Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)

1904-02-02 / 5. szám

1904. február 2. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 óvenkint a ,yasut jövedelméből törlesztessenek, az elsőbbségi kötvények szelvényeinek beváltása által. A takarékpénztár vezérigazgatója Benke Gryula elfogadta Markbreit ezen ajánlatát és erről a vasút­nak ajánlott levélben értesítést küldött. A múlt év junius havában tartották meg a közgyűlést, amelyen 154.000 korona nyereséget állapítottak meg. Azonban ezt az összeget nem lehetett sem a kamatok, sem pedig az osztalékok kifizetésére fordítani, mert a vasút nagy kisajátitási hátralékban volt és van jelenleg is; továbbá több építkezést kellett eszközöl­tetni, mivel a miniszter már leiratot intézett a vasút­hoz a hiányzó építkezések haladéktalan eszközlése iránt. Azonkívül a vasúttársaságot már többször végrehajtották is. így történt aztán, hogy a tak. pénztár egy éven keresztül nem kapott kamatot a pénze után, s ezért a tözsdebiróság előtt pert indí­tott Markbreit Imre és a vasúttársaság ellen 175.922 kor. erejéig. A biróság múlt év decz. havában meg­tartott szóbeli tárgyalás után itéletileg kötelezte alpereseket, hogy 3 nap alatt tartoznak a budapesti tak. pénztár és zálogkölcsönző részvénytársaságnak i 75.922 kor. tőkét és ennek kamatait, továbbá az összes perköltségeket megfizetni. Ez ellen az Ítélet ellen Markbreit Imre jogi képviselője dr. Mitner Ignácz semmiségi panaszt adott be a királyi itélŐ táblához, azt hozván fel indokolásul, hogy a több napig tartó tárgyaláson a választott birák nem ugyanazok voltak, mint az alakuláskor. A tábla a tőzsde választott bíróságának alperesre nézve marasz­taló ítéletét indokainál fogva helybenhagyta, illetve a semmiségi panaszt elutasította azzal az indoko­lással, hogy a tözsdebiróság által beterjesztett választott biróság alakulási és tárgyalási jegyző­könyvek megczáfolják felfolyamodó azon állítását, hogy a birák a tárgyalások folyamán változtak volna, és igy semmiségi ok fenn nem forog. Ügyvédek személyeskedése a tözsdebiróság előtt. Január 49. A budapesti áru és értéktőzsde választott bíró­ságának egy tanácsa előtt ma délelőtt egy kínos inczidens folyt le két ügyvéd között, ugyannyira, hogy JJllmann Emil tanácselnök kétszer volt kény­telen a tárgyalást félbeszakítani. A mai napra volt ugyanis kitűzve Gutimann Albert bérlőnek Kassal Zsigmond elleni pere, amely már vagy 2 éve húzódik és ez a per ádáz harcz két volt üzlettárs között. Gruttmannt e perben dr. Miklós Gryula, mig Kasselt dr. Wittmann Mór képviselte. A tárgyalás megkezdése előtt dr. Wittmann arra kérte a bíróságot, hogy a tárgyalást halassza el azon okból, mert két nap előtt Ulbrich Ede tözsdetitkártól arról értesült, hogy a mára kitűzött tárgyalást nem tartják meg, mert a választott birák egyike nem lesz Budapesten. Ma tehát teljesen készületlenül jött el és a szükséges iratok hiányában képtelen tárgyalni. Dr. Miklós a tárgyalás elhalasztását ellenezte, mire dr. Wittmann magából kikelve felugrott és ügyvédtársát inkolle­giálisnak nevezte. Dr. Miklós rendre utasította Witt- mannt és szó szót követvén az ügyvédek hangos szóváltásba keveredtek úgy, hogy Ullmann elnök kénytelen volt a tárgyalást felfüggeszteni. A biróság dr. Wittmann kérését méltányolva elhalasztotta a tárgyalást. Az ügyvédek között felmerült kínos inci­densnek, valószínűleg az ügyvédi kamara előtt folyta­tása lesz. Hírek a városházáról. Hideg ételeknek kiránduló helyeken való árusítása. Egy fővárosi csemegeüzlet-tulaj- donos azon kérelmet terjesztette elő a kereskedelmi miniszternél, hogy adjanak neki olyan iparengedélyt, helyesen ipar-igazolványt, amelynek alapján a VIII. ker.