Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-26 / 4. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 3 1904. január 26. nagyságát',1 a mily gyorsan halad a kocsi, a mily nehéz s a mily fokban van rugókkal ellátva. A megterhelés tartalma is tekintetbe jön. Ereznek, vassinek- nek, vasszögeknek szállitása pl. valóságos kábitó lármával jár. Ezek ellen a védekezés a következőket követeli. A kocsik kerekeit kötelezőleg gummik- kal keli ellátni; a rugók alkalmazása a legalaposabb gondossággal történjék. A lovak lábai által okozott zajt, a mely sima burkolaton sem hiányzik, kenderkötelékek utján lehet elkerülni, a melyeket a lovak patái körül kell csavarni. Ez ma sem ritka fagy idején, midőn a csúszós talajon való biztosabb haladás végett alkalmazzák a lovak lábain. A városon végigvouló vasúti kocsik robogását egyrészt a sinek, másrészt az egyes kocsik tökéletlensége teheti bántóvá. A síneknél, azok illesztési pontján történnek a zajt okozó összeütközések, midőn a kocsi halad rajtuk végig. Még nagyobb a zörgés, a hol kanyarodások, vagy sinkereszteződések vannak. Itt a technika feladata annyira elkerülni a lazaságot, hogy a zökkenések minimálisak legyenek. A kocsik szerkezetében is a szilárdság a legfontosabb. Ha ez nincs meg, úgy folytonos zörgés, ablak-csörömpölés zavarja az emberek hallóidegét. Bőven alkalmazni a szerkezet részei közt gummit, szilárd ablakokkal látni el a kocsikat: elsőrendű teendő. A föld feletti villamos felső vezetékén a súrlódás által keletkezett sajátságos sziszegő hang is sérti a fület; de ezen nem igen lehet segíteni. Hasonlóan a motorok szerkezete által felidézett lármán sem. Az útvonal felett haladó közlekedési eszközöknek lármakeltő szerepe már kevés várost érdekel. Itt a viadukt megépitésére használt anyag döntő. A vas- szerkezet, a mely olcsóbban készíthető el, kiállhatat- lan zajt idéz elő a kocsi-közlekedések alatt, a mi elüldözi a környékről a finomabb idegzetüeket. Az ilyen környéken a házbérek is alacsonyabbak, mint másutt. A kőből szilárdan megalkotott viadukt már enyhiti a zajt, különösen, ha tetején apró kavicsok tömik be a hézag-hálózatokat. Az ember, a ki mindezen zajokat elszenvedni kénytelen, a legkülönfélébb módon maga is okozójává lesz számtalan zajnak. Az ember száján majd saját hangjai törnek elő mindenféle változatban, majd mindenféle hangkeltő szerszámok, sipok hang-khaosza. A riasztó hangok, melyek a bicziklista csengőjéből, az automobil-hajtó kürtjéből törnek elő, mindazokat a bajokat zuditják a járó-kelők idegzetére, melyeket a hirtelen s váratlanul kelt zaj ijesztő hatásával kelt. A hirtelen ijedtség a különben is ideges, gyenge egyénekre pláne súlyosabb következményekkel járhat. A járművek vezetői folytonos kiabálással figyelmeztetnek a veszélyre. Mindenféle áruk hangos dicsérete, felhivások, kikiáltók erőlködése, növeli az utczai lármát. Ez ellen az emberi lárma ellen alig van segitség. Mindezekhez még hozzátehetjük helyi érdekli viszonyainkhoz képest a mi üzleteink redőnyeinek fülsértő lármáját, melylyel lezárásuk járni szokott. A zajtalan görredőnyöket sem ártana immár meg- honositanj. Külföldi városokban az erre vonatkozó rendeletek már rég életbe léptek. Legkönnyebben segithető tehát a legelsősorban emlitett zaj okán, a kövezeten. A többi sem érinthetetlen a javítani akarók számára, de nagy baj, hogy a lárma csökkentésének fontosságáról még mindig nincs meggyőződve közvélemény. Pedig az e téren való gyors haladásnak ez nélkülözhetetlen előfeltétele. Becs számokban. Bécs városának most megjelent és az 1901-re szóló statisztikai évkönyve számos oly érdekes adatot tartalmaz, melyeket az 1900-iki népszámlálás állapított meg. Egy nagyváros viszonyai három év alatt igen megváltoznak, úgy hogy sok olyant találunk ez évkönyvben, a mi ma már nem felel meg a tényleges állapotnak. A könyv mindazonáltal becses adatokat tartalmaz s aki a számokból akar következtetni, az az 1901-ikieket jól felhasználhatja, annál is inkább, mert az előző négy év adatai is fel vannak jegyezve s igy anyagot nyújtanak az összehasonlításnak. Fontosak a következő adatok: 1901. végén Bécsben 33.704 ház volt 398.033 lakással. Ez utóbbiak 536 228 szobát, 272.115 fülkét (kisebb szobák) 93.201 előszobát és 374.050 konyhát tartalmaznak. Bécs lakossága 1,761.931 egyén. Érdekes az 1901-ben honossá lett egyének száma, mert ez évben lépett érvénybe az uj honossági törvény. A honossági jogot 26.409 belföldi, 282 külföldi és 46 hazátlan nyerte el. Polgári jogot 409 egyénnek adtak. Az utczák száma 2274 volt 835.100 méternyi hosszban s 12 011.006 négyzetméternyi területtel. Ezek közül 5.946,136 négyzetméter ki van kövezve, 1.094.870 pedig kövezetlen. Egyenes adóból 143.409,472 korona folyt be. A lakbér 217,126.326 koronányi összegre rúg. A használt czikkek után fizetett adó 41,583.221 korona. A fogyasztási adóból az államra 16.127,961 korona esett, a városra 7.724,847 korona. Ami a bécsi élelmi piaczot illeti, következőket említjük meg: Megadóztak 191,221 darab 400 kiion feletti marhát (élősúly) 58.786 darab 400 kiion alólit, 319.513 borjut, 631.091 disznót, juhot, bárányt, kecskét 102.381 darabot, friss húst, kolbászt és conserv húst 5,910.757 kilót, húst és husnemüt 3,779.367 kilót, baromfit 5,659.433 darabot, nyulat 408.521, szarvast 3438, vaddisznót, dámvadat, őzet és zergét 10.339 darabot, szárnyasvadat 280.183 darabot, halat 1,998.987 kilót, bort és mustot 552.385 hl.-t., gyümölcsmustot 19.671 hl.-t, szőlőt 5,539.151 kilót, sört 2,636.655 hl.-t, égetett szeszes folyadékot 69,303 hl.-t.
