Magyar Székesfőváros, 1904 (7. évfolyam, 1-27. szám)
1904-12-24 / 27. szám
1904. deczember 24. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 Sertéshizlaló a Hűvösvölgyben. A lipót- mezei őrüFtekházának az igazgatósága tudvalevőleg nagyszabású sertés-szállást akar építeni a hűvösvölgyi határban. Az igazgatóság telepengedelmet kért, de a helyszíni szemlén jelen volt összes érdekeltek és szakértők tiltakozására az illetékes főszolgabíró és másodfokon az alispán az engedelmet megtagadta. Különösen a főváros képviselői tiltakoztak, mert a sertés-szállás berendezése tönkre teszi az egész budai hegyvidék nyaraló jellegét. A főváros százezreket áldozott, hogy a Lipótmezőn és a Hűvösvölgyben a nyaralótelepek építését megkönnyítse, hogy a főváros jobb módú polgársága ne legyen kénytelen Budapest határain kívül keresni nyaralóhelyet. Ezt a rendkívül fontos közérdekét a fővárosnak Tisza István gróf belügyminiszter, a ki általánosságban mindig biztosítja a fővárost jóakaratáról, a telepengedelem megadásával megsemmisítette. A sertés-szállás berendezése esetleg jövedelmez majd az intézetnek 2—3000 koronát évenkint, de ezzel szemben a főváros százezreket vészit, a nagyközönség pedig elveszíti Budapest legalkalmasabb üdülőhelyét. Mert, hogy olyan sertés-szállás szomszédságában, a hol állandóan 150— 200 darab sertést hizlalnak, üdülni nem lehet, kétségtelen. A tanács nem tud megnyugodni a főváros érdekeire olyan nagy mértékben sérelmes intézkedésben s fölirattal akarja kapaczitálni a minisztert, hogy káros rendelkezését vonja vissza. A föliratban rámutat a tanács, hogy a főváros nagy áldozattal szerezte meg a budakeszi erdőt, évenkint óriási összegeket költ az erdő rendezésére, csak azért, hogy a fővárosi közönségnek legyen egy alkalmas kirándulóhelye. Sorra megczáfolja a tanács a miniszter által fölhozott okokat. A tanács folirati javaslatát a jövő héten tárgyalja a közgyűlés, s igy a törvényhatóságnak módjában lesz rámutatni, hogy mit ér a belügyminiszternek olyan sokszor megígért jóakarata a konkrét dolgokban. Választás és adóvégrehajtás. A terézvárosi szabadelvű párt ma nyilatkozatot küldött be hozzánk, a melyben azt állítja, hogy semmiféle összeköttetése nincsen a pártnak Mandl Ferencz végrehajtóval, a ki a polgármesternél tett panasz szerint végrehajtással akart kényszeríteni egy választót arra, hogy aláírja, hogy a kormánypárti jelöltre szavaz. A párt is kérte a polgármestert, hogy a fegyelmi vizsgálatot sürgősen hajtsa végre. A templomok ezüstje. A kincstár 1810-ben pénzverésre lefoglalta a budapesti templomok ezüstjét s a magyar királyi udvari kamara nevére szóló kötelezvényt adott érte. A tanács most konstatálta, hogy több templomnak van még ilyen kötelezvénye, a melyek után a pénzügyminiszter három százalék kamatot fizet. A tanács mai üléséből fölirt a pénzügyminiszterhez, hogy fizesse vissza a kötelezvények értékét, mert három százaléknál jobban tudja a város a pénzt értékesíteni. A szabályrendeletek hiányai. Köztudomású, hogy a fővárosi szabályrendeletek rendszerint hiányosak és nincsenek összhangban a gyakorlati élettel, aminek egyik legfőbb oka az, hogy a szabályrendeletek tervezői nem gyakorlati emberek. Az elöljárók, akik első sorban hivatottak a rendeleteket átvinni az életbe, most arra kérik a tanácsot, hogy jövőre minden tervezetet ismertessenek meg velük is hozzászólás végett, mert a hiányos rendeletek kárát nemcsak a közönség érzi, hanem az elöljáró is. A tanács elhatározta, hogy a méltányos kérelmet teljesíti. Uj foglalkoztató műhely. Gróf Csáky Albinné, az általános jótékonysági egyesület elnöke a VII. kerületi elöljáróságtól kérte, hogy mig az egyesület vagy maga építtethet, vagy bérletre alkalmas hetyiséget talál, a téli hónapokra engedje át a Külső Kerepesi-úti szükséglakásokat foglalkoztató műhelyül. A műhelyben a munkátlanok favágással, faaprítással legalább valamit kereshetnének. Eszláry Sándor kerületi elöljáró a kérelmet pártolólag terjesztette be. mert a barak most üres és csak üdvös volna, ha az egyesület még a télen megkezdhetné emberbaráti tevékenységét. A főváros közgyűlése. A főváros 1905. évi január hó 4-ikére, szerdára kitűzött közgyűlése tárgy- sorozatának főbb pontjai a következők: Előterjesztés a III. kér. Törökkő-dűlőben levő szőlőtelepnek bérbeadása dolgában, előterjesztés a központi vásár- csarnoki vendéglő bérbeadása dolgában: előterjesztés a gyalogút foglalási dijaknak az 1905—7. évekre való megálllapítása dolgában; tanácsi előterjesztés a közterületek csatornázására vonatkozó szabályrendelet megállapítása iránt; előterjesztés a remetehegyi földcsuszamlások dolgában érkezett íöldtani intézeti átiratra; előterjesztés a villamos világítási légszeszvezetékeknek rövid utón való engedélyezése dolgában; Hudeney József felebbezése az Erzsébet- hid létesítése érdekében kifejtett munkálatainak megjutalmazása dolgában; előterjesztés az Artézifürdő módosított tervei dolgában; előterjesztés a VIII. kerületi elöljáróságnál nyilvántartott behajthatatlan követelések törlése dolgában ; a tanács előterjesztése a déligyümölcs-árverésekre adott kormány- hatósági kizárólagos jog érvényeinek lejárta folytán teendő intézkedések dolgában; a Teleki-téri zsib- árusok kérvénye boltbérek leszállítása iránt; előterjesztés a vásárcsarnoki idénypiaczokon a korlátlan eladás ügyében tett indítványra; a Szent László- és Martinovich-téri piaczok egyesítése; két kisegítő állatorvos alkalmazása husvizsgálathoz ; előterjesztés a Mátyás király szoboralap hovaforditása iránt; előterjesztés a Lipótmezőn levő állandó téboly ház sertéshizlalója ügyében. Nyugdíj ügyek. Az ó-budai temető. A köztemető-bizottság végre talált egy temetőnek alkalmas területet. A tanácshoz tett jelentésében az ó-budai temető részére a Török-dűlőben fekvő 84 ezer Q-öles területet ajánlja, mint legalkalmasabbat. A tanács a kijelölt
