Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-02-10 / 6. szám

1904. február 10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 zólag megjegyzi, hogy annak elhelyezése ismételt tárgyalások során végleg meg van már állapítva oly­képpen, hogy az emlékmű tengelyével a Szabadság­tér északi oldalát lezáró félkör középpontjában lesz elhelyezve. Ez az elhelyezés, mely már a tér szabá­lyozási tervének kidolgozásánál már elejétől fogva alapul vétetett, az emlék monumentálitásának min­den tekintetben megfelel. A Kossuth-szoborra vonat­kozólag az Országház-térnek a parlamenti palota főbejárata előtti része fogadtatott el. Bár azt végle­gesnek kell tekinteni, a mérnöki hivatal még is megjegyzi, hogy a megállapodást az Alkotmány- utcza alakulatánál fogva helyesnek nem tartja. A szobor végleges elhelyezésének két módja vehető kombináczióba. Elhelyezhető a Parlamenti-palota főtengelyében s az Alkotmány-utcza tengelyében. Az első mód nem helyes, mert a szobor nem érvé­nyesülhet kellőképen. Az Alkotmány-utcza tengelyé­ben azonban jó helye lesz az emlékműnek. Javasolja a mérnöki hivatal, hogy a kérdés ideiglenes model­lek fölállítása utján tanulmányoztassók, mely próbá­hoz meghívandók lennének a képzőművészeti bizott­mány tagjai is. A közúti vasút építkezései. A budapesti közúti vaspálya-társaság diszes házat készül épiteni Damjanich-utczai üzemtelepén. A két emeletes épület frontja a Damjanich-utczára fog szol­gálni s Így eltakarja a gépházat, műhelyeket s a kocsi-fészert. Ezenkívül engedelmet kért a társulat arra is, hogy a Damjanich-utczai, helyesebben Aréna- uti végállomásán a teljes körforgalom érdekeinek megfelelő vágányáthelyezést eszközölhessen. A mér­nöki hivatal kedvező javaslata alapján a tanács e munkálatokra megadta a helyhatósági engedélyt. A vágányáthelyezéshez szükséges közterület átenge­dése iránt még nem határozott a tanács. KÖZGAZDASÁG. A Belvárosi Takarékpénztár részvény- társaság dr. Münnich Aurél országgyűlési képviselő elnöklete alatt XI. évi rendes közgyűlését tartotta. A Székeli) Ferencz vezérigazgató által előterjesztett jelentés megelégedéssel mutat rá az intézet által elért kedvező üzleteredményre, mely körülmény foly­tán az igazgatóság egy az eddiginél magasabb osztalék fizetését ajánlhatja a közgyűlésnek. Az intézetben az 19U3. évben több mint 39 millió korona váltót szá­mítolt le az előző év 38-2 milliójával szemben. — A záloglevélforgalom az év végével 31,489.000 koro­nára rúgott, mely összegben 3.542.000 korona 4l/470-os kibocsátású záloglevél foglaltatik. Az utóbbi kibocsát- ványokat a takarékpénztár a múlt év folyamán kielégítő eredménynyel hozta piaczra. A betétállo­mány, mely 8 626.000 koronát tett ki, némileg vissza­fejlődött, mert a múlt esztendő semmiképpen sem kedvezett ezen üzletágnak, tekintve, hogy az intézet betevőinek csak 3ot fizethetett, a melyből még a tőkekamatadó is levonandó. A mérleg megfelelő leírások után 509.184-28 korona tiszta nyereséggel zárul a tavalyi 475.060 22 K-val szemben, mely összegből az alapszabályszerü jutalékokra 76.292-68 K fordittatik. Az igazgatóság azt javasolta, hogy a ma­radványból 60 000 K a tartalékalap javadalmazására, 11.711-80 K az intézeti alkalmazottak nyugdíjalapja javára, 325.00 ) K, 61 /2°/,,-nak megfelelő 13 K osztalék kifizetésére (1902-ben 6 */n = 12 K) fordittassék és hogy végre a fenmaradó 36.179-90 K uj számlára elő­vitessék. Ez indítvány egyhangú elfogadása után a közgyűlés a visszalépett igazgatósági és felügyelő- bizottsági tagokat újra megválasztotta és dr. Krenner József részvényes indítványára az igazgatóságnak és a tisztviselői karnak elismerést és köszönetét szava­zott. Az igazgatóság végül indítványt terjesztett a közgyűlés elé a társulati alaptőkének 5,000.000 koro­náról 7,000.000 koronára való felemelése, evvel kapcso­latos alapszabálymódositások és végül az intézeti alkalmazottak nyugdíj a] apjának életbeléptetése tár­gyában, melyeket a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ehhez képest a takarékpénztár 12.500 drb uj részvényt bocsát ki, melyekre nézve a régi részvényeseknek biztosittatik az átvételi jog 220 korona árfolyamban, még pedig átvehető minden 2 régi részvény után 1 uj részvény folyó hó 15 ig. Az Egyesült Budapesti Fővárosi takarék- pénztár e hó 6-án tartotta évi rendes közgyűlését báró Harkányi Frigyes elnöklete alatt, a ki előter­jesztette az évi jelentést, a mely szerint az üzleti tevékenység az évek óta tartó ipari és kereskedelmi pangás következtében csakis sztikebb keretben mo­zoghatott, az üzleti eredmén}r azonban a mostoha viszonyokat tekintve, annál inkább kielégítőnek mondható, mivel a tiszta nyereség az előző évit meghaladja. Az intézeti betétek összeadása 1902. év végével 63,721.048 korona 20 fillér, 1903. év folya­mán a bevételek és tőkésített kamatok 194.658.433 korona 54 fillért tettek. Az 1903. év folyamán visszafizetett betétek 194,487 710 korona 79 fillérre rúgtak s marad az év végén betétként 63,891.770 korona 96 fillér. A váltótárcza állománya 1903. óv végével 50.940 114 kor. 36 fillérnyi volt. A jelzálog­kölcsönök összforgalma szintén emelkedett A tulaj­don értékpapírok értéke 1903. év végével 15,5)7.235 kor. 77 fill. A takarékpénztári hitelegylet 1903. év végével 4,407.581 kor. 46 fillérnyi javadalmazást vett igénybe s 14,049.712 korona 33 fillér értékű váltót számitolt le. Pénztári összforgalma 30,546 084 korona 44 fillért tett. Az üzleti összforgalom a követ­kező : Pénztári bevételek 407,875.775 korona 12 fillér, kiadások 408,058.952 korona 30 fillér, melyhez hozzá­adva az első feljegyzési könyvön keresztül vezetett forgalmat, az összes forgalom tehát 2,282,242.752 korona 62 fillér volt. A tiszta nyereség az 1902. évről áthozott 155.105 korona 44 fillérrel 2,160.454

Next

/
Oldalképek
Tartalom