Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-26 / 4. szám
1904. január 26. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 mazottak nyugdíjalapjának gyarapítására, 325.000 korona részvényenkénti 13 korona (6 és fél százalék) osztalék kifizetésére fog fordittatni, míg a fönnmaradó 36.179 korona 90 fillért uj számlára írják. Ugyanezen az ülésen az igazgatóság elhatározta még, hogy a február 6-án megtartandó rendes közgyűlés elé indítványt terjeszt a jelenleg 5,000.000 koronát tevő alaptőkének 7,500.000 koronára való fölemelése iránt. A kibocsátandó 12.500 darab 200 kor. névértékű uj részvényt az igazgatósági indítvány értelmében első sorban a társaság jelenlegi részvényeseinek fogják fölajánlani 220 korona árfolyamban, hozzászámítva 1904. január 1-től folyó 5 százalék kamatot, oly módon, hogy minden két részvény után egy uj lesz átvehető. Hirek a városházáról. Az erzsébetvárosi plébános panasza. Az erzsébetvárosi plébánia templom körül uralkodó állapotok tűrhetetlen volta erélyes fölszólalásra indította Tóthfalussy Béla plébánost. A gyönyörű templom környéke valóságos szemétdomb lesz nemsokára, ha a tanács ennek megakadályozása czéljából nem tesz intézkedéseket. Bendőrőrszem hiányában a Szegényház-tér éjjel el van lepve utczalányokkal, ittas emberekkel, akik még a templom falait is bemocskolják. A plébánia szolgaszemélyzete nem győzi a falakat tisztogatni. Nappal kerékpár-pályának használják a teret az ifjú sportsmannek s az utczagyerekek oly nagy zajt csapnak, hogy a templom látogatói zavarva vannak ájtatosságaikban. A plébános beadványt intézett a fővároshoz s arra kérte, hogy e csúnya állapotok megszüntetése czéljából mihamarább vitesse keresztül a Szegényháztér rendezését, helyesebben parkozását; addig is azonban állíttasson a térre rendőrörszemet. Kéri továbbá a plébános, hogy a templom belsejében végre használható állapotba hozassák a villamvilá- gitás berendezése. Játszótér a tisztviselőtelepen. A X. kerületi Usztviselőtelepi iskolaszék kérte a tanácsot, hogy a teleki iskola mellett levő üres telket engedje át játszóhelyül az iskolás gyermekek számára. A kellő felügyeletről maga az iskolaszék gondoskodnék. A mérnöki hivatal erre vonatkozólag azt jelentette, hogy a kérdéses telket homokásás czéljából a vizrnii- igazgatóság már korábban lefoglalta. Most kijelenti a vizműigazgató, hogy a telekre nincs többé szüksége, miért is az akadály nélkül átengedhető az iskolaszéknek. Jogosulatlan késedelmi kamatok. A budapesti egyetem gazdasági hivatala panaszt tett a tanácsnál amiatt, hogy a vizdijak beszedése körül jogosulatlanul szednek késedelmi kamatokat a kerületi elüljáróságok. A vizdijtartozások összege oly későn közöltetik a fogyasztókkal, hogy a követeléseknek kellő időben való kiegyenlitése fizikai lehetetlenséget képez. Az egyetlen 1903. évi negyedik fertályára eső tartozásának összege például csak az 1903. év második negyedében közöltetett a gazdasági hivatallal. Az elülj áróságok mindamellett ké.sedelmi kamatokkal is megterhelték a kincstárt, holott a késedelem csakis a fővárosi közegek lassúságának tudható be. A gazdasági hivatal kéri ez okból a tanácsot, utasítsa az elülj áróságokat, hogy a jövőben csakis akkor szedjenek késedelmi kamatokat, ha a vízmérő órák utján megállapított tartozás összege kellő időben közöltetett a fogyasztó felekkel. A villamos kocsik szaporítása. A városi villamos vasút 20 uj motoros s 110 régi átalakított kocsi üzembehozására kért engedélyt. A főváros mérnöki hivatalának javaslata szerint a tervben bemutatott uj kocsik pótlásokra szorulnak. Egyik legfőbb hibájuk, hogy feljáró lépcsőik magasak. Bosszlábu vagy öreg ember segítség nélkül nem volna képes azokra felmenni. A lépcsőföljáró fokai tehát okvetlenül alacsonyabbakra készítendők. A közönség érdekében kívánja továbbá a mérnöki hivatal, hogy az átalakítandó kocsik elül-hátul megfelelő üvegfalat kapjanak, mely az utasokat megvédje a rósz időjárástól. A kért engedély megadását csak e pótlások eszközlése után javasolja a mérnöki hivatal. A Krisztina-körut befásitása. A tanács elrendelte a Krisztina-körut Miko és Baross-utcza közti szakaszának befásitását. A költségvetés s a tervek most érkeztek be. A házilag végzendő fásítási munkálat összes költségei 1360 koronát igényiéinek. A faültetés azonban csak a körút teljes kiépítése után lesz eszközölhető, ami a fővárosi pénzalap terhére a jövő évben fog megtörténni. A budapesti lóvágóliid. A fővárosban létesítendő lóvágóhid s ezzel kapcsolatos lóvásártér ügyében terjedelmes javaslatot terjesztett a tanács elé a mérnöki hivatal. A létesítmények helyéül leg- czélszerübbnek tartja azt a fővárosi telket, mely a IX. kerületi gubacsi határban e czélra már kisze- meltetett. E terület 30844 négyszögöl nagyságú s a régi lőportár elhelyezésével a szükséghez képest még nagyobbitható. Közelében van a vasút, a villamosvasút, van csatornája (a beboltozott Illatos árok) a csekély költséggel bevezethető lesz a gázvilágitás és a vízvezeték. Szóval valamennyi szükséges föltéte lekkel rendelkezik. A tervek szerint két telep volna létesítendő és pedig a lóvágóhidi s a vásártéri. A vágóhídi telepen 88,ECO kor. költséggel a következő épületek építendők: két vágócsarnok, hütő- gép- és kazánház, 2 bélmosó, 2 kocsiszín, őrház, kezelési épület, istállómesteri és munkás lakás. A vásártér tervezett épületei ezek: lóvásárcsarnok, 1600 lóra, istállók, széna és takarmány raktár, kocsiszín, őrház, kezelési épület, istállómesteri lakás, kezelési épület, vendéglő és tőzsde. A vágócsarnok akkorára terveztetik, hogy abban egyszerre 6 ló legyen vágható^ és feldolgozható. Naponkint tehát a 10 órai munkaidő alatt 120 ló. Egy ló vágatási dija legalább is 5 koronában volna megállapítandó, hogy a főváros veszteséget ne szenvedjen uj létesítménye révén. A személyi kiadások évi 18.000 koronát igényelnek. A mérnöki hivatal kéri a tanácsot, hogy mielőtt a lóvágás népszerűtlen ügyében végleg döntene, hallgassa meg mindama faktorok véleményét, amelyek e kérdés elbírálásánál mérvadóknak tekinthetők. Villamos művek Budán. A budai elektromos művek létesítése ügyében működő előkészítő- bizottság a budai tornacsarnokba hívta össze a jobb parti kerületek vezető embereit, hogy meghallgatva azok véleményét, megállapodjék a további teendőkre nézve. Az akczió czéljának ismertetése után, élénk vita fejlődött ki a jelenvoltak között, melyben a többek közt résztvett dr. Hoor Tempis Mór, műegye-