Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-02-24 / 8. szám
8 1904. február 24. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS Mindezen faktorok befolyással voltak a tervezet elkészítésénél és határokat szabtak, melyeket nem volt szabad túllépni. Ezen faktorok ismerete azonban még csak fokozza azt a föltétien elismerést, melylyel Ybl mesternek ezen nehéz körülmények között is nagyszerűen megoldott feladatáért adózunk. Az épitkezés kezdeténél azonban nem a királyi palota kibővítése volt a főczél — ezt későbbre tartogatták, — hanem a munka kizárólagosan a tám- és terrasse-falazatok felállítására szorítkozott — mint ami a Vár-kerületbe vezető utcza kiépítéséhez feltétlenül szükségeltetett. Az 1890-ben Ybl Miklóssal kötött szerződés csakis ezekre a falakra vonatkozik, melyek 2,520.000 koronás költségelőirányzattal, 4 esztendőn belül voltak felépitendők. Az első évben a földmunka és a támfalak alap- betonirozásának egy része készült el. A következő esztendőben, 1891. január 22-én Ybl Miklós mesterünk és szeretett barátunk örökre eltávozott körünkből. Nag}7szerü müvét, amelynek élete javát, művészi tehetségét és egész tudását szentelte, alig hogy megkezdhette és még csak azt a reményt se vihette magával sirjába, hogy ez a palota valaha fölépül, mert a munka megkezdésekor, az akkor uralkodó viszonyok közt csak a támfalak épitése volt biztosítva. Munkakedvével azonban bizott a jövőben a fölmerülő nehézségek és bizonytalan kilátások nem bénították meg munkakedvét és szakadatlanul, utolsó leheletéig dolgozott két kedvencz müvén, a Szent István-bazilikán és a királyi várpalotán. Utóbbihoz Ybl csak a Krisztina-városi szárny tervét készítette el, amely már azért is szükséges volt, mert a keleti támfal ezen palotarész alapjául szolgált volna. (Folytatjuk.) Hírek a városházáról. Budapest egészségügye. A székesfőváros közegészségi szolgálatában álló szakférfiak egjike, dr. Feleki Sándor kerületi tisztiorvos nagy elismerésre méltó munkát végzett. Összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Budapest egészségügyére vonatkozó törvényeket, miniszteri s egyéb hatósági rendeleteket, melyek Buda és Pest egy fővárossá történt egyesítése óta az 1903. év végéig keletkeztek és elvi jelentőséggel bírnak. Hézagpótló mű ez, mely segédkönyvül fog szolgálni nemcsak a közegészség- ügy szolgálatában álló különféle közegeknek, hanem a nagyközönség köréből is számos érdekelteknek; igy P- °* gyógyintézetekr ek, orvosoknak, gyógyszerészeknek stb. Azonkívül a több évi kutatás és gyűjtés eredményét képező munka hű képét adja a közegészség érdekében a hatóságok részéről kifejtett fokozatos, serény működésnek, mely által Budapest közegészség tekintetében Európa első városai közé emelkedett. A munka anyagát szerző az 1876. évi XIV. t.-cz. egyes fejezetei szerint csoportosította és áz egyes rendeletek keresését nagyon megköny- nyiti a tartalomjegyzéken kívül bő tárgymutató, melyet azonfelül még az év- és rendeletszámokat mutató jegyzék egészít ki. A mi a szorgos és lelki- ismeretes utánjárás daczára esetleg mégis kimaradt volna, ezt a szerző pótfüzetekben fogja kiegészíteni, melyek minden óv január havában fognak megjelenni. Az 540 oldalra terjedő vaskos kötetet, melynek tartalmát és összeállitását dr. Schermann Adolf tiszti főorvos átnézte, a székesfőváros közönsége adta ki és a házinyomda végezte annak tetszetős kiállítását. Vásárcsarnok a közraktárakban. A központi vásárcsarnok kibővítésére irányuló tárgyalások során felmerült az az idea, nem-e volna lehetséges vásár- csarnoki czélokra felhasználni a közraktárak néhány helyiségét? A tanács elhatározta, hogy tárgyalásokba bocsátkozik a leszámítoló- és pénzváltó-bankkal. Felkéri mindenekelőtt, nyilatkozzék arra nézve, hozzájárul e a tervezéshez, s ha igen, mily feltételek mellett hajlandó vásárcsarnoki czélra helyiségeket bocsátani a főváros rendelkezésére. Szokvány vagy élősúly ? Régi panasz, hogy a kőbányai sertésvásáron még mindig üzánsz szerint történik az adás-vétel. A budapesti hentesek kérelmére a tanács egy Ízben már felirt a földművelési s kereskedelmi kormányhoz s arra kérte, hogy a helytelen állapotnak vessen véget s hozza be a kőbányai piaczon is az élősúly szerint való adásvételt. Miután azonban e felterjesztésére nem kapott választ, a tanács elhatározta, hogy újból felír a kereskedelmi miniszterhez s tudtára adja, hogyha a kormány nem tesz eleget e kérelemnek, úgy képtelen lesz a budapesti piaczon fentartani az élősúlyban való eladást. Uj sugárút. Kugler Mihály mérnök évekkel ezelőtt tervet terjesztett a főváros elé egy uj sngárut létesítése tárgyában. Úgy tervezte a sugárutat, hogy az a lánczhidtól a bazilikáig s onnét az operáig terjedjen. Annak idején Kugler terve nem vétetett figyelembe. Most, hogy a Ferencz József-téren lebontják a „Gresham“ palotát. — amely a sugárút létesítésének útjában állott — Kugler alkalomszerűnek látja tervének újból szőnyegre való hozatalát. Beadványt intézett a tanácshoz az uj sugárút létesítése érdekében s kéri, hogy terve tanulmányoztassék. Számítása szerint a szabályozás nem. kívánna nagy áldozatokat, mert a Zrinyi-utcza felhagyásával, helyesebben az uj szabályozásnál leendő felhasználásával a háztelkek értéke annyira emelkednék, hogy a költségek nagy része megtérülne. A tanács véleményezés czéljából kiadta Kugler Mihály terveit a mérnöki hivatalnak.
