Magyar Székesfőváros, 1906 (10. évfolyam, 1-18. szám)
1906-07-16 / 13-14. szám
1906 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 </ innen Wittinger Gyula dr. fogalmazót az elnöki és személyzeti ügyosztályba, innen Liber Endre fogalmazó gyakornokot a tanácsi VI. ügyosztályba, innen Szemenyei Kornél dr. fogalmazót az elnöki és személyzeti ügyosztályba, innen pedig Mosdóssy Andor fogalmazó gyakornokot a tanácsi X. ügyosztályba; végül Fent Nándor elnöki ügyosztályi irodasegédtisztet a IV. kér. elüljárósághoz, innen Gyürke Béla irodasegédtisztet a tanácsi segédhivatalba, innen pedig Gergely Aladár tanácsi segédhivatali dijnokot az elnöki és személyzeti ügyosztályba helyezte át. A totalizator megszüntetése. Köztudomású, hogy a lóversenyen működő totalizator és fogadó irodák megszüntetése végett dr. Szalay Mihály törvényhatósági bizottsági tag akciót kezdett* melyet azóta az egész sajtó magáévá tett. Ebből az akcióból kifolyólag dr Szalay a közgyűlésen interpellációt terjesztett elő, mire a közgyűlés a tanácsot a megfelelő intézkedések megtételére utasitotta. A tanács ennek folytán a kormányhoz felterjesztést intézett, melyre azonban válasz még nem érkezett. Atirt a tanács azon kivid a Magyar Lovaregylethez, kérdezvén, hogy nem volna-e hajlandó a saját hatáskörében legalább az úgynevezett 30 krajcáros helyen a totali- zatört beszüntetni? A Lovaregylet most azt felelte, hogy miután ez a kivánság a totalizatör-intézmény olyan elvi jelentőségű változását célozza, melyre az igazgatóság az alapszabályok szerint feljogosítva nine's, a tanács átiratát érdemleges elintézés végett a őszszel tartandó egyleti közgyűlés elé fogja tér jeszteni. Elfogadott alapítvány. Néhai Axmann Károly végrendeletileg intézkedett, hogy vagyonának 56.400 koronát tevő felerészét jótékony célokra fordítsák ; az időközi kamatok pedig az Erzsébet szegényházat illetik meg. Ezek az időközi kamatok 1904. év végéig 24.135 koronára szaporodtak fel. A végrendelet értelmében alapitó oklevelet'készítettek és a belügyminiszter most értesitette a fővárost, hogy azt jóváhagyta. Árvák praktikus nevelése. A tanács elrendelte, próbaképp, hogy a Mayer-fiuárvaházban a gyermekeknek azt a részét, akik arra hajlammal bírnak, úgy neveljék, hogy az árvaházból- mint kész mesteremberek kerüljenek ki. Washington szobra Budapesten. Az amerikai magyarok Budapesten szobrot akarnak állítani Washingtonnak. A szobrot a városligeti iparcsarnok előtt levő nagy téren akarták fölállítani, de a mérnöki hivatal javaslatára a tanács ma az iparcsarnok déli oldalán levő kisebb teret engedte át. Automobil-bérkocsi. Evek óta kérnek már koncessziót a fővátostól automobil-bérkocsik járatására. Több magánvállalkozó tett már ajánlatot, a bérkocsis- ipartestület pedig arra kérte a fővárost, ha megadja az engedehnet, első sorban a mostani bérkocsisoknak adja meg. A tanács ma tartott ülésén kimondotta, hogy először az automobil-közlekedést szabályozza s csak azután határoz a bérkocsik dolgában Az ügyosztály már megcsinálta a szabályrendeletet s a tanács most megküldötte a rendőrfőkapitánynak, hogy mondja el a véleményét. A főváros iparpártolása. Régi panasza iparosainknak, akik a székesfővárosnak valamely munkát szállítanak, hogy az összegek kiutalványozása rendkívül lassan történik. A szállítás után sok hónap, sőt néha egy év is eltelik, amig az illető iparos pénzét a székesfővárostól megkapja. Pedig az ily munkák tudvalévőleg árlejtés utján a legolcsóbb ajánlattevőnek adatnak ki, úgy, hogy a haszon gyakran nem nagyobb, mint a késedelmes kifizetésből eredő kamatveszteség. Még súlyosabban éri az iparost az a huzavona, melyet a fővárosi hatóságok az óvadékok s az óvadék gyanánt a munkabérből visszatartott százalékek kiutalványozása körül tanúsítanak. Ilyen késedelmes utalványozás miatt panaszkodik most is egy napilapban egy fővárosi iparos, aki a fővárostól pénzét még a munka teljesítése után egy fél évvel sem tudja megkapni. Valóban itt az ideje, hogy a fővárosi hatóságok fejei szakítsanak végre a bürokratikus lassúsággal, mert különben ide s tova valóságos csapás lesz a székesfővárossal szállítási viszonyba lépni. Megtagadott jóváhagyás. A Budapesti Zsidó Torna-Egyesület alapszabályait a belügyminiszter mm hagyta jóvá. A fővároshoz küldött leiratában azt mondta a miniszter, hogy az ifjaknak felekezetek szerint való tömörülése és az egységes nemzeti társadalomtói való elzárkózása nem kívánatos. Tüdőbetegek rendelő intézete. A Székesfőváros hatósága a tüdőbetegek számára rendelő-intézetet akar felállítani. A belügyminiszter hétfőn érkezett leiratában tudatja, hogy a felvetett eszmét örömmel üdvözli s kijelenti, hogy az első fővárosi rendelő intézetet teljesen a belügyi tárca terhére kívánja felállittatni, még pedig a VI. VII. vagy VIII. kerületek valamely erre alkalmas területén. Felkéri a miniszter a főváros hatóságát, hogy a hely kijelölése iránt tegye meg a szükséges lépéseket. A községi óvodák nyári szünete. A tanács a szegénysorsu kis gyermekekre vonatkozó igen üdvös intézkedést tett. Gondoskodott ugyanis arról, hogy a nyári hónapok alatt ne az összes községi óvodák zárassanak be, hanem minden kerületben annyi óvoda folytassa működését, ahányra a szülői gondozást nélkülöző gyermekek befogadására szükség van. Fizetni a szülőknek természetesen ezekben az óvodákban most sem kell semmit. Kéményseprői megbízás. A IX. kér. elöljáróság közhírré teszi, hogy a Budapest székesfőváros IX. kerületének negyedik kéményseprői munkakerülete, mely az Üllői-ut Kispest—Szent Lőrinc és Soroksár községek határai, a soroksári Dunaág, az összekötő vasút, Soroksári utca, Közvágóhíd-utca és a régi vámvonal által határolt területből áll, Kintzler Vilmos Károly kéményseprőmesternek kiadatott és megengedtetett, hogy működését 1906 julius hó 1. napján megkezdhesse. Fölhivatnak ennélfogva a fönt jelzett területen lévő ingatlanok, és üzlettelepek tulajdonosai, hogy a föntidézett naptól kezdve Kintzler Vilmos Károly kéményseprőmestert, ki lakását
