Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-03 / 1. szám
8 1904. január 3. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS A tözsdebiróság heti krónikája. Per egy meg nem kötött szerződés miatt. Fuchs Adolf, Cservény Ferencz és Klein Leo Abauj-szántói malomtulajdonosok ez év május havában felkeresték Szűcs Ödön budapesti gépkereskedőt, hogy egy gépkazán és egy malomberendezés szállítására vele szerződést kössenek. A szerződést még az nap szóbelileg meg is kötötték illetve az árra nézve megegyeztek, azonban azt Írásba foglalni nem lehetett, mivel a vevők még nem voltak tisztában azzal, hogy a rendelkezésükre álló két géptelep úgymint: szentesi és késmárki géptelep közül melyiket fogják választani. Az árra nézve meg is állapodtak még pedig a cserébe adandó gép beszámításával 23.440 koronában, ha a késmárki géptelepet választják; ha azonban a szentesit, úgy a vételár ráfizetés 19.440 koronát fog kitenni. A vevők a szóbeli szerződés minden pontját elfogadták és erről egy nyilatkozatot állítottak ki. A nyilatkozat záradékában benfoglaltatott az is, ha valamelyik fél az üzlettől visszalép, úgy kétezer korona kötbért tartozik fizetni. Mikor Szűcs, Fuchs Adolf és társainak a szóbeli szerződés Írásbeli kivonatát elküldötte, Fucbsék 10,000 koronával kevesebbet kínáltak a malomberendezésért, mint azt megbeszélték, Szűcs Ödön nem volt hajlandó az előzetes megállapodástól eltérni, a vevők pedig nem akarták a malomberendezést átvenni illetve a szerződést felbontották. Szűcs Ödön czég erre pert indított Fuchs Adolf és társai ellen a tőzs- debiróságnál 2000 korona kötbér 688 korona kártérítés iránt. A ma megtartott tárgyaláson alperesnek jogi képviselője dr. Simon Izidor illetékességi kifogást emelt a tözsdebiróság illetékessége ellen. Tagadta azt, hogy alperesek kereskedők lennének, mivel az egyik gépész, másik molnár a harmadik pedig kereskedő. Ezek összeállottak és egy malom üzlet vitelére, mely azonban egyik résztvevő tekintetében sem állapítja meg külön a kereskedői minőséget. Különben is azt a nyilatkozatot a három alperes közül csak kettő irta alá, de még az is fontos, hogy a nyilatkozat aláírásakor a malomtulajdonosok még nem voltak törvényszékileg bejegyezve. A tözsdebiróság az illetékességi kifogást érdemében nem tárgyalta le, hanem utasította alperest, hogy a jövő tárgyaláson a czégjegyzési okmányt mutassák be. KÖZGAZDASÁG. A tőzsdetanács elrendelte, hogy a Brassói Cellulose gyár r. t. újonnan kibocsátott részvényeire nézve, régi részvényeseinek elővételi joga e hónap 24-én lejárván, e részvények deczember hónap 28-dik napjának déli tőzsdéjétől kezdve elővételi jog nélkül áruitassanak s jegyeztessenek a tőzsdén. Magyar ipar Kínában. Annak idejében meglehetős aggodalommal fogadták a magyar általános hitelbank azon vállalkozását, hogy a kinai-osztrák- magyar különítményen egy kirendeltséget állít fel. Most már mindinkább kibontakoznak ezen vállalkozás arányai, és — mint a Fővárosi Tudósító — jelenti, hogy a Hitelbank ezen akoziójának legfőbb czélja az volt, hogy egyik legnagyobb magyar iparvállalatot a Ganz-gyár részvénytársaságot exploitálj a Kínába. Az azóta megindult üzleti összeköttetések mai eredménye az, hogy a G-anz-gyár termékni és modelljei, melyeket Kínában bemutattak, nemcsak a vállalkozóknál talált nagy tetszésre, hanem a már ott működő angol, orosz és amerikai gyártmányokat is felülmúlták. Tudvalevő, hogy Kínában a békekötés óta több uj vasútvonalat csináltak és fognak csinálni, s igy ha a G-anz-gyár vállalkozása beválik, namcsak a Hitelbankra nézve nagy anyagi előny, hanem a magyar nyers vas és feldolgozott vasáruk jelentékeny uj piaczot nyernek Kínában. Az Urikány-zsilvölgyi Magyar Kőszén bánya Részvénytársaság e hó 28-án Ullmann Adolf alelnök elnöklése mellett, miután Belleezie Fernand igazgatósági elnök gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg, rendkívüli közgyűlést tartott, melyben az igazgatóság arról tett jelentést, hogy a vállalat a Salgótarjáni kőszénbánya r. t.-gal közösen, azzal egyenlő arányban a Felső-Zsilvölgyi Kőszénbánya Társulat összes bányarészeit megvette. Az ez által, valamint a lupényi „Victoria“ bányának és több más bánya és bányajogositványnak már korábban történt megvásárlása által szükségelt tőkének megszerzésére, továbbá a Petrozsény-Livazény-Lupényi h. é vasút r. t. vonalán, melynek összes részvényei az Urikány-Zsilvölgyi társulat birtokában vannak) eszközölt nagyobbmérvü befektetéseknek fedezésére, végre pedig az eddig igénybe vett üzemtőke visszatérítésére az igazgazgatóság azon javasletot teszi, miszerint a társaság eddig 4.800,000 koronát kitevő alaptőkéje 15.000 darab, egyenként 80 korona névértékű uj részvény kibocsátása által 6 000,000 koronára emeltessék, és az ezzel kapcsolatos alapszabály- módosítások keresztülvitessenek. A közgyűlés az igazgatóság ezen jelentését tudomásul véve, annak javaslatait egyhangúlag elfogadta. Az elnök erre jelentette, hogy az igazgatóság elhatározta, hogy az újonnan kibocsátandó 15.000 darab részvényből, ámbár a társasági alapszabályok szerint a részvényeket elővételi jog nem illeti meg, 7500 darabot a régi részvények birtokosainak részvényenkinti 90 franknak megfelelő 85-65 K árfolyamon oly módon felajánl, hogy birtokukban levő minden 8 darab régi részvényre egy uj részvény essék. Ezen elővételi jog 1904. január 8-tól 15-ig gyakorolható. Az uj részvények az 1904. évi üzlet eredményében a régi részvényekkel egyformán osztozkodnak. A fennmaradt 7500 darab uj részvényt a Magyar Általános Hitelbank ugyanezen feltételek mellett fix átveszi. A Danubius (Schoenichen-Hartmann egyes.) hajó- és gépgyár r. t. Tolnay Lajos min. tanácsos elnöklésével decz. 30-án tartotta rendes évi közgyűlését. Az igazgatósági jelentés szerint, daczára a még mindig kedvezőtlen közgazdasági — különösen ipari — tevékenységnek, az eredmény az előző évekkel szemben kielégítő volt, ami főleg annak tulajdonítható, hogy sikerült a gyártási forgalmat emelni. A jelentés konstatálja azon örvendetes tényt,
