Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-01-26 / 4. szám
mppjpppimpp j wm ■ ■ VII. évfolyam. Budapest, 1904. január 26. 4. szám. KÖZIGAZGATÁSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP ELŐFIZETÉSI ARA: Egész évre ... .. ...................... ... 12 kor. Fé l évre ... ................................ ... 6 kor. SZ ERKESZTI ES KIADJA: DR BARTHA SÁNDOR. SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓ: IV., Reáltanoda-utcza 5. Telefon szám 645. Előfizetőinknek a városi hatóságoknál levő ügyeiben díjtalanul jár el a szerkesztőség. Mérséklet és tartózkodás. Ha egy njság pálczátZ^ör a főváros önkormányzati tevékenyséaeTolött, mindjárt kész a gyanúsítás, hogy sifT^élyes motívumok rejtőznek a kritika rn^otf. Efajta megjegyzést már mi is hallottunfisvalahányszor nyílt kifejezést adtunk véleményünknek a városházán és a közgyűlésen uralkodó állapotok fölött. Természetes tehát, hogy nagy elégtétel tölt el bennünket, midőn a főváros eg}ák első tisztviselője ugyanazt mondja, amit mi hangoztattunk és a kritika ostorát megsuhogtatja a főváros önkormányzati tevékenysége fölött. Ez a bátor és szókimondó főtisztviselő Matuska Alajos alpolgármester, akit a most lefolyt tisztujitásnál bizonyos körök eltávolítani szerettek volna a főváros adminisztrá- cziójának éléről. A pénzügyi és gazdasági bizottság alakuló ülésén történt, hogy Matuska szükségesnek látta nehány markáns szóval jellemezni a helyzetet.Beszédének főbb pontjai ezek: A főváros tevékenysége a lefolyt három esztendő alatt is inkább adminisztratív, mint alkotó és fejlesztő volt, azon mérséklet és tartózkodás következtében, amelyről ő már évek előtt aggodalommal nyilatkozott. A mérséklet és tartózkodás bizonyos határig indokolt, de azon túl olyan, mely nagyobb veszélyt idéz elő, mint a minőt elhárítani és megelőzni kivan, mert koczkáztatja fővárosunk fejlődését, sőt fejlesztésének eddigi eredményét is. A 100 milliós kölcsön elfogyott anélkül, hogy aránylag számbavehetőt alkottunk és fontos köz- intézményeket fejlesztettünk volna, sőt égető közszükségleteket kielégítettünk volna.“ Kell-e kommentár ezen kijelentésekhez? Ha az alpolgármester, akit állása bizonyos tekintetben diskréczióra és elnézésre kötelez, s a ki tekintettel kénytelen lenni kartársaira, így nyilatkozik, — mit mondjon és mily szavakat használjon akkor a teljesen független polgárság? Kevésbbé-udvarias .és diplomatikus nyelven elmondja, eíz foglaltatik az alpolgármester beszédében: A fővárosi hatóság már évek óta a „fortwursteln“ politikáját követi. Eszméinek hiányát és lusta semmittevését a „mérséklet“ és a „tartózkodás“ köpenye alá rejti. Ámde ez a politika veszedelembe sodorja a fővárost. A tervszerűtlen költekezés hová tovább kirívóbbá válik. Most száz milliót elpocsékoltak anélkül, hogy látszata volna. Ez a rendszer és ez a gazdálkodás nem folyhat tovább, mert íme maga az alpolgármester kijelenti: „Eljutottunk azon határig, amidőn már elkerülhetetlen, hogy a pénzügyi helyzet gyökeres orvoslására vezető módokat végre megtaláljuk.“ Szeretnők tudni: micsoda érzéssel hallgatták ezt a kegyetlen, de igazságos kritikát a pénzügyi és gazdasági bizottság tagjai, kiknek túlnyomó többsége verhetné mellét: etiam mea culpa! Micsoda visszhangot fog kelteni a tanácsnál és a törvényhatósági bizottságban ? Berzenkedni fognak-e emiatt, vagy magukba szállva a javulás útjára lépnek ?
