Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-02-18 / 7. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1904. február 18. 6 A mult é\/i közigazgatás. Halmos János polgármester összeállittatta az 1903. év közigazgatási állapotára vonatkozó jelentést s beterjesztette a közigazgatási bizottsághoz. A jelentésből kiemeljük az alábbiakat: A polgármesternek alkalma volt a fővárosi törvény revízióját illetőleg illetékes helyen hangsúlyozni, hogy kisebb-nagyobb reformok s kérdések egész sora van e revizió kérdésétől függővé téve, sőt teljes joggal állíthatni, hogy a székesfőváros közigazgatása a változott méreteiben folyton növekvő és haladó korviszonyoknak és közszükségleteknek meg- felelőleg csak akkor fog fejlődhetni, ha az idézett törvény által megvont, de ma már szűk korlátoknak bizonyult keretek akkép módosíttatnak és tágittat- tatnak, hogy azokba a székesfővárosnak ne csak mai, hanem a jövőre nézve is remélhető s előrelátható fejlődése természetes módon beilleszkedhessék. A mig e törvényrevizió meg nem történik, a törvénynek megfelelőleg készült szervezési szabály- rendelet égető szükséggé vált átalakítása sem eszközölhető a közigazgatás érdekeinek megfelelő irányban és terjedelemben. A jelen körülmények között a székesfővárosnak arra kell szorítkoznia, hogy az érvényben levő törvény és szabályrendelet keretein belül gondoskodjék a közigazgatás egynémely terén felmerült bajok orvoslásáról. így a szemészeti szervezet javitása érdekében megszüntette a vámfélügy elöl intézményt s az egész vám- felügyelői szolgálatot néhány vámellenőrre ruházta. Az e részben hozott közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyás alatt van. A postai kézbesítések behozatala folytán apaszthatta a kézbesítők létszámát. Mindkét intézkedés lényegesen hozzájárult a személyzeti kiadások leszállításához, a nélkül, hogy a közigazgatásnak hátrányára vált volna. Ren- deztettek továbbá a pénztári személyzet illetményei is; az erről szóló közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyás alatt áll. Készen van az uj nyugdijszabályzat tervezete azon az elvi alapon, hogy a közigazgatási személyzet nyugdijának ügye különválasztatik a tanszemélyzet nyngdijügyétől, minthogy az állami tanszemélyzet nyugdijának rendezésére a nagym. vallásos közoktatásügyi magy. kir. minisztériumban tárgyalások folynak s e kérdés állami szabályozása természetszerűen lénjmges kihatással lesz a fővárosi tanszemélyzet nyugdíjügyére is. Kész javaslatok állanak rendelkezésre továbbá a mérnöki hivatal újjászervezésére s a bizottságok számának apasztására vonatkozólag; mind oly kérdések, a melyek ismét a fővárosi törvény és a szervezési szabályrendelet revíziójától függnek s azok keretében nyerhetnek gyökeresebb rendezést. A fenálló törvények közül az 1872 : XXXVI. t.-cz.-en kívül elsősorban szükségesnek mutatkozik az 1870 : X. t.-cz. revíziója olykép, hogy a székesfőváros autonom jogai minden irányban megóvas- sanak s anyagi ereje túlságosan igénybe ne vétessék. A székeafővárosnak az őt a főv. közmunkák tanácsával szemben megillető jogkörről a belügyminiszter még 1902. év tavaszán intézett indokolt felterjesztése máig válasz nélkül maradt. Ugyancsak szükségesnek látszik a házalási nyílt parancs módosítása, illetve a házalásnak törvény utján való szabályozása abból a czélból, hogy a hazai ipar a külföldi silány gyártmányoknak a kivételes házalási kedvezmények utján való beözön- lése és terjesztése ellen megóvassék. A közigazgatás egyes ágainak törvény vagy miniszteri rendelet által még nem szabályozott részeiben szükségesnek mutatkozó intézkedések tekintetében kívánatos az általános tápszertörvény megalkotása, illetve az 1895 : XLVI. t.-cz. rendelkezéseinek valamennyi mezőgazdasági termékből készült élelmiszerre kiterjesztése, mert ennek hiányában ez idő szerint úgy a közgazdaságra, közélelmezésre, mint a közegészségre suiyos bajok nehezednek, a melyek a hatóság rendészeti tevékenységét megbénítják, másrészt a nagyközönség anyagi és egészségi érdekeinek sérelmére vannak. Szükséges továbbá, hogy az egyesületi, ügy s a szegényügy országosan törvényileg rendeztessék s az illetőség megállapítása körül folytatott hosszadalmas és bonyolult eljárás egyszerüsittessék. Végül sok bajnak venné elejét az építési iparosok minősítésének országos szabályrendelettel való szabályozása is. A székesfőváros kerületeinek arányosabb, újabb beosztása és kikerekitése az okból szükséges, mert a mai beosztás nem mindenben felel meg azon körülményeknek, a melyek a közigazgatás akadálytalan és hatályos működése iránt jogosan támaszthatók. Az 1903. évben törvényhatósági alkalmazott ellen 83 esetben alkalmaztatott rendbírság. A rendbírság összege a múlt évben 1992 kor. volt, ebből befolyt 1346 kor., hátralék 646 korona. Törvényhatósági alkalmazott ellen fegyelmi eljárás 40 esetben indíttatott. Ebből elintéztetek 21, folyamatban van 45, összesen tehát 45. A székesfőváros ingatlan vágyónál/agában a múlt évben a következő nevezetesebb változások fordultak elő : Növekedés volt az 1903. évben: a) a községi alapnál 481,456 K 30 f, b) a kisajátítási alapnál 769,580 K 32 f., összesen 1.251,026 K 62 f. Ellenben apadás volt a kisajátítási alapnál 780 korona. E szerint az ingatlan vagyonállagában 1.250,246 K 62 f tiszta növekedés jelentkezett. A községi adópótlék összege a t múlt évben 6.677,158 K 57 f és százalék szerint az egyenes állami adó 25 százaléka volt.
