szaporítja, a mi természetes, munkakedvetlenséggel és kötelességcsorbulással jár. Nagy igazságtalanságot és méltánytalanságot követ el a főváros tisztviselőin, midőn a megígért és kilátásba helyezett drágasági pótlékot megvonja tőlük. Hogy a főváros pénzügyi polttikája állandó deroute ban van, abban a tisztviselői kar a legkevésbé hibás, s e miatt ettől a szorgalmas tisztviselői kartól a megélhetés lehetőségét megvonni nem szabad és nem lehet. Helytelenül cselekszik a tisztviselői kar, ha a drágasági pótlékra vonatkozó jogos igényeit nem forszírozza s a tisztviselői kar ne hagyja magát lusta kifogásokkal jogos igényeitől elüttetni. Más alapra tartozik a drágasági pótlék, más alapra a fizetésrendezés. Ha a főváros számtalan indokolatlan célra tud nagy pénzeket adományozni, úgy elsősorban eminens kötelessége tisztviselői karának, állásuknak megfelelő megélhetéséről is gondoskodni. Ha a tanács 1906-ra visszamenőleg nem is adja meg a drágasági pótlékot, de addig, mig a fizetésrendezés véglegesen elintéződik, adja meg a tisztviselőknek az 1907-ik évtől kezdődőleg. Alagi lóversenyek. Mielőtt hosszú pihenőre térnének a lovak, még egyszer megnyílnak az alagi pálya kapui. Mint minden évben, úgy az idén is az „Ur- lovasok Szövetkezete“ által rendezett novemberi meeting zárja be a versenyévet, mely méltán számíthat nagy érdeklődésre. A három napos meeting szombaton kezdődik. A leadott nevezésekből következtetve, nagy mezőnyökre van kilátás, s a mi még inkább emeli a meeting sikerét: kitűnő anyaggal van képviselve majdnem minden istálló Mindezeket összegezve, kitűnő sportra számíthat a turflátogató közönség s azt hisszük, hogy az amúgy is rosszul sikerült versenyévért a novemberi meetinggel, mintegy kárpótlást nyernek az alagi pálya turflátogatói. Fővárosi hírek. A fővárostól elvont jövedelmi forrás. A mér- tékhitelesitésrendezetlen volta miatt a gyárosok magán- hitelesitőknél hitelesítették cikkeiket s e miatt a főváros mértékhitelesités intézményére ráfizetett. A fővárosi tanács már több, mint egy évtized óta évről-évre küldözgette feliratait a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy rendezze végre országosan a mértékhitelesitést, de hiába. Most a kormány anélkül, hogy a fővárost meghallgatta volna, elkészítette a mértékhitelesitésre vonatkozó törvényjavaslatát és azt a törvényhozásnak be is nyújtotta. Miután a törvényjavaslat a főváros anyagi érdekeit teliesen figyelmen kívül hagyja, a tanács sürgős feliratot intézett Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszterhez, arra kérve a minisztert, hogy a törvény tárgyalása alkalmávál támogassa a fővárost, amennyiben mondassák ki a törvényben, hogy a főváros területére a fővárosi mértékhitelesítő-hivatal jelöltessék ki hitelesítő-hivatalnak. A lakásdrágaság és a munkások. A budapesti munkás-szervezetek beadványt intéztek a székes- főváros hatóságához a lakásdrágaság ügyében. A kérvényezők azt kívánják, hogy a törvényhatóság avatkozzék bele a lakás-uzsorába és dolgozzon ki szabályrendeletet a lakások árának térfogat és fekvés szerint való megállapításáról, hogy vegyék foganatba a kültelkek rendezését (csatornázás, világítás, utak építése stb.) hogy ott egészséges és olcsó lakóházak legyenek építhetők. Kívánják, hogy a község, vagy a részéről támogatott építkező szövetkezetek olyan lakóházakat építsenek, amelyekben a lakásbér csak is a költségeket és törlesztést fedezze. Kívánják végül, hogy szervezzenek községi lakásközvetitést és felügyeletet. De ezeken kivül azt is követelik a beadványukban, hogy a községi kormányzatban is haladéktalanul valósítsák meg a titkos szavazással összekötött egyenlő, általános és közvetlen választói jogot és a közszük- ségletetet szolgáló üzemek (világítás, köztisztaság stb.) házilagos kezelését, valamint az élelmiszerekre kivetett fogyasztási adók eltörlését s városi pékmühelyek és mészárszékek haladéktalanul való felállítását. A tanács foglalkozott a kívánságokkal és a lakásviszonyok javításával kapcsolatos kérdésekre nézve sürgős javaslattételre fel is hivta az illetékes ügyosztályokat.