-ben levő csemegeüzletében egyelőre két, később az üzlet menete és fejlődéséhez képest több lovas fogattal hideg ételeket és italokat küldhessen szét a székesfőváros kültelkeire és kiránduló helyeire azon czélból, hogy a fogatokon levő alkalmazottjai a szállított étel- és italnemüeket a fogatról kicsiny­ben vagy nagyban elárusítsák. A főváros elutasította őt, de a miniszter utasította a fővárost, hogy a kér­vényt ujabbi üzleti hely bejelentésének tekintse és ezt tudomásul vegye. A járatni szándékolt mozgó lovasfogatok megannyi uj üzleti helyiségnek tekin­tendők és a mennyiben a tervezett lovasfogatok a VIII. kér., mint iparhatóság területén belül mozognak, neve­zett szándéka tudomásul veendő. Amennyiben a lovas- fogatok a Vili. kerületet átlépve, a székesfőváros többi kerületeire kimennek, a többi kerületekben fióküzleteknek tekintendők és azokra a tulajdonos külön-külön iparigazolványt tartozik váltani. Bár tehát a csemegekereskedésnek tervezett módja ellen iparközigazgatási szempontból észrevétel nem tehető, ez nem zárja ki azt, hogy az ellen rendészeti, esetleg közegészségügyi tekintetekből az illető hatóságok kifo­gásokat ne emelhessenek. Tűzrendészet! vizsgálat a templomok­ban. Koch József fővárosi bizottsági tag előterjesz­tésben fölhívta a tanács figyelmét a fővárosi templo­mok s imaházak tűzveszélyes voltára. Koch arra a tapasztalatra jutott, hogy csaknem az összes templomoknak befelé nyíló ajtói vannak, mely körül­ményben óriási veszély rejlik a közönségre nézve. Kérte ez okból a tanácsot, hogy az ajtók átalakítá­sát illetőleg mihamarább tegye meg a szükséges intézkedéseket. A tanács utasította a kerületti elöl­járóságokat, hogy saját hatáskörükben tüzrendészeti szempontból vizsgálják meg a templomokat, a szük­séges pótlásokról vagy átalakításokról gondoskodja­nak s eljárásuk eredményéről tegyenek jelentést. A fölhívásnak a VI. kerületi elöljáróság tett leg- hamarább eleget. Jelentetett a tanácsnak, hogy a kerü­leti plébánia templom ajtói mind befelé nyílnak s igy azok átalakítása feltétlenül szükséges Miután azonban a templomon eszközlendő átalakítások költsé­gei a tanácsot, mint a plébánia patrónusát terheli, az elöljáróság e tekintetben sürgős intézkedést kér. Villamvilágitás a Stefánia-uton. A fővá­ros középitési igazgatójának ama tervezése alkalmá­ból, hogy az Andrássy-ut villamos ivlámpákkal világíttassák meg, a Stefánia-uti kioszk bérlője elő­terjesztést intézett a tanácshoz a Stefánia-utnak hasonlókópen leendő megvilágítása iránt. Egyben azt ajánlotta, hogyha a költségek födözésére a fővá­ros nem volna hajlandó, úgy az egész munkálatot a maga költségén fogja végeztetni. Csak azt köti ki ennek fejében, hogy kioszki bérlete újabb 4 évre meghosszabbittassók. A beterjesztett terveket a köz­épitési bizottság már le is tárgyalta s azok elfoga­dását javasolta. Most a fővárosi közmunkák tanácsa értesíti a tanácsot, hogy a tervekhez s költségvetés­hez szintén hozzájárul. A Fillér-utczai felsővezeték. A Fillór- utczai felső vezetékű villám világításra nyert engedély­

Next

/
Oldalképek
Tartalom