Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-09-20 / 15-16. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1906 mértékben foglalkoznék marháknak a külföldre való közvetítésével. Soha sem történt, hogy a vásárpénztár megakadályozta volna jobb minőségű állatoknak a budapesti vásárra való felhajtását, sőt azon volt mindig, épen a főváros érdekében, hogy elsőrendű minőségű marhából minél nagyobb kináíat legyen a vásáron. Hogy mi a husdrágaság igazi oka ? Kizárólag a marhaállomány hiánya, s amig a marhatenyésztés nem lesz képes a fokozódó keresletet fedezni, a bajon — sajnos, — segiteni alig lehet. Ne gondoljuk, hogy a magyarországi marhaárakat a Budapesten évenként elfogyasztott 120.000 darab irányítja, mert ez elenyésző csekésység az Ausztriába és Németországba exportált évi 350- 400 ezer darab első minőségű marhával szemben. A vásárpénztár önmaga ellen működnék és elvesztené a bizalmat, ha a vásárt megelőző napokon alkuszainak megjelölné az állatokért elérendő árakat; de az irányítás kizárt dolog, mert a felhajtott marhák 70 százaléka magánbizományos utján kerül eladásra. Ép igy abszurdum, hogy a vásárpénztár alkalmazottai vagy alkuszi rá- igérés által az ügyleteket meghiúsítják s az árakat fölverik. Igaztalan az a vád is, mintha budapesti feleknek olykor helytelenül számítja föl a költségét, vagy az, hogy az intézet sertésbizományi üzletet folytat. Végül a tnndenciózusnak fölismert jelentéssel szemben a kereskedői tisztesség nevében kérik egyrészt, hogy a közgyűlés csak a tények és bizonyítékok, ne pedig a fölhalmozott, alaptalan gyanúsítások alapján ítéljen. Visszapörölt 23.000 korona. Elvi jelentőségű pörös ügyben döntött most a kir. Curia a főváros javára. A Tompa-utcai 11. számú háznak a tulajdonosa : Kulka Jakab kártérítést követelt a fővárostól abból az okból, hogy a Tompa-utcát az 1899. óv őszén feltöltötték. A kocsi- és gyalogút fölemelése folytán ugyanis a háznak földszintje pincévé, első emelete pedig földszintté vált. A kárát 23 000 koronára számította és ilyen összegre be is pörölte a fővárost. A bíróságok nem kevesebbszer, mint nyolcszor ítélkeztek ebben az ügyben. Egyszer már el is marasztalták a fővárost, úgy hogy ez kénytelen volt a 23.000 karonát a bíróságnál letétbe helyezni. Hat évi pörösködés után Végre megsemmisítette a Curia az előző ítéleteket és végképp fölmentette a fővárost minden kártérítés alól. Az Ítéletét azzal okolja meg a legfelsőbb bíróság, hogy a fővárosi közmunkák tanácsa az utcák végleges szintjét törvényes rendelkezés alapján tudniillik az 1872. évi X. törvénycikk rendelkezése folytán határozta meg. A főváros tehát csak a törvényes kötelességének felelt meg és törvényes utasításra cselekedett, a midőn az utcát feltöl- tötte és igy kártérítés adására nem kötelezhető. Uj villamos vasúti vonalak. A városi villamos vasúti társaság a moster-utcai és népligeti vonalát össze akarja kötni a szent lőrinci vicinálissal. Kápolnatéri vonalát az Apaffy-utcán, Gyömrői-uton és Óhegyi- uton és Kispest községen át Erzsébetfalváig, a duna- parti vonalát pedig a Viktória-malomtól Újpestig akarja meghosszabbítani. A közúti vasúttársaság óbudai vonalából a Zsigmond-utcából kiágazva a Bécsi-uton át akar szárnyvonalat építeni. Az uj vonalakra vonatkozó terveket legközelebb tárgyalja a közlekedő bizottság. — A rákosszentmihályi polgári kaszinóban Képessy Imre uj villamos vasút tervét pendítette meg, amely a városi villamos vasút Budapest— Népszinház-utcai vonalát a köztemető-útból kiágazó- lag vezetné Rákosfalvára s onnan a főfasoron át Rákosszentmihályig, az Almássy majorig és innen vissza a Szentkorona-utcán át a körvasúiig. E terv érdekében nagy küldöttség tisztelgett a minap Hűvös József udvari tanácsosnál, a városi villamos vasút vezérigazgatójánál, aki — mint a Rákos Vidéke jelenti — kijelentette, hogy örömmel támogatja az eszmét, azonban a végleges döntést az igazgatótanács határozatától teszi függővé. A küldöttség ezután Kohner igazgatónál is járt, aki szintén biztató választ adott. A legtöbb adót fizetők. Az igazoló-választ- mány legközelebb dönt a virilista-lista ellen beadott fölszölalások dolgában. A virilista névjegyzékbe csak azt vették föl, aki benne van a községi választók névjegyzékében. A közigazgatási bíróság ugyan kimondotta, hogy elegendő, ha valaki választói képességét igazolja, de nagyon kevesen törődnek a dologgal. így történt meg, hogy az igazán sok adót fizetők legnagyebb része hiányzik a listából s már 1002 korona adóval is bejutottak a virilisták közá. Az eddigi megállapítás szerint a listában az első Lánczy Leó 38.972 korona adóval, a második Weisz Berthold 34.999 korona adóval. Mind a kettőnek az adóját kétszeresen számították, mert mind a kettő kamarai tag. A legtöbb adót fizet a virilista lista szerint Ehrenfeld Ignác, a ki 31.361 korona adót fizet. A listában Fried Zsigmond az utolsó 1002 korona adóval. Közgazdaság. A kereskedelmi bank tőkeemelése. Nemcsak a pénzügyi világ, hanem a nagyközönség is megelégedéssel értesült arról, hogy a kitűnő hírnévnek örvendő és a pénzpiacon első helyet elfoglaló kereskedelmi bank 7 millió koronával fölemeli alaptőkéjét. A kereskedelmi bank nagy sikereit első sorban geniális és fáradhatatlan vezérigazgatójának, Lánczy Leónak köszönheti. Ezt mindenki tudja, de alkalom-
