Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-19 / 3. szám
-,.<? 1904. január 19. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 A tözsdebiróság heti krónikája. A tözsdebiróság múlt héten több érdekes ügyet tárgyalt, melyek közül az alábbiakat adjuk a Fővárosi Tudósító nyomán: A tőzsde-illeték maximuma. jan. 9. A tőzsdetanács ez év január 1-ótől a bírósági tárgyalás után, de ítélethozatal előtt megszűnt perekben, ahol a felek egyezségre léptek, a járó tőzsde- illetéket akként állapította meg, hogy ezen a czi- men a Hirdetmények Tárának 1903. évi G6. számában közzétett fokozat szerinti tőzsdei illetékből 50°/() és a folytatások után járó fokozatos illeték fejében azonban legfeljebb 2000 korona fizetendő. A bizományos óvadéka. jan. 11. Nehány évvel ezelőtt 3 vagyonos hollandi ember megalapította Nagybecskereken a torontáli szőnyeggyár részvénytársaságot, amely később csődbe jutott és jelenleg Dungjmrszky Lázár bácskai nábob tulajdonát képezi. A torontáli szőnyeggyárnak Budapesten volt egy nagy raktára 1898- -1900. szeptemberig, amelyben Kemény Manó, aki jelenleg a beszterczebányai posztógyár igazgatója, árulta a szőnyegeket, melyet neki a gyár bizományba adott át. A bizományos havonta kapta az árut és köteles volt havonta az áruval el is számolni. Továbbá kötelességé volt téve, minden egyes vevőtől egy átvételi elismervényt venni, amelyben a vevő elismeri, hogy a megvett szőnyeget a kikötött összegért átvette. 1900. év elején feltűnt az igazgatóságnak, hogy Kemény az általa eladott szőnyegeket nagyon olcsón számolja el. A dolog ellenőrzésére megbíztak két embert, hogy Keménynél vásároljanak szőnyeget és az áráról állítsák ki az átvételi elismervényt. Ez meg is történt, de Kemény a hó végével e két tételről nem számolt el és amikor az igazgatóság felszólította az elszámolásra, hamis átvételi elismervényt küldött, mely sokkal kisebb összegről szólt, mint a mennyiért az a két bizalmi ember a szőnyegeket megvásárolta. Erre aztán Kemény Manót magánokirathamisitás és hűtlen kezelés miatt a gyár feljelentette a budapesti törvényszéknél. A budapesti királyi ügyészség azonban csupán hűtelen kezelést látott fennforogni és igy adta be a vádiratot Kemény ellen. A szőnyeggyár azonban visszavonta feljelentését azért, mert Kemény tévedésnek jelentette ki a két hamis átvételi elismervény elküldését és az árkülönbözetet megfizette, mire a törvényszék megszüntette az eljárást. Amikor a torontáli szőnyeggyár csődvagyonát Dungyerszky Lázár megvette a vagyonbukott gyár összes követelései, aktívái és passzívái Franz I. nagybecskereki takarékpénztári igazgató tulajdonába mentek át, illetve ő lett a törvényes jogutód. Kemény Manó ekkor pert indított Franz I. ellen a tözsdebiróság- nál 560 korona jutaléka a 2000 korona óvadékának kiadása iránt. Ezt az ügyet tárgyalta ma a tőzsde választott bírósága Ullmann Emil elnöklete alatt. Dr. Eibeschitz Miksa nagybecskereki ügyvéd, Franz 1. jogi képviselője kijelentette a tárgyaláson, hogy Keménynek jutalék nem jár, mert az már elszámoltatott, de a 2000 korona óvadék sem jár egészen vissza, mert már arra a saját könyvei szerint 1200 koronával tartozik. Kemény a jutalék követeléséről elállott, mig az óvadékát teljes összegében követeli és hivatkozik a könyveiben foglalt följegyzésekre. A bíróság elrendelte Kemény üzleti könyveinek szakértőkkel való megvizsgálását. Kifizetetlen tözsdekülönbözetek. jan. 12. Braun Gusztáv budapesti tözsdebizományos pert indított Gerlay K. Vilmos magánhivatalnok ellen 3000 korona tözsdediíferenczia megfizetése iránt. A mai tárgyaláson dr. Misner Ignácz alperes jogi képviselője avval védekezett, hogy fele nem lévén kereskedő a tözsdejátéküzletet nem értette, abban teljesen járatlan volt. Iparkodott bizonyítani, hogy Garlay abban az időben, amikorról a tözsdedifferen- czia keletkezett, egy gépgyárnak a hivatalnoka volt és nagyon is szerény körülmények között élt, mégis egy hó leforgása alatt majd 1 millió kor. tizletett kötött. A peres felek a bíróság döntése előtt kié- gyezkedtek. A kereset-felvételi dij fölemelése a tözsde- biróságnál. jan. 13 Ez év január elsejéig a tözsdebirósághoz beadott keresetek után a tanács a tőzsdei illetéken kívül még 6 koronát számított a kereset-felvételi dijak czimén tekintet nélkül a kereseti összegre. A tőzsde tanácsa múlt havi ülésében kimondta, hogy a kereset felvételi dijak január elsejétől kezdődőleg a kereseti összeg magasságának megfelelőleg fokon- kint emelkednek így : 400 koronáig 6, 800 koronáig 8, 2000 koronáig 10, 3000 koronáig 15. 4000 koronáig 20, 5000 koronáig 25, 6000 koronáig 30, 7000 koronáig 35, 8000 koronáig 40, 9000 koronáig 45, 10.000 koronáig 50, 20.000 koronáig 55, 30.000 koronáig 60, 40.000 65, 50.000 koronáig 70, 60.000 koronáig 75, 70.000 koronáig 80, 80.000 koronáig 85, 90.000 koronáig 90, 100.000 koronáig 95 és 100.000 koronán felüli összegnél 100 koronát tesz ki a kereset felvételi dija. A tanács ezen határozatát avval indokolta, hogy a tözsdebiróság fenntartása nagjr költségbe kerül és a tőzsdeilleték, melyet minden perben a bíróság kiszab, nem elegendő költségek fedezésére így a múlt évben a kimutatás szerint 50.000 koronát fizettek rá a bírósági administrativ hivatalra.
